A Székesfehérvári Törvényszék Kf.6/2017/7. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 239. §, 254. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §] Bírók: Kaló Zsuzsanna, Kollár Zoltán, Varga Péter Pál

Székesfehérvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság

2.Kf.6/2017/7. szám

Székesfehérvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság a dr. Csüllög Nóra ügyvéd (felperesi kép viselő címe.) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek,- a alperesi képviselő neve által képviselt alperes neve (alperes címe.) alperes ellen földügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 13.K.27.066/2016/13. számú ítélete ellen az alperes által 14. sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 6.350,- (hatezer-háromszázötven) Ft másodfokú perköltséget.

A fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen nincs helye további fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

A keresetnek helyt adó elsőfokú ítéletet az alperes anyagi jogszabálysértésre hivatkozva támadta meg fellebbezéssel, annak megváltoztatását, a kereset elutasítását kérte. Úgy ítélte meg, az elsőfokú bíróság tévesen, a mezőgazdasági üzemközpont fogalmát a mezőgazdasági üzemközponthoz tartozó földekkel azonosította, ezért döntése megalapozatlan és jogszabályt sért.

Érvelése szerint a mezőgazdasági üzemközpont a földműves, vagy termelőszövetkezet tulajdonában, vagy használatában lévő általában belterületi ingatlan. A jogszabály nem határozza meg az üzemközponthoz tartozó földek fogalmát, de helyes értelmezés szerint csak azokat az ingatlanokat lehet egybefoglalt áron értékesíteni, amelyek az eladó üzemközpontjához tartoznak, s tulajdonában, és egyben a használatában vannak. Kizárólag ez az értelmezés áll összhangban azon jogalkotói szándékkal, hogy megakadályozza, az eladók az elővásárlási jogosultak jelentkezését azzal akadályozzák meg, hogy dologösszességként úgy értékesítsék ingatlanokat, hogy azok nem képeznek egységet. Álláspontja szerint a jogalkotónak nem lehetett az a szándéka, hogy a jogszabály megkerülésére úgy adjon lehetőséget, hogy az eladó több földet egybefoglalt vételáron úgy tudjon értékesíteni, hogy azokat előzőleg közeli hozzátartozójának szívességi használatra átengedte. Ez az értelmezés az ingatlan tulajdonosát egyébként is korlátozná az értékesítésben, ha a földeket több személynek adta bérbe, mert ebben az esetben ezek több üzemközponthoz tartoznának, nem tudná őket együttesen értékesíteni.

A felperes az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte, mert álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a megállapított tényállásból megfelelő jogi következtetést vont le.