A Fővárosi Ítélőtábla Kf.27048/2007/3. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (VERSENYÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 8. §] Bírók: Bacsa Andrea, Borsainé dr. Tóth Erzsébet, Fehérné dr. Tóth Kincső

Fővárosi Ítélőtábla

2.Kf.27.048/2007/3. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla a Martonyi és Kajtár, Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda, ügyintéző dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltán (...) ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. László Ildikó Katalin (...) ügyvéd által képviselt Gazdasági Versenyhivatal (1054 Budapest, Alkotmány u. 5. - hivatkozási szám: ....) alperes ellen versenyügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 2006. évi november hó 22. napján kelt 3.K.33.236/2005/17. számú ítélete ellen a felperes által 19., az alperes által 18. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán az alulírott napon 2007. évi szeptember hó 26. napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, a felperes keresetét teljes egészében elutasítja, egyebekben helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000 (azaz harmincezer) forint együttes első-, és másodfokú perköltséget, valamint az államnak - az illetékügyekben eljáró hatóság külön felhívására - további 8.250 (azaz nyolcezer-kettőszázötven) forint kereseti, és 48.000 (azaz negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes a ... megtakarítási betétszámlát (a továbbiakban: megtakarítási betétszámla) érintő banki akciót és betéti kampányát televízióban és internetes honlapján reklámozta, amelyek vizsgálatára az alperes versenyfelügyeleti eljárást indított. A versenyhatóság vizsgálata eredményeként megállapította, hogy a felperes megsértette a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 8.§-a (2) bekezdésének a) és c) pontjait, mert a megtakarítási betétszámla 2005. január 10. és február 13. napja között sugárzott televíziós reklámjaival a fogyasztók megtévesztésére alkalmas tájékoztatást adott az elérhető kamat mértékéről, és az azt befolyásoló körülményekről, elhallgatva a minimálisan 50.000 Ft-os napi záróegyenleg, illetőleg a legfeljebb két terhelési tranzakció mint feltétel teljesülésének szükségességét. Az interneten a megtakarítási betétszámla általános feltételeiről elhelyezett (a határozat 10. pontja szerinti) ismertetőben pedig nem adott tájékoztatást az 50.000 Ft napi záróegyenleg el nem érésének a kamat mértékére gyakorolt hatásáról. A fogyasztók jövőbeni megfelelő tájékoztatása érdekében e magatartás további folytatását a Tpvt. 77.§-ának (1) bekezdés f) pontja alapján a határozat kézhezvételétől megtiltotta, az internetes honlapon közzétett hiányos általános tájékoztatás körében. Kiemelte, hogy a jogsértőnek ítélt tájékoztatást csak oly módon alkalmazhatja a felperes a továbbiakban, ha azt kiegészíti annak közlésével, hogy a kamatveszteség elkerüléséhez a számla napi záróegyenlegének el kell érnie a minimális 50.000 Ft-ot. Ezen túlmenően a Versenytanács 10.000.000 Ft bírság megfizetésére is kötelezte a felperest. Indokolása szerint az olyan reklámokkal szemben, amelyek részletesebb tájékoztatást adnak valamely áru fogyasztókra kedvező, lényeges tulajdonságairól, illetve egy akcióban való részvétel fogyasztókra kedvező feltételeiről (vagyis nem minősülnek a fogyasztók figyelmét valamely szolgáltatás igénybevételére felhívó rövid, un. figyelemfelhívó reklámnak) elvárás, hogy azok az áru fogyasztókra kedvezőtlenebb tulajdonságait is ugyan úgy közöljék. A televíziós reklámok betéti akcióra vonatkozó tájékoztatásával összefüggésben kiemelte, hogy a hitelintézeteknél elhelyezett betétek lényeges, a fogyasztói döntést befolyásoló alapvető tulajdonsága az elérhető kamat mértéke, illetőleg az ezt befolyásoló körülmények. A fogyasztó a megtakarítást célzó, pénzösszeg elhelyezésére szolgáló különböző termékek közötti választást jellemzően nem egy-két hetes időtartamra ejti meg, hanem ennél hosszabb időre. A kamat mértékéről nyújtott információ akkor teljes és pontos, ha a fogyasztók egyértelműen megállapíthatják azt, hogy az elhelyezett betét után milyen kamatot érhetnek el. Az időlegesen, akciószerűen alkalmazott magasabb kamat nem reklámozható oly módon, hogy a fogyasztó nem kap egyértelmű tájékoztatást arról, hogy az csak egy átmeneti jelleggel elérhető kamat, amelynek mértéke egy előre tudott időponttól csökkenni fog. A felperes jogsértő televíziós reklámja azt az üzenetet közvetítette a fogyasztó számára, hogy a megtakarítási betétszámlával 1 millió forint felett magas, 10% kamat érhető el, amihez nem kell lekötni a számlán lévő pénzt, ahhoz bármikor hozzá lehet nyúlni, és ha a fogyasztó most nyit bankszámlát, akkor ezzel megtakaríthat. A reklám középpontjába állított 10%-os kamat a felperes által tudottan csak egy időszakos tulajdonsága volt a terméknek. E vonatkozásban nem vehető figyelembe az "akár" szó alkalmazása sem, amelyet egyrészt a reklám olvasható elemei nem tartalmaztak, ez csak szóban hangzott el, másrészt ebből a fogyasztó nem következtethetett arra, hogy a kamat csak néhány hétig lesz 10%. Ezt meghaladóan a reklámfilm nem közölt olyan információt, amely a terméknek a reklámban kiemelt, annak üzenetévé tett előnyös tulajdonságának értelmezéséhez elengedhetetlenül szükséges lett volna. A korlátozás létezésére a fogyasztó nem következtethetett, ugyanis nem szerzett arról tudomást, hogy amennyiben kettőnél több terhelési tranzakciót hajt végre a számla vonatkozásában, illetve annak (a számlának) a napi záró egyenlege nem éri el az 50.000 Ft-ot, akkor a kamat mértéke drasztikusan csökken. A jogsértés a fogyasztók megtévesztésére alkalmas tájékoztatás közreadásával megvalósul még abban az esetben is, ha utóbb mód van a teljeskörű valós információ megismerésére.

