A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20052/2016/3. számú határozata jó hírnév megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 78. §, 84. §] Bírók: Kepesné dr. Bekő Borbála, Lukács Zsuzsanna, Nyírőné dr. Kiss Ildikó

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.21350/2014/20., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20052/2016/3.*, Kúria Pfv.20513/2017/4. (BH 2018.7.189)

***********

Fővárosi Ítélőtábla

17.Pf.20.052/2016/3-II.

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Hubay Gábor ügyvéd (fél címe 2) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, a Balsai Ügyvédi Iroda (fél címe 1, ügyintéző: dr. Balsai István ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen jóhírnév megsértése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2015. november 25. napján meghozott 23.P.21.350/2014/20. számú ítélete ellen a felperes részéről 21. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 19.050 (Tizenkilencezer-ötven) forint másodfokú perköltséget, és az államnak felhívásra 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A fellebbezés elbírálása szempontjából jelentős - az elsőfokú bíróság által megállapított, és a Fővárosi Ítélőtábla által kiegészített - tényállás szerint a felperes a ... Egyesületének (továbbiakban: ...) elnöke. Az alperes az egyesület tagja. A ... tagja a ... Zrt. is, amely gazdasági társaságnak a felperes a többségi tulajdonosa és vezérigazgatója, míg a Zrt. kisebbségi tulajdonosa és cégvezetője a felperes gyermeke, ....

A ... Napilapban 2011. június 28-án megjelent egy tudósítás arról, hogy a ... Zrt. felszámolóbiztosát a Pécsi Ítélőtábla jogerősen letöltendő szabadságvesztés büntetésre ítélte. A felperes az ítéletről levélben tájékoztatta a ... tagjait azzal, hogy az ítéletet igazságtalannak tartva a felszámolóbiztossal együtt érző véleményeket, megértő támogatásokat megköszönte.

A ... internetes oldalon 2011. július 7. napján jelent meg egy cikk arról, hogy az elszámoltatási és korrupcióellenes kormánybiztos feljelentést tett a felperes ellen, mert a ... Zrt. felszámolójaként több ingatlant értékén alul értékesített.

A ... 2012. augusztus 14-i híradása a ... Zrt. és a cégvezetője által felszámolt ... Kft. felszámolása körüli ügyekről adott tájékoztatást.

Az ... internetes oldalon 2014. február 14-én megjelent cikk szerint a felperes a felszámolók névjegyzékébe felvett cégekkel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy - annak ellenére, hogy az kötelező volt - sok cég a pályázatába nem írta be a felmentéssel kapcsolatos ügyeket, ennek ellenőrzését pedig a pályázatokat elbíráló ... Hivatal nem végezte el.

Az alperes 2014. március 5. napján egy elektronikus levelet és a "Felhívás a ... Egyesületének alapítására" címmel ellátott mellékletet küldött a ... Zrt. központi e-mail címére. A levél a címzetteket az alperes szakmai önszerveződési törekvéseiről tájékoztatja, amelynek célja egy új egyesület alapításával olyan érdek-képviselet létrehozatala, amelyre nem volt példa a szakma történetében. Valódi szakmai érdekképviselet kialakítását tűzték célul, amely képes partnerként részt venni a szakmai szintű tárgyalásokban, képes biztosítani a szakma képviselőinek továbbképzéseit. A levélben az alperes kifejtette azt a véleményét, hogy a ... jövőképét nem tartják életképesnek, mert a felperes, mint a ... elnöke által megküldött köszöntőből és tagszervezeti belépési adatlapból a szervezet hosszú távú célkitűzései és szakmai felkészültsége nem állapítható meg. Az alperes vélekedése az, hogy a ..., mint érdekképviselet lejáratódott és elnökének botrányaitól volt hangos eddig a sajtó, ami még inkább rontja az egész szervezet megítélését. Ezért tartja szükségesnek egy teljesen új alapokra helyezett szakmai érdekképviselet megalapítását. Ezen érvei miatt felhívta a címezetteket arra, hogy amennyiben a kifejtett célkitűzéseivel egyetértenek, az új egyesület alapítására vonatkozó részvételi szándékukat jelezzék és esetleges javaslataikat is osszák meg az alperessel.

