A Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27066/2016/13. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (MEZŐGAZDASÁGI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. Bíró: Stettler Noémi

Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

13.K.27.066/2016/13. szám

A Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság dr. Csüllög Nóra ügyvéd (fél címe 2) által képviselt felperes neve(felperes címe) felperesnek,- dr. Bráth Mária jogtanácsos által képviselt alperes neve(alperes címe) alperes ellen mezőgazdasági igazgatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a bíróság meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A bíróság az alperes határozatát hatályon kívül helyezi, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezi.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 38.100 (harmincnyolcezer-száz) forint perköltséget.

A feljegyzett kereseti illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Székesfehérvári Törvényszékhez címzett, de a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében, illetve az ellenfél csatlakozó fellebbezésének (fellebbezési ellenkérelmének) kézhezvételétől számított 8 napon belül, a fellebbező fél ellenfele pedig a fellebbezés kézhezvételétől számított 8 napon belül kérheti. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. A másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést, ha fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, vagy ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

I n d o k o l á s

2015. június 25. napján ... eladó és a felperes vevő k...tt adásvételi szerződés jött létre a ... hrsz.-ú földek adásvételére vonatkozóan.

2015. július 2. napján a szerződés kifüggesztésre került a ... Önkormányzati Hivatal hirdetőtáblájára. A törvényes határidőn belül elővásárlási jogosulttól nyilatkozat nem érkezett.

Az alperes 2015. október 13. napján meghozott 572390/2015. számú határozatával az adásvételi szerződés hatósági jóváhagyását megtagadta.

Határozatában rögzítette, hogy a szerződés 2.1. pontjában az eladó és a vevő úgy nyilatkozott, hogy az ingatlanok együttesen képezik az adásvétel tárgyát, mert az adásvétel tárgyát képező földek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (továbbiakban Fftv.) 19.§ (5) bekezdése alapján egy mezőgazdasági üzemközponthoz tartoznak.

Az alperes megállapította, hogy a Fftv. 19.§ (5) bekezdése alapján több föld egybefoglalt vételáron történő eladására akkor kerülhet sor, ha azok egymással szomszédosak vagy egy mezőgazdasági üzemközponthoz tartoznak.

Rögzítette, hogy az adásvétel tárgyát képező földek nem szomszédosak, ezért az egybefoglalt vételáron történő eladásra nem kerülhet sor. Továbbá a másik feltétel sem áll fenn, mert egybefoglalt vételáron történő eladásra csak akkor kerülhet sor, ha az ingatlanok egy mezőgazdasági üzemközponthoz tartoznak. Kifejtette, hogy miután mezőgazdasági üzemközpontja csak földművesnek lehet, amely feltételt az eladóval szemben támasztja a jogszabály, ezért miután az eladó nem földműves, ezért mezőgazdasági üzemközpontja sem lehet.

Megállapította, hogy ebből következően az egybefoglalt vételáron történő értékesítésnek e törvényi feltétele nem áll fenn, ezért a szerződés szerzési tilalomba ütközik, amely szerződés az Fftv.60.§ (1) bekezdése alapján semmis, erre tekintettel az Fftv.23.§ (1) bekezdés a) pontja alapján az adásvételi szerződés jóváhagyását megtagadta.

A felperes az alperesi határozat ellen keresetet nyújtott be, amelyben elsődlegesen az alperesi határozat megváltoztatását és az adásvételi szerződés jóváhagyását, másodlagosan az alperesi határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte.

Téves jogszabály értelmezésre hivatkozott, és előadta, hogy a törvényi feltételek fennállnak, tekintettel arra, hogy az adásvételi szerződés tárgyát képező valamennyi ingatlan ... földhasználó üzemközpontjához tartoznak, vagyis a Fftv19.§ (5) bekezdésben í rt feltétel megvalósult, mert a perbeli földek egy mezőgazdasági üzemközponthoz tartoznak.

Kiemelte, hogy nem törvényi követelmény az, hogy kifejezetten az eladó mezőgazdasági üzemközpontjához tartozzanak az ingatlanok, az erre vonatkozó feltétel nem derül ki a jogszabályi rendelkezésből. Ugyanis a törvényi előírás konkrétan az, hogy az ingatlanok egy üzemközponthoz tartozzanak, és nem az, hogy az eladó üzemközpontjához tartozzanak. Álláspontja szerint a jogszabályi rendelkezés csak szó szerint értelmezhető, márpedig a nyelvtani értelmezés egyértelmű, amellyel szemben az alperes értelmezésével olyan további feltételt támaszt, amely a jogszabályi rendelkezésből egyáltalán nem állapítható meg. Kiemelte, hogy a Fftv. rendelkezése egyértelműen és kifejezetten az egy mezőgazdasági üzemközponthoz való tartozást írja elő. Álláspontja szerint sem a jogszabályból, sem az alperes által hivatkozott Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletéből sem derül ki, hogy milyen jogszabályi rendelkezésből vezethető le az a feltétel, hogy kifejezetten az eladó viszonylatában kell vizsgálni az egy üzemközponthoz való tartozást. Álláspontja szerint a törvényi rendelkezésből nem vezethető le az az alperesi okfejtés, amely szerint kifejezetten az eladó üzemközpontjához kell tartozni az ingatlanoknak.

Hivatkozott az EBH 2226/2016. számú elvi határozatra, amely kifejtette, hogy az együttes eladhatóság jogpolitikai indoka az, hogy az egy birtoktesthez tartozó földterületek együttesen nagyobb értéket képviselnek, ami független attól, hogy ki a birtokközpont (jelen esetben mezőgazdasági üzemközpont) használója vagy tulajdonosa. Álláspontja szerint ebből is az következik, hogy objektíve kell vizsgálni azt a feltételt, hogy az ingatlanok szomszédos fekvésűek-e, vagy egy mezőgazdasági üzemközponthoz tartoznak-e. Kiemelte, hogy nem vitatottan a perbeli ingatlanok egy üzemközponthoz, nevezetesen ... földműves üzemközpontjához tartoznak, vagyis az ingatlanok együttes művelése megvalósul. Ezen felül az együttes eladhatóság jogpolitikai célja megvalósul, és nincsen olyan törvényi előírás, amely szerint kifejezetten az eladó mezőgazdasági üzemközpontjához kell tartozni ezeknek az ingatlanoknak.

Álláspontja szerint annak van jelentősége, hogy a földek művelése együttesen történik-e, mert nagyobb használati és forgalmi értékekkel bír az ingatlan, ha azt együttesen értékesítik, tekintettel arra, hogy korábban is egy mezőgazdasági üzemközponthoz tartozott és együttesen történt a földek művelése, és az üzemközpont használójának személyétől függetlenül kell vizsgálni azt a tényt, hogy az ingatlanok egy üzemközponthoz tartoznak-e vagy sem. Arra hivatkozott, hogy az az elsődleges gazdasági érdek, hogy ezek az ingatlanok együttesen legyenek értékesítve, mert azok egy gazdasági egységet valósítanak meg, így együttesen hasznosíthatók, és így megvalósul az egységes gazdálkodás. A feleknek pedig az a k...s gazdasági érdeke, hogy a gazdasági egység egységesen szálljon át, mert ez az eladónál magasabb vételárat jelent, a vevőnél pedig a földhasználat agroökonómiai előnyeit eredményezi.