A Kúria Kfv.35470/2014/8. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, 221. §, 273. §, 275. §] Bírók: Kárpáti Magdolna, Kurucz Krisztina, Lomnici Zoltán

A határozat elvi tartalma:

A Kúrai érdemben csak a törvényes határidőn belül a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően előterjesztett felülvizsgálati kérelemben előadottakat bírálhatja el.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.V.35.470/2014/8.szám

A Kúria a dr. Hubay Gábor ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Tóth Eszter jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2014. február 27. napján kelt 7.K.26.947/2013/24. számú ítélete ellen a felperes által 26. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán eljárva - nyilvános tárgyaláson - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.K.26.947/2013/24. számú ítéletét hatályában fenntartja azzal, hogy az alperesnek az új eljárásban, kizárólag a szakértői véleményben kidolgozott 2. számú táblázat pénztárkönyv egyenlege rovatának figyelembevételével a pénzforgalmi mérleget újra felállítva kell vizsgálnia, hogy a felperesnél milyen forráshiány merült fel.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000 (azaz ötvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (azaz hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

Az egyéni vállalkozó felperesnél az adóhatóság 2004-2007. adóévekre személyi jövedelemadó (a továbbiakban: szja) és általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) adónemben ellenőrzést végzett.

A revízió eredményeként hozott elsőfokú határozatot az alperes a határozatában helybenhagyta, majd e határozatát saját hatáskörben felülvizsgálva, a határozatában megváltoztatta.

A felperes keresete alapján eljárt megyei bíróság a 7.K.20.262/2010/33. számú jogerős ítéletében az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte, amelyre iránymutatást adott. Elrendelte, hogy az új eljárásban a perben kirendelt szakértő véleményében kidolgozott 2. számú táblázat figyelembe vételével kell a vállalkozásba betett tőkebetétek elszámolásával is megállapítani, hogy a felperesnél milyen forráshiány merült fel, a 2004. januári nyitómérlegbe pedig be kell állítani a 2003. október és december tőke visszavétek összegét a felperes javára.

Az alperes megsemmisítette az elsőfokú határozatot és az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra utasította. Az új eljárás eredményeként hozott elsőfokú határozatban az adóhatóság áfa adónemben 2005. december hónapra és 2006-2007. évekre nem tett megállapítást, szja adónemben a felperes terhére 2005-2007. évekre 28. 533.352 Ft számított adóalap után 9.411.871 Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg, 4.705.935 Ft adóbírságot szabott ki, 4.176.621 Ft késedelmi pótlékot számított fel. A felperes szja adóalapját az új eljárásban is becsléssel határozta meg, amelynek módszere kronologikus pénzforgalmi mérleg volt, amelybe 2004. január 1. napjával nyitótételként beállította a tőke visszavétek 2.000.000 Ft-os összegét. Határozatának indokolása szerint a szakértői vélemény mellékleteként csatolt 2. számú táblázat oszlopaiban feltüntetésre került a felperes egyéni vállalkozásának pénztárkönyv szerinti egyenlege, a betétkönyv kifizetése, a rendelkezésre álló pénzeszköz, a betétkönyv befizetések, illetve kimutatás a pénzösszeg egyenlegről. Az ellenőrzési jegyzőkönyv 18. számú mellékletét képező kronologikus vagyonmérlegben a 2. számú táblázat felhasználásával állapította meg a forráshiányokat, amelyeket adott évi szja bevallás egyéb jogcímen kapott jövedelem soránál vett figyelembe. A tőkebetéteken kívüli egyéb vagyonmérleg tételeket olyan összegben és időpontban tüntette fel, ahogyan ezek a jogerős bírói ítélettel elbírált alapügyben szerepeltek.

Az alperes a 2012. március 7. napján kelt határozatában helybenhagyta az új eljárás eredményeként hozott első fokú határozatot. Érdemi döntésében utalt arra, hogy a késedelmi pótlék esedékessége tekintetében kivételes méltányosságra okot adó körülményt nem észlelt, ilyet a felperes sem tárt fel, ezért a pótlékfizetés kezdő napját az általános szabályok szerint határozta meg. Rögzítette azt is, hogy az adóhiány megállapításához a bevételek nem teljes körű szerepeltetése vezetett, ezért az adóbírság mértékét 50%-ban határozta meg.

A felperes keresetében az új eljárás eredményeként hozott másodfokú jogerős alperesi határozat hatályon kívül helyezését kérte. Eljárási és anyagi jogszabálysértésekre hivatkozott, vitatta a becslés eredményeként megállapított adóhiány jogalapját, összegszerűségét, a késedelmi pótlék jogalapját és összegszerűségét.

A Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 7.K.26.947/2013/24. számú ítéletében az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Jogi álláspontja a következő volt:

Az alperes eljárása annyiban nem felel meg az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 97. § (4) bekezdésének, hogy nem tisztázta a kronologikus vagyonmérleg beállításakor a 7.K.20.262/2010/33. számú ítélet szerinti szakértői vélemény 2. számú táblázata mely adatainak figyelembe vételével felel meg e jogerős ítéletben adott iránymutatásnak. A perben meghallgatott tanú vallomása alapján az alperes által felállított kronologikus mérleg e részben megalapozatlan, ezért e körben jogszabálysértő az alperesi határozat, ami a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339. § (1) bekezdéses szerinti hatályon kívül helyezést és új eljárásra kötelezést indokolja. Az új eljárásban a szakértői véleményben kidolgozott 2. számú táblázat pénztárkönyv egyenlege rovatának figyelembe vételével a pénzforgalmi mérleget újra felállítva kell az alperesnek vizsgálnia, hogy a felperesnél milyen forráshiány merült fel a vizsgált években.

Tekintettel arra, hogy a felperes a tőkebetéteket lekönyvelte, nem helytálló az a hivatkozása, mely szerint bevételi pénztárbizonylatok hiányában ezek az összegek tévesen kerültek volna figyelembe vételre. Az alperesnek egyébként is a jogerős ítélet tükrében és annak keretei között kellett az új eljárást lefolytatnia.

Alaptalanul hivatkozott a felperes a 2004. január 7-i vállalkozói díjból fennmaradt 3.300.000 Ft készpénz rendelkezésére állására, a 2004. évi nyitótételként pedig 2.000.000 Ft a jogerős ítélet alapján a javára jóváírásra került.