BH 2004.5.191 I. A közreműködőért való felelősség alapján a kötelezett nemcsak annak a magatartásáért felelős, akit az adott szerződés keretei között, a szerződés teljesítése érdekében vesz igénybe, hanem a vele külön szerződéses jogviszonyban álló kötelezett magatartásáért, továbbá a vele közvetlen szerződéses jogviszonyban nem álló, a szerződési láncolat további, távolabbi pozícióiban levő kötelezettek magatartásáért is - A szerződés megszegése esetén a kötelezett a jogosult tekintetében nem mentesül önmagában a saját felróhatósága hiányának bizonyításával, hanem csak akkor, ha valamennyi közreműködőjét a szerződésszegés felróhatósága alól kimenti [Ptk. 315. §].

II. Fedezeti jellegű a beszerzés, ha a megrendelő a megkötött, de meghiúsult szerződés alapján a részére nem teljesített - hiányzó, kiesett - árumennyiséget pótolja a beszerzéssel, továbbá fedezeti jellegű ügylet az is, amikor a már meglévő árukészlet egy részét kényszerül felhasználni arra, hogy a szerződéses partnerei, illetve saját termelési, gazdasági szükségletei ebből kielégítést nyerjenek - A megrendelő az ésszerű időn belül megkötött fedezeti ügylet ára és az eredeti szerződéses ár közötti különbözet, mint kár megtérítésére tarthat igényt. Ha pedig az árunak piaci ára van, kártérítésként a szerződésben meghatározott ár és az elállás (felmondás) időpontjában fennállott piaci ár közötti különbözetet akkor is igényelheti, amennyiben ilyen fedezeti vásárlásra nem került sor [Ptk. 312. § (2) bek., 318. § (1) bek.].

A peres felek között 1996. március 18-án mezőgazdasági termékértékesítési szerződés jött létre, melynek keretében az alperes 4000 tonna 1995. évi kukorica szállítását vállalta a felperes ütemezése szerint az 1996. március 19. - április 15. napja közötti időszakban. A Magyar Szabványra utalással meghatározott minőségű kukorica vételárát 17 900 Ft/tonna + áfa összegben határozták meg azzal, hogy a felperes minden 500 tonna áru beérkezését követő 8 munkanapon belül a vételárat átutalással egyenlíti ki. A szerződés 7. pontjában a szerződés meghiúsulása esetére 20%-os mértékű kötbért kötöttek ki. Külön utaltak arra, hogy a hiányzó rész tekintetében a megrendelőt megilleti a fedezeti vásárlás joga.

Az alperes 1996. március 20-április 9. napja közötti időszakban 2026,2 tonna kukoricát szállított a felperes által megjelölt helyekre. Az utolsó, negyedik szállítmány 1996. április 26-án esedékes 8 365 326 Ft-os vételárát a felperes nem egyenlítette ki. Ezzel szemben az 1996. május 20-án kiállított, május 30-i esedékességű számlájában az alperessel szemben 7 066 204 Ft meghiúsulási kötbért érvényesített, rávezette a számlára, hogy a vételár tartozásába ezt az összeget beszámítja.

A felperes módosított keresetében a peres eljárás során 21 504 392 Ft, - ebből 7 954 244 Ft kötbér és 13 550 148 Ft kártérítés -, valamint törvényes kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Arra hivatkozott, hogy az alperes a teljesítést jogos ok nélkül megtagadta, ezért a Ptk. 313. §-a értelmében az alperesnek felróható okból bekövetkezett lehetetlenülés szabályai szerint megrendelőként kártérítést követelhet. Az alperes kötelezettsége teljesítéséhez közreműködőt vett igénybe, ennek magatartásáért ugyanúgy felel, mintha saját maga járt volna el.

