A Pécsi Törvényszék P.20073/2010/18. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 86. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 32. §, 60. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 84. §, 301. §, 345. §, 355. §, 360. §, 559. §, 685. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 4. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §, 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet 7. §, 8. §] Bíró: Barth Andrea

A Magyar Köztársaság nevében!

A Baranya Megyei Bíróság a dr. Kovács Gábor ügyvéd (cím) által képviselt felperes neve, felperes címe. szám alatti lakos felperesnek - a dr. Hadházi Éva ügyvéd (cím) által képviselt alperes neve, (címe) alperes ellen - kártérítés iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül, 2.277.000,- (kettőmillió-kettőszáz-hetvenhétezer) forintot és ebből 2.000.000,- (kettőmillió) forint után 2008. január 24. napjától, 237.000,- (kettőszáz-harminchétezer) forint után 2008. február 15. napjától, 40.000,- (negyvenezer) forint után 2008. november 24. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre járó, a Ptk.301.§ (1) bekezdésében meghatározott mértékű kamatát, valamint 2009. február 1. napjától kezdődően, havi 25.000,- (huszonötezer) forint tartást pótló kiegészítő járadékot, havonta előre, a hónap 10. napjáig, és a 2009. február 1. napjától 2010. október 3. napjáig terjedő időre járó, lejárt, 525.000,- (ötszáz-huszonötezer) forint járadék után 2010. február 15. napjától kezdődően, a Ptk.301.§ (1) bekezdése alapján járó kamatát.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy fizessen meg az államnak - az APEH (név)i Regionális Főigazgatóságának felhívására - 161.000,- (egyszázhatvan-egyezer) forint elsőfokú, le nem rótt részilletéket, illetve a Baranya Megyei Bíróságnak, a (számlaszám) számú számlára 12.975,- (tizenkettőezer-kilencszázhetvenöt) forint előlegezett részperköltséget.

Kötelezi a bírósága felperest, hogy fizessen meg az alperesnek, 15 napon belül, 117.100,- (egyszáztizenhétezer-egyszáz) forint elsőfokú részperköltséget.

A Ptk.301.§ (1) bekezdése alapján megállapított kamat mértéke 2008. január 24. napjától június 30. napjáig évi 7,5 %, 2008. július 1-jétől december 31-éig évi 8,5 %, 2009. január 1-jétől június 30-áig évi 10 %, 2009. július 1-jétől 2009. december 31-éig évi 9,5 %, 2010. január 1-jétől június 30-áig évi 6,25 %, 2010. július 1. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre évi 5,25 %, illetve a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző napi jegybanki alapkamattal megegyező mértékű.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt a Pécsi Ítélőtáblához címzett, de a Baranya Megyei Bíróságnál írásban, három példányban előterjesztett fellebbezésnek van helye.

A bíróság tájékoztatja a peres feleket, hogy az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet elleni fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, kivéve ha a fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő. A pártfogó ügyvédi képviseletet a jogi segítségnyújtó szolgálat engedélyezi. Az erre irányuló kérelmet a fél lakóhelye, tartózkodási helye, vagy munkahelye szerint illetékes Megyei Igazságügyi Hivatalnál, az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével lehet kérni.

Tájékoztatja a peres feleket arról is, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, a meg nem fizetett illeték vagy

az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, illetve csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Ha a felek a tárgyalás megtartását kérik, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el.

I n d o k o l á s

A bíróság a per adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A felperes 1974. június 25. napján kötött házasságot (név)-sal. Házasságukból négy fiúgyermekük született, 1975. évben (név), 1978-ban (név), 1981-ben (név), 1982-ben (név). (név) kérelmére a (név)i Városi Bíróság 1989. évben felbontotta a házasságot, de az elvált házastársak továbbra is együtt éltek, közösen nevelték fel gyermekeiket.

A bolti eladó végzettségű felperes egy balesetben combnyaktörést szenvedett, melyet csípőprotézis beültetésével gyógyítottak. 1998. évben a munkaképesség-csökkenését 50 %-ban állapították meg, melyet a tavalyi év során 40 %-ra módosítottak. A felperes 1997. év óta nem vállal munkát, mert úgy érzi, nem bírná az ebből eredő terhelést. Alkohol problémái is voltak, nem italozott rendszeresen, de az alkalmi italozásaikor nem tudott mértéket tartani. Problémáival 2003. évben pszichiáter szakorvost keresett fel, aki közepesen súlyos depressziót diagnosztizált nála és egy éven keresztül terápiás, illetve gyógyszeres kezelésben részesítette. A kezelés középpontjában a családi életével kapcsolatos nehézségei álltak.

A felperes nyugdíjas férjével és (név) utónevű gyermekével élt együtt, a család megélhetését túlnyomó részben (név) nyugdíja biztosította.

2008. év január 24-én a hajnali órákban, még éjszakai sötétségben, (név) a (helység, utca neve) utcában lelépett a járdáról és elindult, hogy átkeljen az úttesten. Mozgáskorlátozottsága folytán lassan közlekedett, bottal járt. Az arra haladó gépjármű vezetője, (név), a részben bepárásodott, lejegesedett szélvédőn keresztül nem látta meg a fekete ruházatot viselő (név), és őt 61 km/óra sebességgel, fékezés nélkül elütötte. (név) a helyszínen belehalt sérüléseibe.

A Pécsi Városi Bíróság 10.B.718/2008/20. számú ítéletével (név) bűnösnek mondta ki, közúti baleset okozásának vétségében és hathónapi fogházra, további ötévi közúti járművezetéstől való eltiltásra ítélte. A bíróság ítéletében megállapította, hogy a míg a vádlott számára az adott látási viszonyokra tekintettel a gyalogos nem volt látható, addig a sértett szempontjából a jármű tompított világítása igen nagy távolságból észlelhető volt. Arra az álláspontra helyezkedett, hogy a (név), bár a közlekedés szabályainak megfelelően kelt át az úton, a baleset bekövetkeztében kis mértékben közrehatott, azzal, hogy a lelépés pillanatában nem győződött meg, hogy jön-e gépjármű - neki látnia kellett a gépjármű világítását - és mivel nem gyalogátkelőhelyen, illetőleg abszolút elsőbbséggel rendelkező területen haladt át, nem csupán a lelépéskor, hanem az áthaladás több pontján is figyelnie kellett volna, hogy nem érkezik-e jármű, különösen az általa viselt sötét ruházatra és lassú mozgására figyelemmel. A Baranya Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság 4.Bf.215/2009/3. számú végzésével a Pécsi Városi Bíróság ítéletét helybenhagyta, indoklását azonban módosította és azt állapította meg, hogy sértetti közrehatás nem állapítható meg, a gépkocsi vezetője eltúlzott sebességgel haladt, a baleset bekövetkeztéért kizárólag (név) a felelős.