A Kecskeméti Törvényszék P.21754/2014/26. számú határozata kártérítés tárgyában. [2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 8. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 6. §, 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet (Bv. Szabályzat) 32. §, 137. §] Bíró: Boda Ilona

KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK

15.P.21.754/2014/26. szám

A A. Törvényszék által felperes neve (felperes tartózkodási helye felperesnek, - Erkiné dr. Szécsényi Edit jogtanácsos által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen, - kártérítés megfizetése iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest 100.000,-Ft (azaz egyszázezer forint) jogi képviselettel felmerült költség megfizetésére alperes javára 15 nap alatt.

A feljegyzett 120.000,-Ft (azaz egyszázhúszezer forint) illeték a Magyar Állam terhén marad.

Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 nap alatt a Szegedi Ítélőtáblához címzett, a A. Törvényszéknél írásban, 3 példányban előterjeszthető fellebbezésnek van helye.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt közös kérelmükben a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik. A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, hacsak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, hacsak az ítélet indokolása ellen irányul. Ezekben az esetekben a fellebbező fél a fellebbezésében tárgyalás tartását kérheti. Az ítélőtábla előtti eljárásban a fellebbezést előterjesztő fél számára kötelező a jogi képviselet.

I N D O K O L Á S

A felperes az A. Járásbírósághoz .... napján érkeztetett keresetlevelében a fogvatartását foganatosító alperesi büntetés-végrehajtási intézet kártérítési kötelezettségének megállapítását kérte arra hivatkozással, hogy a zárkák, amelyekben elhelyezték - előzetes fogvatartása alatt - túlzsúfoltak, a mosdó és a WC között hiányzik az ajtó, a falak nedvesek és penészesek, a cellák tisztasági szintje az emberi egészségre ártalmas. Könyvárlátogatásra, sportolásra nem kapott lehetőséget, a telefonos ablakok vezérlőrendszere a látogatások során nem működött, a csomagjaiból többször elvettek olyan termékeket, amelyeket a hozzátartozók beküldhettek, vásárlási napokon "nem dohányzó létére" tekintet nélkül dohányzó zárkában várakoztatták. Egészsége sérült, mert görcsös fejfájására, jobb lábának, derekának fájdalmára nem kapta meg a megfelelő orvosi ellátást. Kártérítési igényét ...000.000,-Ft összegben jelölte meg.

Az A. Járásbíróság a .... napján kelt .... sorszámú végzésével a felperes keresetlevelét áttenni rendelte az A. Törvényszékhez a Pp. 23. § (1) bekezdés b) pontjára hivatkozással. Kifejtette, hogy a fogvatartás végrehajtása a büntetés-végrehajtási szervnek a közhatalom gyakorlása során kifejtett olyan intézkedő tevékenysége, amely a régi Ptk. hatálya alatt, az államigazgatási jogkörben az új Ptk. hatálya alatt közigazgatási jogkörben okozott károkozás szabályai szerint bírálandó el.

A felperes a törvényszék előtt a keresetét módosította (9. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv 1-... oldal) olyképpen, hogy az alperesi büntetés-végrehajtási intézet ... 20-ai átszállításával kapcsolatos, azzal összefüggő, jelentős érdeksérelem miatt kérte az alperes marasztalását nem vagyoni kár, sérelemdíj megfizetésére, mindösszesen 3.000.000,-Ft megfizetésére. Azt adta elő, hogy ... 20-án a B. Bv. Intézetbe került átszállításra a A. Bv. Intézetből, ahol reggel 8 óra előtti időpontban őt bezárták a ... számú kamerával ellátott fogvatartotti helyiségbe nyolcadmagával, ahol egész nap többen dohányoztak, így egészségi állapota jelentős veszélybe került, mivel nem dohányzik. Előadta azt is, hogy a cella megfelelő szellőztetése nem volt megoldott, mozgásra, egészségügyi szükségleteinek elvégzésére nem volt módja, amely tény az emberi méltóságát és egészségét is sértette. Visszavonta a vagyoni kártérítés megállapítására felhozott indokait, kifejezetten sérelemdíj megállapítására kérte az alperes kötelezését, felhívta a Ptk. 2:43. §-ában nevesített személyiségi jogok közül egészsége megsértését, a zárkák túlzsúfoltságára alapítottan emberi jogainak alperes általi korlátozását. Hivatkozott emberi méltóságának sérelmére, az illemhelyiség elkülönített voltának hiánya tekintetében. Az ügyben felvett 16. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv szerint kereseti kérelme összegszerűségét ismételten felemelte, 6.000.000,-Ft összegben kérte az alperes kötelezését sérelemdíj címén, személyiségi jogainak megsértésére alapozva. Külön tényállási elemként hivatkozott a levéltitok megsértésére is, arra hivatkozással, hogy ... 04-én levelet kapott a C. Bíróságtól, amelyet álláspontja szerint illetéktelenek felbontottak.

A felperes keresettel érvényesített igénye ennek folytán a jogalap tekintetében a Ptk. 2:43. §-ában nevesített személyiségi jogok megsértése címén (egészség sérelme), emberi méltóság sérelme és levéltitok megsértése címén abban volt összegezhető, hogy:

• ... 05. napján a felperes részére nemzetközi szervtől érkező levél felbontott állapotban került átadásra a felperes részére.

• .... napja között túlzsúfolt, egészségre ártalmas zárkában emberi méltóságának sérelmével és egészségnek megsértésével került elhelyezésre

• ... 20. napján - átszállításának napján - sérült az egészséghez joga, miután nem dohányzó létére dohányzókkal került több órán keresztül elhelyezésre.

Sérelemdíj jogcímén előterjesztett kereseti kérelem összegszerűségét a felperes 6.000.000,-Ft összegben jelölte meg.

Alperes a felperesi kereset elutasítását, a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Felhívta a 6/1996. (VII. 12) IM rendelet 239. §-át, amely kimondja, hogy az előzetesen letartóztatottat zárkában kell elhelyezni. A zárkában elhelyezhető létszámot úgy kell meghatározni, hogy személyenként lehetőség szerint 10 km3 légtér és 4 nm2 mozgástér jusson. Előadta, hogy köztudomású tény, hogy az alperesi bv. intézetben évek óta fennáll a túlzsúfoltság, miután azonban a jogszabály nem kötelezettséget, hanem lehetőséget említ a fogvatartottak elhelyezésénél, az alperes jogellenes magatartást nem tanúsított az elhelyezés során. Kifejezetten hivatkozott arra, hogy a zárkák 2013-ban festésre kerültek, így a zárkák tisztán tartása, amely egyébként a fogvatartottak feladata, a bv. intézet által biztosított fertőtlenítő szerekkel nem volt egészségre ártalmas.

A levéltitok megsértésével kapcsolatosan állította, hogy a felperes hivatalos levele bontatlanul érkezett meg a felpereshez.

A felperes átszállítása kapcsán hivatkozott arra, hogy kifejezetten tiltotta az átszállításra váró fogvatartottak részére szabályzatban azt, hogy dohányterméket a várakozó zárkába bevigyenek, amennyiben mégis dohányzásra került sor ... 20. napján, az kizárólag a fogvatartottak szabályszegő magatartására vezethető vissza, az alperesi bv. intézetnek nem róható fel. A felperesnek viszont a szabályszegést módjában állt jelezni az őröknek, ilyen jelzés azonban részéről nem történt.