Az alperes a kötbérfelelősség alól magát kimenteni nem tudta, ezért a nem teljesített mennyiség és a szerződésben írt bruttó vételár alapulvételével kimunkált kötbér összegét köteles megfizetni. Állította továbbá, hogy az alperestől 1996. április második felében még teljesítést követelt, az alperes pedig csak május 9-én közölte vele, hogy a teljesítést megtagadja. Az alperesi szerződésszegéssel okozati összefüggésben kára az 1996 júniusában fedezeti célból beszerzett 1100 tonna, illetve 1000 tonna kukorica árkülönbözetéből adódott. Állította, hogy ezek jelentették a fedezeti vásárlást, majd - a szakértői vélemény ismeretében - kárát átlagszámítással az 1996 májusi és júniusi hónapokban elért beszerzési ár, valamint a perbeli szerződésbeli ár különbözetében határozta meg.

Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Előadása szerint önhibáján kívül került olyan helyzetbe, hogy a felperes javára további árut szállítani már nem tudott. Arról, hogy a közreműködőjétől vásárolt 2000 tonna kukorica hibás csak 1996 áprilisában szerzett tudomást, és ez volt az oka annak, hogy a hiányzó rész tekintetében a felperessel kötött szerződést nem tudta teljesíteni. Ebben a körben csatolta a Városi Bíróság elsőfokú, valamint a felülvizsgálati eljárás keretében hozott, előbbi határozatot helybenhagyó Legfelsőbb Bíróság ítéletét, melyek értelmében a közreműködője a vele megkötött termékértékesítési szerződést hibásan teljesítette, és az ezzel összefüggésben keletkezett károkért helytállni köteles. A fedezeti vásárlásokkal összefüggésben állította, hogy 1996. április 23-án megfelelően tájékoztatta a felperest a teljesítés akadályáról, a közlést a megrendelő tudomásul vette, ez a magyarázata annak, hogy ezt követően teljesítést már nem követelt. A perbeli szakértői vélemény megállapításai közül kiemelte, hogy a tárgyalt időszakban a felperesnek alapanyaghiánya nem volt, folyamatos termelés mellett szerződéseit megfelelően teljesítette. A szerződés teljesítési ideje után több mint két hónappal kötött szerződések alapján történt beszerzések nem minősíthetők fedezeti jellegű vásárlásoknak.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. A rendelkezésre álló adatokat, bizonyítékokat értékelve arra a következtetésre jutott, hogy a kötbérfelelősség alól az alperes sikeresen kimentette magát, igazolta, hogy a szerződés meghiúsulása neki fel nem róható okból következett be. Megfelelő árualapot vásárolt, ennek vételárát kiegyenlítette, gondoskodott az áru szakszerű tárolásáról és kezeléséről is. Nem róható a terhére ezek után, hogy a teljesítésre szánt termény nem felelt meg a szabvány előírásainak. Beszállítójának hibás teljesítését jogerős bírósági ítélet bizonyította. Összességében az alperes a perben igazolta, úgy járt el, ahogy egy gazdálkodó szervezettől az adott helyzetben általában elvárható.

Kifejtette, hogy az alperes beszállítója nem tekinthető a teljesítési segédjének, az alperes ugyanis nem kifejezetten azért kötött az rt.-vel szerződést, hogy kizárólag a felperessel létrejött szerződést teljesítse, hanem tevékenységi köréből adódóan a működéséhez általában szükséges feltételeket kívánta biztosítani. Az alperes mindent megtett annak érdekében, hogy I. osztályú minőségű árut szállítson a felperesnek, önhibáján kívül került abba a helyzetbe, hogy nem tudta a szerződést maradéktalanul teljesíteni. A fedezeti vásárlással kapcsolatban a felperes tudomásul vette a teljesítés akadályát, éppen ezért teljesítést az alperestől nem is követelt. A jogalap hiánya mellett a felperes a kár összegszerűségét sem tudta bizonyítani. A beszerzett könyvszakértői vélemény alapján ugyanis azt lehetett megállapítani, hogy termelési adatai pontatlanok, egymásnak ellentmondanak, azok még a per során is többször változtak.