A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20466/2020/30. számú határozata közös vagyon megosztása (HÁZASTÁRSI közös vagyon megosztása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. § (1) bek.] Bírók: Kollár Zoltán, Lukács Zsuzsanna, Örkényi László

A határozat elvi tartalma:

A különvagyoni ingatlan vásárlásához felvett különvagyoni hitel házastársi közös vagyonból, vagy a másik házastárs különvagyonából történt visszafizetése, törlesztése a másik házastárs javára tulajdoni igényt nem keletkeztet (EBH1999. 24. I., Pfv.II.23.537/1996.), csupán megtérítési igény érvényesítésére ad alapot. A megtérítési igényekre vonatkozó Csjt.-beli és Ptk.-beli szabályok azonossága folytán a következetes bírói gyakorlat megváltoztatását a jogszabályváltozás nem indokolja.

A Ptk. 4:59.§ (1) bekezdéséből következően a megtérítési igény a közös vagyon megosztásakor (a közös vagyont megosztó jogerős ítéletben írt teljesítési határidő lejártakor) esedékes. Ezért fogalmilag is kizárt, hogy e követelés a vagyontárgy megszerzése időpontjára visszamenőlegesen az igényérvényesítő fél javára tulajdoni hányadot eredményezzen

***********

Fővárosi Ítélőtábla

17.Pf.20.466/2020/30.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Csereklye Károly Zoltán ügyvéd (felperesi képviselő címe) által képviselt felperes (felperes címe) felperesnek, a dr. Szigeti Sándor ügyvéd (alperesi képviselő címe) által képviselt alperes (alperes címe) alperes ellen házastársi közös vagyon megosztása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2020. február 19. napján kihirdetett 31.P.21.261/2019/36. számú ítélete ellen a felperes által 38., Pf.20.338/2020/4. számon és Pf.20.466/2020/13., valamint az alperes részéről 37. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatja, és a felperes javára fizetendő értékkülönbözet összegét 11.045.338 (Tizenegymillió-negyvenötezer-háromszázharmincnyolc) forintra felemeli; a felperes és az alperes kereseti illetékben marasztalását mellőzi; kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 392.736 forint (Háromszázkilencvenkétezer-hétszázharminchat) forint elsőfokú perköltséget.

Egyebekben az elsőfokú ítélet fellebbezett részét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 71.380 (Hetvenegyezer-háromszáznyolcvan) forint másodfokú perköltséget.

Kötelezi az állam javára - az állami adó- és vámhatóság felhívásában megjelölt módon és számlára - a felperest 677.120 (Hatszázhetvenhétezer-százhúsz) forint, az alperest 882.880 (Nyolcszáznyolcvankétezer-nyolcszáznyolcvan) forint fellebbezési illeték megfizetésére.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

[1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes és az alperes 1999 januárjában ismerkedtek meg, és 1999. április végétől éltek élettársi kapcsolatban. Az alperes házasságát 2000 nyarán bontotta fel a bíróság, később a felperes házassága is felbontásra került. A peres felek 2000. december 22-én kötöttek házasságot, kapcsolatukból 2005-ben egy gyermek származott. Életközösségük 2016. május 4-én szakadt meg, amikor a felperes az utolsó közös lakásból elköltözött.

[2] Házasságukat a Pesti Központi Kerületi Bíróság (a továbbiakban: PKKB) a 10.P.101.905/2016. számú ítéletével felbontotta. Bontóperi egyezségükkel 2017. március 28-án az utolsó közös, 3 .számú lakás utcai lakást az alperes, a helység neve-i nyaralót a felperes kizárólagos használatába adták.

[3] Az alperes az életközösség kezdete előtt, 1999. február 15-én 600.000 forint foglaló átadása mellett előszerződést, majd 1999. április 22-én adásvételi szerződést kötött, és 6.500.000 forint vételár fejében a 1. számú lakás szám alatti ingatlan (a továbbiakban: 1. számú lakás) 1/1 arányú tulajdonosa lett. A vételár kifizetése az alperes 600.000 forint különvagyoni foglalójából, további 2.500.000 forint különvagyoni hozzájárulásából, az bank neve4tól felvett 1.600.000 forint és az alperes munkáltatójától kapott 500.000 forint kölcsönből történt. Az összesen 2.100.000 forint kölcsönt a felek közösen fizették vissza. A vételárból fennmaradó további 1.300.000 forint mindkét fél egyenlő arányú, 650.000-650.000 forint összegű hozzájárulásával kifizetettnek tekintendő.