Az alperes határozatának 41. pontjában rögzítette a betéti akcióról nyújtott, az interneten közzétett általános tájékoztatással kapcsolatos megállapításait azzal, hogy a felperes internetes honlapján (a határozat 10. pontjában megjelölten) nem ismertette, hogy a kamatveszteség elkerüléséhez a számla napi záró egyenlegének el kell érnie az 50.000 Ft-os minimális betétszámla összegét. Ez a közlés azonban nem ütközött semmilyen akadályba. A fogyasztónak szóló tájékoztatás nem épülhet arra az elvárásra, hogy a fogyasztó járjon el ésszerűen, s mintegy kötelezettsége legyen annak ellenőrzése, hogy a vállalkozás által nyújtott tájékoztatás megfelel-e a valóságnak, továbbá, hogy kell-e még valamilyen kiegészítő információ a tájékoztatásban foglaltak helyes értelmezéséhez. Mindez az interneten való megjelenés esetében is irányadó, azaz valamely termék vagy szolgáltatás alapvető tulajdonságának ismertetésére nem kerülhet sor más, azzal szorosan összefüggő tulajdonságok közlésétől elszakítottan, különösen nem a lábjegyzetben, vagy a tovább kattintást igénylő módon. A Versenytanács a jogsértő magatartás megtiltása mellett bírság kiszabását is indokoltnak tartotta a felperessel szemben. A bírság összegének megállapításakor figyelembe vette a felperes piaci helyzetét (részesedése 2005. januárjában a lakossági forint betétek piacán meghaladta a 10%-ot, amellyel a piac jelentős szereplői közzé tartozik); a jogsértő magatartás több hetet felölelő időtartamát (az internet esetén több hónap, a televíziós reklámkampány pedig 2005. január 10. és február 13. között zajlott); a jogsértő tájékoztatásokkal, s különösen az igen intenzív televíziós reklámokkal elért fogyasztók nagy számát. Súlyosbító körülményként értékelte, hogy a felperes számára a ... számú ügy kapcsán (a határozat 2. pontja tartalmazta a döntést) már a reklámkampány kezdete előtt egyértelműnek kellett lennie, hogy a fogyasztók megtévesztése valamely lényeges körülmény elhallgatásával, hiányos tájékoztatással is megvalósítható.