A Kúria Kfv.37111/2018/6. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (FÖLDFORGALMI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2013. évi CCXII. törvény (Fétv.) 100. §, 38/2014. (II. 24.) Korm. rendelet 3. §] Bírók: Dobó Viola, Horváth Tamás, Patyi András

A határozat elvi tartalma:

Az egybe foglalt vételáron történő eladás törvényi feltételei teljesülését az eladó vonatkozásában kell értékelni. Az adásvételi szerződésben egybefoglalt vételár nem köthető ki olyan ingatlanokra, amelyek az adásvételi szerződésben félként nem szereplő, harmadik személy földhasználó üzemközpontjához tartoznak.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

í t é l e t e

Az ügy száma: Kfv.IV.37.111/2018/6.

A tanács tagjai: Dr. Patyi András a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola előadó bíró,

Dr. Horváth Tamás bíró

A felperes: felperes neve

A felperes képviselője: Dr. Csüllög Nóra ügyvéd

Az alperes: alperes neve

Az alperes képviselője: Dr. Bráth Mária jogtanácsos

A per tárgya: földforgalmi ügyben hozott határozat felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Székesfehérvári Törvényszék 2.Kf.6/2017/7. számú ítélete

Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 13.K.27.066/2016/13. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria

- a Székesfehérvári Törvényszék 2.Kf.6/2017/7. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 13.K27.066/2016/13. számú ítéletét megváltoztatja és a keresetet elutasítja;

- kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 90.000 (kilencvenezer) forint együttes elsőfokú, fellebbezési és felülvizsgálati eljárási költséget;

- kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 70.000 forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 2015. június 25-én vételi ajánlatot tett a földhasználatba adott Cs. külterület.../57-.../60, a .../102-.../106, a.../114-.../116, valamint a.../8-.../10 helyrajzi számú földekre vonatkozóan. A vétel tárgyát képező ingatlanok a földművesnek nem minősülő eladó közeli hozzátartozójának üzemközpontjához tartoznak. Az adásvételi szerződésbe foglalt vételi ajánlat kifüggesztésre került az önkormányzat hirdetőtábláján, ez idő alatt elővásárlási jogosulttól elfogadó nyilatkozat nem érkezett.

[2] Az alperes a 2015. október 13-án meghozott 572390/2015. számú határozatával az adásvételi szerződés hatósági jóváhagyását a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 23. § (1) bekezdés a) pontja alapján megtagadta. Határozatában megállapította, hogy az adásvételi szerződésben az eladó és a vevő úgy nyilatkozott, hogy az ingatlanok együttesen képezik az adásvétel tárgyát, mert egy mezőgazdasági üzemközponthoz tartoznak. Az alperes álláspontja szerint a Földforgalmi tv. 19. § (5) bekezdése szerinti az egybefoglalt vételáron történő értékesítésnek törvényi feltétele nem áll fenn, mert az adásvétel tárgyát képező földek nem szomszédosak, valamint nem tartoznak az eladó mezőgazdasági üzem központjához. Kifejtette továbbá, hogy mezőgazdasági üzemközpontja csak földművesnek lehet, amely feltételt az eladóval szemben támasztja a jogszabály. Az eladó nem földműves, így mezőgazdasági üzemközpontja sem lehet. A szerződés szerzési tilalomba ütközik, ezért az a Földforgalmi tv. 60. § (1) bekezdése alapján semmis, melyre tekintettel az adásvételi szerződés jóváhagyását meg kell tagadni.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[3] A felperes az alperesi határozat bírósági felülvizsgálata iránt keresetet terjesztett elő. Keresetében előadta, hogy a törvényi feltételek fennállnak, mert az adásvételi szerződés tárgyát képező valamennyi ingatlan S. Gy. földhasználó üzemközpontjához tartoznak. Kiemelte, hogy nem törvényi követelmény az, hogy kifejezetten az eladó mezőgazdasági üzemközpontjához tartozzanak az ingatlanok, erre vonatkozó feltétel a Földforgalmi tv. 19. § (5) bekezdéséből nem derül ki. A felperes álláspontja szerint a jogszabályi rendelkezéssel szemben az alperes olyan további feltételt támaszt, amely a Földforgalmi tv. 19. § (5) bekezdéséből nem állapítható meg. Annak van jelentősége, hogy a földek művelése együttesen történik-e, ezért az üzemközponthoz tartozás tényét az üzemközpont használójának személyétől függetlenül kell vizsgálni.

[4] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Kiemelte, hogy S. Gy. földhasználati joga, szívességi földhasználat címén áll fenn a perbeli ingatlanokon, de ő nem szerződő fél, ezért az üzemközpont az ő viszonylatában nem vizsgálható, ellenkező esetben kijátszható lenne az elővásárlási jogosultak joggyakorlási joga.