A Fővárosi Törvényszék Mf.638426/2012/6. számú határozata felmondás jogellenességének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 213. §, 253. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 3. §, 100. §] Bírók: Bérces Nóra, Takács Andrea, Váradi Erzsébet

Fővárosi Törvényszék

mint másodfokú bíróság

.... Mf. ......./2012/6.

A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság

a dr. Soós Andrea Klára ügyvéd (Gobert és Társai Ügyvédi Iroda; fél címe 2) által képviselt

felperes neve (felperes címe.) felperesnek,

a Jutasi és Társai Ügyvédi Iroda (fél címe 1 IV. 17.; ügyintéző: dr. Halász Miklós ügyvéd) által képviselt

alperes neve (alperes címe) alperes ellen

felmondás jogellenességének megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt indított perében a Fővárosi Munkaügyi Bíróság 2012. június 26. napján kelt .... M. ....../2011/16. sorszámú ítélete ellen a felperes által 17. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta az alábbi

közbenső ítéletet:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és megállapítja, hogy az alperes 2011. február 11-én kelt felmondása jogellenes.

A felperes munkaviszonya az alperesnél 2013. március 26. napján szűnik meg.

A közbenső ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s :

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, és kötelezte a felperest 250.000 Ft plusz általános forgalmi adó összegű perköltség alperesnek történő megfizetésére.

Az ítéletben megállapított tényállás szerint a felperes 2006-tól állt munkaviszonyban az alperessel, utolsó munkaköre humánerőforrás gazdálkodási szakértő volt. Munkakörébe tartozott a fix és változó bérekkel kapcsolatos számítások végzése, elemzések készítése. A felperes 1. személlyel együtt - rész-üzemeltetőként - működtetett egy weboldalt, mely a honlap neve webcím alatt volt elérhető. A honlapon részletesen bemutatkoztak, rögzítve, hogy mindketten egy évtizede HR területen foglalkoztatott szakemberek, tudásukat, tapasztalataikat szeretnék megosztani. Elérhetőségüket feltüntetve mindenkit kértek, hogy kérdéseket tegyenek fel, beszélgessenek velük. A képzések tartásáról a honlap főoldala részletes felsorolást tartalmazott. A honlap célja és a felperesnek az alperesnél betöltött munkaköre között számos azonosság volt, mivel a honlap HR szinten kínált szolgáltatásokat, célja a tudásmegosztás volt.

A honlapon közzétett blogbejegyzések alatt két cikk volt található, az "cikk címe 1. - 2. cikk címe?" valamint az "3. cikk címe?". Az "cikk címe 1...." című anyagot 1. személy írta, az "3. cikk címe?" című anyagnak pedig a felperes volt a szerzője. Ez utóbbi bejegyzés az elmúlt évek szakmai törekvéseként hivatkozik a bónuszok mértékének visszaszorítására, mely nem a bankszektorra általában, hanem kifejezetten az alperesre jellemző irány volt. Ezen felül az alperesnél érvényesülő új HR stratégiának a jövedelmezési rendszer átalakítása is részét képezte.

A felperes munkaviszonyát az alperes a 2011. február 11-én kelt rendes felmondással megszüntette. A felmondás indoka az volt, hogy az alperes tudomására jutott a felperes saját HR szakmai weboldalának működtetése, valamint az, hogy a felperes a honlapon különböző humánerőforrás-gazdálkodást érintő - a munkáltatónál betöltött munkakörével szorosan összefüggő - témakörökben kínál oktatási szolgáltatást. Ezt az alperes a titoktartási kötelezettséget is magába foglaló jogos gazdasági érdekeit veszélyeztető magatartásként értékelte, különös tekintettel arra, hogy a honlapon közzétett blogbejegyzések alatti két cikk témája és megjelenési időpontja egybeesett a munkáltatónál folyamatban lévő, a javadalmazási rendszer átalakítása, valamint a HR Stratégiai Projekt keretében folyó műhelymunka tematikájával, időütemezésével, amelyben a felperes is érintett volt adatgyűjtési és feldolgozási tevékenységek ellátása révén. A felperes a munkakörével összefüggésben folyamatosan olyan információk birtokába jut, amelynek védelméhez a munkáltatónak kiemelt érdeke fűződik, ezek nyilvánosságra kerülése sértené a munkáltató jogos gazdasági érdekeit. A felperes munkahelyen kívüli munkavégzésére irányuló tevékenységének tartalma, jellege lényegi hasonlóságot mutat a munkáltatójánál betöltött munkakörével, ezért magatartása veszélyezteti a munkáltató jogos gazdasági érdekeit. Hivatkozott arra is, hogy mindezek okán a munkaviszony fenntartásához elengedhetetlenül szükséges munkáltatói bizalom megrendülésére is tekintettel döntött a munkaviszony megszüntetéséről.

Az elsőfokú bíróság a felperesnek a felmondás jogellenességének megállapítása, és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt indított kereseti kérelmet nem találta megalapozottnak. Abból indult ki, hogy az Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 3. § (5) bekezdése szerint a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyezteti. A honlap célja és a felperesnek az alperesnél betöltött munkaköre között számos azonosság van, erre figyelemmel az alperes alappal tartott a tudásmegosztás vonatkozásában attól, hogy a felperes részéről olyan ismeretek kerülhetnek ki, melyek a munkáltató révén jutottak a birtokába, és melyek bizalmasnak minősülnek. A felperes évek óta az alperesnél dolgozott, más gazdasági tevékenysége nem volt, így a megosztani kívánt tudását értelemszerűen csak az alperesnél tudta megszerezni.

Ezt meghaladóan az alperes Etikai Kódexére is hivatkozott, mely rögzíti, hogy mi minősül olyan kockázatos területnek, ahol körültekintően kell a munkavállalónak eljárni. Ebbe a körbe tartozónak vélte az információk bizalmas kezelését, mely létfontosságú, ezért a felperes tevékenységét alkalmasnak értékelte arra, hogy az alperes bizalma megrendüljön benne.

Ezen felül elfogadta, hogy mind az "cikk címe 1....", mind az "3. cikk címe?" című anyagok az alperesi HR szervezet megújításával, illetve a bónuszok mértékének a visszaszorításával kapcsolatos alperesi törekvéseket közvetítik, és ezzel alátámasztottnak találta a felmondásban foglalt indokok valóságát és okszerűségét.

Az ítélet utalt arra is, hogy a munkáltatónál 2011. február 11. napján felvett jegyzőkönyvben a felperes elismerte, hogy oktatási tevékenységet szeretne végezni. Továbbá tanú 1. - a munkáltatói jogkör gyakorlója - tanúvallomása alapján elfogadhatónak látta, hogy az alperes vonatkozásában komoly kockázati tényezőt jelent az, hogy a napi munkával kapcsolatos tudásanyag, üzleti titkok, egyebek kikerülhetnek a honlapon a konkurencia felé, valamint, hogy bizalmi törést okozott az, hogy a felperes nem közölte a honlap beindítása előtt a szándékát, a honlapra az alperes elnöki tanácsadója hívta fel a figyelmet. tanú 2. - a felperes közvetlen felettese - tanúvallomása alapján is alátámasztottnak látta a bizalom megrendülését, hiszen a munkavállalóknak bejelentési kötelezettségük volt akkor is, ha oktatási tevékenységet folytattak, és akkor is, ha valaki cikket jelentetett meg, vagy honlapot nyitott. Az adóváltozásokról szóló cikkből még ha nem is volt az alperes nevesítve, be lehetett őt azonosítani.