A Fővárosi Ítélőtábla Kf.27509/2007/7. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (VERSENYÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 253. §, 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 8. §, 78. §] Bírók: Bacsa Andrea, Borsainé dr. Tóth Erzsébet, Fehérné dr. Tóth Kincső

Fővárosi Ítélőtábla

2.Kf.27.509/2007/7. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla az S.B.G.K. Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Bajkai István ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. László Ildikó Katalin ügyvéd által képviselt Gazdasági Versenyhivatal (1054 Budapest, Alkotmány u. 5., Hivatkozási szám: ...) alperes ellen versenyügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság 2007. évi szeptember hó 21. napján kelt 2.K.35.286/2006/11. számú ítélete ellen a felperes által 12. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán az alulírott helyen 2008. évi május hó 21. napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő

Í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és az alperes ...számú határozatát részben megváltoztatva a felperest terhelő bírság összegét 105.000.000 (azaz százötmillió) forintra mérsékli, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét azzal hagyja helyben, hogy a felperest terhelő kereseti illetéket 10.000 (azaz tízezer) forintra, míg az alperest illető elsőfokú perköltség összegét 40.000 (azaz negyvenezer) forintra leszállítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 25.000 (azaz huszonötezer) forint másodfokú részperköltséget, valamint az államnak - az illetékügyekben eljáró hatóság külön felhívására - 12.000 (azaz tizenkettőezer) forint fellebbezési illetéket, míg a fennmaradó kereseti és fellebbezési illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes a nemzetközi vállalkozás csoport tagjaként haj-, szájápolási és papírtermékek, tisztálkodószerek, valamint tisztítók- és mosószerek gyártásával és értékesítésével foglalkozik. A felperes a "B...x" mosóport továbbfejlesztett formában háromféle változatban és négy különböző mennyiségű kiszerelésben forgalmazta 2005. szeptemberétől. A reklámozott termékeknek a vállalkozás csoport európai központjában a T... és a B... T... mosóporokkal való összehasonlítását végezték el az A... szakemberei Az A... szintén a felperes terméke. A felperes a tesztelés alapján kiadott vizsgálati jelentések ismeretében 2005. augusztus 22. napjától televíziós reklámok és az áruházakban tájékoztatást nyújtó hostessek segítségével népszerűsítette az általa forgalmazott újabb "B...x" mosóport. A reklámfilmek közléseit a felperes bizonyos elemek tekintetében többször módosította a reklámkampány 2005. novemberéig tartó időszakában. A felperes által készített tréningkönyv útmutatásának megfelelően népszerűsítették a hostessek a reklámozott termék pezsgőformuláját. Az áruházakban felállított pultokon szerepelt a "kiemelkedő tisztító erő az ár kategóriájában" felirat, illetőleg utalás a "... laboratóriumra", s az ezt jelző pecsét.

A versenyhatóság 2006. áprilisában annak vizsgálatára indított versenyfelügyeleti eljárást, hogy a felperes megsértette-e reklámozásával a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban Tpvt.) III. fejezete és a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Grtv.) 7/A. §-ának rendelkezéseit.

