A Legfelsőbb Bíróság Mfv.11071/2009/3. számú határozata szolgálati viszony jogellenes megszüntetésének megállapítása tárgyában. [1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) 149. §, 11/2006. (III. 14.) BM rendelet 11. § (1) bek.] Bírók: Földényi Gyuláné, Stark Marianna, Tálné dr. Molnár Erika

Mfv.II.11.071/2009/2.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Vitál István ügyvéd által képviselt felperesnek a ... jogtanácsos által képviselt alperes ellen szolgálati jogviszony megszüntetése jogellenességének megállapítása és jogkövetkezményei iránt a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon 23.M.3192/2007. szám alatt megindított és a Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság 55.Mf.637.663/2008/4. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 55.Mf.637.663/2008/4. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli.

I n d o k o l á s

Az irányadó tényállás szerint a ... kerületi Rendőrkapitányság K. Osztály ... alosztály állományába tartozó rendőr főtörzsőrmester rendfokozatú felperessel szemben 2007. március 19-én a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai Fegyelmi Szabályzatáról szóló 11/2006.(III.14.) BM rendelet (BM rendelet) 43. § (1) bekezdés a) pontjára és (3) bekezdésére hivatkozással méltatlansági eljárást rendelt el.

A határozat indokolása szerint a felperes 2006. október 31. napját megelőző - pontosan meg nem határozott időben - a csekély mennyiséget meg nem haladó mennyiségű speed-et és marihuána-t szerzett meg, tartott magánál és fogyasztott el. A tőle 2006. október 31-én levett vizeletmintából amfetamin származékot és delta-9-tetrahidrokannabiol-karbonsavat mutattak ki, ami speed és marihuána fogyasztásra utal. A felperest 2007. február 25-én a ... Nyomozó Ügyészség a Btk. 282. § (1) bekezdésbe ütköző és az (5) bekezdés a) pontja szerint minősülő kábítószerrel visszaélés vétsége megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatta ki. A határozat utal a Szabályzatban foglaltakra, miszerint mérlegelni kell, hogy a hivatásos állományú magatartása alkalmas lehet-e a méltatlansági ok megállapítására.

A felperes a méltatlansági bizottság elnöke és tagjai ellen elfogultsági kifogást jelentett be, majd annak elutasítását követően személyes meghallgatása során az eljárás megszüntetését kérte, mivel annak megindítására az alapul szolgáló cselekmény tudomásszerzésétől számított három hónapon túl került sor. Vitatta, hogy kábítószert szerzett, illetve tartott magánál. Arra hivatkozott, hogy azt egy szórakozóhelyen ismeretlen személy keverte az italába, aki kábítószert tartalmazó cigarettával is megkínálta, amelytől rosszul lett, és két-három óra időtartamra a nyílt utcán az eszméletét is elveszítette.

A méltatlansági bizottság 2007. május 15-én kelt ... számú határozatában a felperes hivatásos szolgálatra méltatlanná válását mondta ki, amely alapján a kapitányságvezető a 301-69/187. számú parancsában a felperes szolgálati viszonyát a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) 56. § (2) bekezdés b) pontjára hivatkozással 2008. május 18-ai hatállyal felmentési idő nélkül felmentéssel megszüntette. A méltatlansági bizottság életszerűtlennek találta azt a felperesi védekezést, hogy őt ismeretlen személy, akinek erre nem volt oka, titokban kábítószerrel megmérgezte, és a belvárosi utcán órákon keresztül ájultan feküdt anélkül, hogy azt bárki észlelte volna. Az is ellene szól a védekezésnek, hogy a felperes mindezeket elöljáróinak nem jelentette, holott rendőrként tudnia kellett, ha kábítószerrel megmérgezték, sérelmére bűncselekményt követtek el.

