A Fővárosi Törvényszék P.21261/2019/36. számú határozata közös vagyon megosztása (HÁZASTÁRSI közös vagyon megosztása) tárgyában. Bíró: Kelemenné dr. Fenyves Enikő

Fővárosi Törvényszék

31.P.21.261/2019/36.

A Fővárosi Törvényszék dr. Csereklye Károly Zoltán ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt felperes (8157 település2, Petőfi utca 63.) felperesnek - Rónyai és Hellényi Ügyvédi Iroda, dr. Hellényi Áron ügyvéd (ügyvéd címe1) által képviselt alperes (alperes címe) alperes ellen házastársi közös vagyon megosztása iránt indított perében perében meghozta az alábbi

ítéletet:

A bíróság a település2 belterület helyrajzi szám1 település2, utca szám alatti lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű ingatlanban az alperes 1/3-ad tulajdoni illetőségét - házastársi közös vagyon megosztása jogcímen - a felperes tulajdonába adja.

Ezáltal felperes az ingatlan 1/1 arányú tulajdonosává válik.

Kötelezi alperest fizessen meg 15 nap alatt felperes javára - házastársi közös vagyon megosztása jogcímen - 8.000.000.- (nyolcmillió) forint értékkülönbözetet.

Az ítélet jogerőre emelkedését követően megkeresi a Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvár Járási Hivatala Agrárügyi Főosztály Földhivatali Osztályát (8000 Székesfehérvár, Kégl Gy. u. 1.) a fenti ingatlant érintően az alperes alperes (adatok), 1/3 tulajdoni illetőségét jegyezze át a felperes felperes (adatok) javára.

Megkeresi a Budapest Főváros Kormányhivatala XI. kerületi Hivatalát arra, hogy a 31.P.21.261/2019/9.sorszámú végzéssel elrendelt perindítás tényét az alperes tulajdonát képező település belterület .../A/13 helyrajzi számú ingatlanról törölje.

Ezt meghaladóan a keresetet elutasítja.

Kötelezi felperest és alperest fizessenek meg a Magyar Állam javára a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külön felhívására fejenként 750.000 - 750.000.- (hétszázötvenezer-hétszázötvenezer) forint eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítést követő 15 nap alatt fellebbezést lehet benyújtani a Fővárosi Törvényszéknél írásban, kizárólag elektronikus úton a Fővárosi Ítélőtáblához, mint másodfokú bírósághoz címzetten; elektronikus kapcsolattartás esetén a fellebbezés csak elektronikus úton nyújtható be.

Fellebbezés esetén a Fővárosi Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselő nélkül eljáró fél perbeli cselekménye hatálytalan.

Felek a fellebbezési határidő lejárta előtt kérhetik, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a kamat fizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul; a felek kérelmére a fellebbezést tárgyaláson bírálja el.

A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény vagy az új bizonyíték az első fokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve, hogy az - elbírálás esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna.

A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására, vagy az első fokú bíróság által mellőzött bizonyítás lefolytatásának indítványozására akkor is sor kerülhet, ha az első fokú határozat jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul; a 141§ (6) bekezdésében foglaltakra ez esetben is alkalmazni kell.

Indokolás

[1] A bíróság a per adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Felperes és alperes is a házasságkötésüket megelőzően elváltak, felperesnek első házasságából két gyermeke született. Felek 1999. januárban ismerkedtek meg, akkor felperes 33 éves volt és városban házasságban élt, két kisgyermeket nevelt, alperes 44 éves volt a házastársától különváltan élt. Felperes az első válásakor a városi Városi Bíróság tárgyalási jegyzőkönyvében úgy nyilatkozott, hogy 1999. március 27-én állt az akkori férje elé és mondta el, hogy alperessel kapcsolata van. Felperes hetente járt város2, az egyetemre és alpereshez, gyermekei városban jártak iskolába, felperes hetente többnapot a gyermekeivel töltött. Felek 1999 április végétől éltek élettársi kapcsolatban, alperes házassága 2000 év nyarán került felbontásra, később felperes házassága is felbontásra került, majd felek 2000. december 22. napján kötöttek házasságot; a házasságból 2005 évben egy gyermek származott. Felek között a házas életközösség 2016. május 4. napján szakadt meg, ekkor felperes a közös lakásból elköltözött.

A felek házasságát a PKKB 10.P.101.905/2016 sz. alatt felbontotta, a bontóperben 2017. március 28. napján megkötött egyezséggel felek az utolsó közös utca2 utcai lakást az alperes kizárólagos használatába, a település2i nyaraló ingatlant a felperes kizárólagos használatába adták. Felperes a bontóperben úgy nyilatkozott, hogy alperessel 1999. április végétől éltek életközösségben.

[2] Alperes különvagyona volt az előző házassága vagyonmegosztása során neki jutó összesen 2,5 millió forint.

Alperes még a felek életközösségének kezdete előtt 1999.02.15. napján előszerződést kötött 600.000.- forint foglaló adása mellett, majd 1999. 04. 22. napján adásvételi szerződést kötött a 6, 5 millió forint vételárú alperesi ingatlan szám alatti négyzetméter nm lakásra.( 1.sz lakás), az ingatlan 1/1 arányú tulajdonosa lett.

A 6, 5 millió forint vételár kifizetése az alperes különvagyoni 600.000.- Ft foglaló pénze, és a 2,5 millió forint különvagyoni pénze felhasználásával (együtt 3,1 millió), az bank1 Bank-tól felvett 1.600.000.- forint kölcsön, alperes munkáltatójától felvett 500.000.- forint kölcsön, (összesen 2,1 millió forint kölcsönből történt. Az alperesi különvagyon és a hitel együtt 5,2 millió forint, a hiányzó 1,3 millió forint vételár-rész kifizetése alperes állítása szerint az ő különvagyonából, a felperes állítása szerint pedig a felperes különvagyonából történt.

Felperes 1999. februárban 5 millió forint kölcsönt kapott édesanyjától, és 1999.04.20.-án eladta a sármelléki ingatlanát, nyilatkozata szerint ezekből történt a hiányzó vételár rész kifizetése, és a lakás felújítása is, alperes vitatta, hogy a lakást felújították volna.

Alperes 1998.09.14. napján 1.115.000.- forintot befizetett a saját bank1 bakszámlájára, azonban nem igazolt, hogy ezen pénzösszeg az ingatlan vételárának kifizetésekor megvolt, rendelkezésére állt, és a vételár kifizetéséhez felhasználta volna. Az összesen 2,1 millió forint kölcsönt a felek közösen fizették vissza.

A vételárból 1,3 millió forint mindkét fél részéről egyenlő arányú, 650.000.- 650.000.- forint hozzájárulással kifizetettnek tekintendő, erre tekintettel felperes megtérítési igénye a közös törlesztés fele 1.050.000.- Ft és 650.000.- Ft , együtt 1.700.000.- Ft, ami a 6.500.000.- Ft vételár 26%-a.

[3] Felek 2000.09.04. napján alperes 1/1 nevére megvásárolták a 2. lakás1ám alatti négyzetméter2 négyzetméteres lakást 19,5 millió forint vételáron (2.sz lakás). A vételár kifizetése 18 millió forint bank2 banki hitel felvételével történt, felperes a hitelszerződésben adóstárs, a hitelen felüli 1.5 millió forint különbözeti összeg kifizetése felek közös vagyonából történt.