A vizsgálata eredményeként az alperes a 2006. szeptember 21. napján kelt ... számú határozatában megállapította, hogy a felperes a Tpvt. 8.§-ának (2) bekezdés a) pontjába ütközően a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított a "B...x" mosópor 2005. augusztus 22-étől 2005. novemberéig tartó televíziós reklámozása, illetve a fogyasztók egyes áruházakban 2005. szeptemberében és októberében a hostessek által megvalósított tájékoztatása során, megsértve a Grtv. 7/A. §-ának (2) bekezdés a) pontját. Ezért a Tpvt. 78.§-a alapján 315.000.000 forint bírság megfizetésére kötelezte. Az alperes határozatának III. fejezetében a vizsgált magatartás körében részletezve rögzítette a reklámfilmek tartalmát és állításait, valamint ismertette a tréningkönyv útmutatása szerint a hostessek által nyújtott tájékoztatásokat. A versenytanács a jogi okfejtését a felperes terhére rótt jogsértésekkel összefüggésben, és a bírság meghatározásának szempontjait a határozat VI. fejezete tartalmazta. Indokolása szerint a vizsgált reklámfilmek nem minősültek a Grtv. szerinti összehasonlító reklámoknak, mivel nem tették egyértelműen felismerhetővé bármely másik versenytársat vagy egy másik versenyző terméket. A reklámok üzenete az volt, hogy a reklámozott termék jobb folteltávolító képességgel rendelkezik valamennyi, a hipermarketekben kapható hasonló árú mosóporhoz viszonyítottan, ugyanakkor a reklámok végén írásban tett közlés ellenére a fogyasztó nem kapott egyértelmű tájékoztatást arról, hogy ez pontosan mely versenyző termék vonatkozásában értelmezendő. A fogyasztói tapasztalat azt mutatja, hogy a mosóporok nem szoríthatók be mereven egy-egy szűk árkategóriába, hiszen a forgalmazás során az egyes mosóporok ára kereskedelmi egységenként a különböző akciók miatt eltérő. A fogyasztó nem csak a tesztelésben érintett "T..." és "B... T..." termékeket sorolja szükségszerűen a hasonló árú mosóporok közé, hanem más-más mosóporokat is, hiszen más termékek is vannak, amelyek áraik alapján ide tartoznak. Az alperes határozata 53. pontjában rögzítette, hogy a "T..." és a "B... T..." mellett melyik mosóporok tartoznak még egy kategóriába a reklámozott termékkel. A reklámfilmekben jelzett adatok a 2004. július-2005. június közötti időszakra vonatkoztak, így a fogyasztótól nem várható el, hogy az 12 hónapos időszak áraira emlékezzék, azokat összesítse és átlagárat számoljon. A fogyasztók a piacon ténylegesen érvényesülő aktuális árakból indulnak ki, függetlenül attól, hogy az adott ár akciós-e vagy sem. A fogyasztók által az egységár (Ft/kg) megszokottnak tekinthető, azok az üzletekben általánosan feltüntetésre kerülnek és megkönnyítik a versenyző termékek ár szerinti összehasonlítását. A "B...x B..." reklámfilmek által a fogyasztóknak közvetített üzenet egy felsőfokú állítás volt, azzal, hogy a reklámozott termék rendelkezik a legjobb folteltávolító képességgel a hasonló árú mosóporok között. A reklámfilmekben nem csak a "T..." és a "B... T..." mosópor, hanem más, a reklámozott termékkel azonos kategóriába tartozó mosóporok vonatkozásában állította ezt úgy, hogy erre vonatkozó bizonyítékokat a felperes nem tudott szolgáltatni, holott már a reklám közzététele előtt nyilvánvalóan rendelkeznie kellett volna olyan egyértelmű vizsgálati eredménnyel, amely állításait mindenben alátámasztja (határozat 56. pont.). A "B...x T. L." reklámfilm kapcsán az alperes kifejtette, hogy még a "T..." és a "B... T..." mosóporok esetében sem felel meg a valóságnak az az állítás, hogy ezekhez képest a reklámozott termék tisztítóereje rendkívüli (határozat 57. pont.). Az állított "rendkívüliséget" nem alapozzák meg a tesztek eredményei, az állítás a tesztelés alapján túlzottnak tekinthető. A jogszabály nem tiltja azt, hogy egy termék egy másikat ajánljon, ennek gyakorlati korlátja a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása, amelyhez az is hozzájárult, hogy a reklámfilmek és annak módosított változatai arról tájékoztatták a fogyasztókat, hogy a reklámozott termék kedvező eredménnyel járó tesztelésére "... tesztlaboratóriumában" került sor, illetve a tesztelést az A... szakemberei végezték. A felperes tisztában volt azzal, hogy a reklámozott termék értékesítése szempontjából előnyös, ha a fogyasztóknak szóló tájékoztatásokban az "A..." márkára történik utalás, és ezt ki is használta, amikor a reklámozott terméknél magasabbra pozícionált "A..." termékre utalt a reklámfilmekben, a kedvező közmegítélést mintegy rávetítve az általa reklámozott mosóporra.