A felperes a határozatok ellen benyújtott szolgálati panaszának elutasítását követően keresettel fordult a munkaügyi bírósághoz, amelyben a méltatlansági eljárásban előadottakat fenntartva a szolgálati viszonyának megszüntetéséről rendelkező parancs és az azt jóváhagyó határozat hatályon kívül helyezését, az eredeti beosztásában történő visszahelyezését és az alperesnek az elmaradt illetménye és költségei megfizetésére való kötelezését kérte.

A Fővárosi Munkaügyi Bíróság a 23.M.3192/2007/17. számú ítéletében a keresetet elutasította.

A felülvizsgálati kérelemmel érintett körben abból indult ki, hogy a méltatlansági eljárásra eltérő rendelkezés hiányában a Fegyelmi Szabályzat rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni. A Fegyelmi Szabályzat 11. § (1) bekezdésében írt rendelkezésből pedig az következik, hogy a méltatlansági eljárásban az eljárás megindításának határideje attól az időponttól kezdődik, amikor alapos gyanú merül fel arra vonatkozóan, hogy a fegyveres testület tagja a terhére rótt cselekményt elkövette. A perbeli esetben a gyanú akkor vált alapossá, amikor a felperest a büntetőeljárásban az ügyészség gyanúsítottként meghallgatta és erről az alperest írásban értesítette. Ehhez képest pedig az alperes a méltatlansági eljárást 2007. március 19-én határidőn belül megindította. A munkaügyi bíróság álláspontja szerint a fegyveres szerv tagjától elvárható, hogy személyes problémáitól függetlenül kerülje az olyan helyzeteket, amelyek során méltánytalan helyzetbe hozható. Ilyennek minősül a felperes esete, amikor is idegentől ellenőrizetlen italt és cigarettát fogyasztott el, amelynek következtében több óra kiesett az emlékezetéből, és rosszulléttel küszködve az utcán ébredt. A drogellenőrzés pozitív eredménnyel zárult, a felperes bizonyítottan kábítószert fogyasztott, és ennek során olyan méltatlan helyzetbe került, amely függetlenül attól, hogy a cselekményről bárki széles körben tudomást szerzett volna, önmagában megvalósítja a fegyveres szerv működéséhez szükséges közbizalom fenntartásának súlyos veszélyeztetését, ami a felmentés jogszerű indokául szolgált.

A felperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Bíróság az 55.Mf.637.663/2008/4. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

Ítélete indokolásában a másodfokú bíróság a Fegyelmi Szabályzat 42. § (2) bekezdésében írtakat emelte ki, miszerint a méltatlansági eljárásban a résztvevők jogállására, jogaira, az eljárás menetére, a bizonyítás szabályaira, a Hszt. XII. fejezetét, valamint a Szabályzat rendelkezéseit - eltérő rendelkezés hiányában - értelemszerűen alkalmazni kell. Ebből következően egyetértett az elsőfokú bírósággal, hogy a 2006. október 31-ei események önmagukban a méltatlansági eljárás megindításának kellő alapjául még nem szolgáltak, az eseményekkel összefüggő gyanú akkor vált konkréttá, amikor a büntetőeljárásban az ügyészség a felperest gyanúsítottként hallgatta meg, és erről a munkáltatót tájékoztatta. A tudomásszerzéstől számított három hónapon belül pedig az alperes a méltatlansági eljárást megindította.

A felülvizsgálati kérelemmel érintett körben a másodfokú bíróság kifejtette, hogy a felperessel szemben a méltatlanság megállapítására nem a büntetőeljárás miatt került sor, a méltatlansági bizottság bűncselekményt nem állapított meg a felperes terhére, a méltatlanságot kimondó határozat azokon a tényeken alapul, amelyek a felperes előadásából ismertté váltak, és amelyek a büntetőeljárás értékelési körén kívül estek. A méltatlansági bizottság a felperes által előadott védekezés körülményeit minősítette, és ez alapján jutott arra a meggyőződésre, hogy a felperes hivatásos állomány tagjához nem méltó magatartást tanúsított, amely a 2006. október 31-én feltárt állapotot, vagyis a szervezetében kábítószer kimutatását eredményezte.