A felperes keresetében a Ptk. 78. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 84. § (1) bekezdés a), b) és c) pontja alapján annak megállapítását kérte, hogy az alperes a levél azon tényközlésével, miszerint "...elnökének botrányaitól volt hangos eddig a sajtó" megsértette a felperes jóhírnevét és kérte az alperes kötelezését a jogsértés abbahagyására, a jogsértéstől való eltiltásra és elégtétel nyújtására.

Álláspontja szerint a sérelmezett alperesi kijelentés valótlan tényállítás, mert a felperes semmilyen botránynak nem volt részese sem magánszemélyként, sem a ... elnökeként. A sérelmezett állítás kifejezésmódját is sértőnek, lealacsonyítónak értékelte, mert az alperes közlésében az állítólagos felperesi botrányokról semmilyen ellenőrizhető adatot nem közölt, amelyből az következik, hogy az alperes célja a valóságtól függetlenül egyedül a hatáskeltés és a felperes lejáratása volt. Az alperes kijelentése objektíve alkalmas volt arra, hogy a felperes társadalmi megítélése negatív irányba változzon.

Annak bizonyítására, hogy az alperesi kijelentés tényállítás, csatolta a ... Intézetének szakvéleményét, amely szerint a sérelmezett kifejezés kijelentésnek, közlésnek értelmezendő és ezen túlmenően tényállításnak minősül, azaz a gondolat közlője tényként állította, hogy a szervezet elnökének botrányaitól volt hangos a sajtó.

Az állított tény pedig valótlan, mert a felperes által folytatott felszámolóbiztosi tevékenység az újságcikkek alapján sem minősíthető botrányosnak. A cikkek nem váltottak ki semmilyen közérdeklődést, megjelenésüket nem követte további sajtóesemény.

Az alperesi kijelentés azért is alkalmas a felperes jóhírnevének megsértésére, mert az újságcikkekben foglalt közlések a cikkek tárgyául szolgáló eseményeket egyoldalúan tartalmazzák, az érintett személyekkel kapcsolatosan kizárólag a hátrányos tényeket emelik ki, míg az előnyös tényeket elhallgatják.

Az alperesi kijelentés tehát objektíve valótlan tényállítás, amely alkalmas volt a felperes társadalmi és szakmai megítélésének negatív irányú befolyásolására.

Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Érvelése szerint a felperes által kifogásolt közlés nem tényállítás, hanem véleményének kifejtése volt, amelyet kifejezetten alátámaszt a mondat elején írt "úgy véljük" szövegrész is. Az alperes az új érdekvédelmi egyesületet azért kívánta létrehozni, mert véleménye szerint a ..., mint érdekképviselet lejáratódott. A felperes a ... Zrt. vezérigazgatójaként lett a ... elnöke. A sajtóban pedig több olyan hírt jelent meg a ... Zrt. és a felperes felszámolói tevékenységével, valamint a felperes nyilatkozataival kapcsolatosan, amely álláspontja szerint botrányosnak minősíthető és rontotta a ... megítélését. A kifogásolt közlés célja nem a felperes lejáratása volt, hanem az az alperesi véleményben megfogalmazott aggodalom, amely szerint a ... elnöke által tulajdonolt és vezetett ... Zrt. felszámolóval és felszámolóbiztosaival kapcsolatos sajtóhírek rontják a ... megítélését. Abban a tárgyban, amivel kapcsolatosan az alperes a perbeli kijelentést tette, közéleti vita alakult ki és az ilyen közéleti vitákban érintett személyek tűrésküszöbe szükségszerűen magasabb.