[4] A felperes 1999. februárban 5.000.000 forint kölcsönt kapott édesanyjától, és 1999. április 20-án eladta a helység neve2-i (helyesen: város, helység neve-i3 lakótelepi) ingatlanát. Az alperes különvagyona volt az előző házassága vagyonmegosztása során neki jutó 2.500.000 forint. 1998. szeptember 14-én 1.115.000 forintot befizetett a saját bank neve4-bankszámlájára.

[5] A felek 2000. szeptember 4-én az alperes nevére megvásárolták a 2. számú lakás szám alatti ingatlant (a továbbiakban: 2. számú lakás) 19.500.000 forintért. A vételárból 1.500.000 forintot a közös vagyonból, 18.000.000 forintot az bank neve3 Banktól felvett hitelből egyenlítettek ki. A hitelszerződésben a felperes is adóstárs volt.

[6] A felek az 1. számú lakást 2001. április 4-én 18.000.000 forintért értékesítették. A vételárat a 2. számú lakás bankhitelének visszafizetésére fordították.

[7] A 2. számú lakást 2013. szeptember 18-án 23.500.000 forintért eladták, és 2013. szeptember 25-én az alperes nevére megvették a 3. számú lakás szám alatti ingatlant (a továbbiakban: 3. számú lakás) ugyancsak 23.500.000 forintért. Ez az ingatlan volt az utolsó közös lakásuk, ahonnan a felperes az életközösség 2016. május 4-i megszakadásakor önként elköltözött. Az alperes a 3. számú lakást 2017. március 20-án 50.000.000 forint vételárért egy svéd állampolgár részére értékesítette. Ezt követően vásárolta a alperes címe szám alatti lakást.

[8] A felek 2001. június 21-én 1/2-1/2 arányban megvásárolták a helység neve-i belterületi .... helyrajzi számú, természetben nyaraló címe szám alatti nyaralót. 2008. május 16-án az ingatlan 1/3 hányadát adásvétellel a felperes édesapja szerezte meg. Az illetőséget az édesapja halálakor a felperes megörökölte, így az ingatlannak a felperes 2/3, az alperes 1/3 arányban tulajdonosa. 2017 áprilisa óta az ingatlan a felperes kizárólagos használatában áll, a közös gyermekkel itt lakik. Az ingatlan jelenlegi forgalmi értéke 18.000.000 forint.

[9] A felperes édesapja a városi gyep és legelő ingatlanai értékesítéséből befolyt 52.000.000 forint vételárat 2007. január 12-én a felperes bankszámlájára utalta, majd abból a felperes 50.940.000 forintot az alperessel közös számlára átutalt. A közös bankszámlára került vagyont az alperes kezelte, abból különféle értékpapír-befektetéseket eszközölt. A felek 2008-ban a felperes különvagyonából 11.050.486 forint értékben felújítást, beruházást végeztek a helység neve-i ingatlanon. 2012-től kezdődően az alperes a felperesi különvagyonból festményeket vásárolt, azokkal kereskedett, illetve életbiztosításokat kötött, melyeket az életközösség megszakadása előtt megszüntetett. A felperes különvagyonát a felek részben megélhetésükre fordították: három gyermeket neveltek, akik közül a két nagyobb gyermek után a felperes a volt házastársától gyermektartásdíjat nem kapott. Az alperes a közös gyermekkel több évig gyermekgondozási segélyt vett igénybe, illetve munkanélküli is volt. Az életközösség megszakadásakor a felperesnek különvagyoni pénze nem maradt. A közös bank neve4-bankszámla 700.000 forint egyenlegét a felperes felvette, az ugyancsak 700.000 forint értékű közös személygépkocsi az alperes tulajdonába került.