A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20538/2022/7. számú határozata közös vagyon megosztása (HÁZASTÁRSI közös vagyon megosztása) tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 4:60. § (1) bek.] Bírók: Gyuris Judit, Kollár Zoltán, Örkényi László

A határozat elvi tartalma:

I. A házastársi közös vagyoni vélelem kizárólag a házastársaknak a vagyonközösség fennállta alatt együttesen vagy külön-külön szerzett vagyontárgyaira alkalmazható.

II. A közös adósságra az egyik házastárs különvagyonából teljesített befizetésből eredő megtérítési igény értékemelkedésének meghatározása.

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.21261/2019/36., Fővárosi Ítélőtábla Pf.20466/2020/30., Kúria Pfv.20935/2021/5., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20538/2022/7.*

***********

Fővárosi Ítélőtábla

17.Pf.20.538/2022/7.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Csereklye Károly Zoltán ügyvéd (felperesi képviselő címe) által képviselt felperes (felperes címe) felperesnek - dr. Szigeti Sándor ügyvéd (alperesi képviselő címe) által képviselt alperes (alperes címe) alperes ellen házastársi közös vagyon megosztása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2020. február 19. napján meghozott 31.P.21.261/2019/36. számú ítélete ellen a felperes - Pf.20.338/2020/4., Pf.20.466/2020/13.és Pf.20.538/2022/5. számon kiegészített -38. sorszámú, valamint az alperes - Pf.20.538/2022/6. számon kiegészített - 37. sorszámú fellebbezése folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit megváltoztatja, és a felperesnek járó értékkülönbözet összegét 4.543.376 (négymillió-ötszáznegyvenháromezer-háromszázhetvenhat) forintra leszállítja.

A felperes és az alperes kereseti illetékben marasztalását mellőzi, és kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 75.044 (hetvenötezer-negyvennégy) forint elsőfokú perköltséget.

Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 18.000 (tizennyolcezer) forint másodfokú perköltséget.

Kötelezi az állam javára, az állami adó- és vámhatóság felhívásában megjelölt módon és számlára a felperest 1.827.158 (egymillió-nyolcszázhuszonhétezer-százötvennyolc) forint, az alperest 837.376 (nyolcszázharminchétezer-háromszázhetvenhat) forint fellebbezési és felülvizsgálati illeték megfizetésére.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

[1] A felperes módosított keresetét az elsőfokú bíróság úgy rögzítette, hogy abban a házastársi közös vagyon megosztását, a település2 ... helyrajzi számú, település2, felperes címe szám alatti (a továbbiakban: település2i) ingatlan alperesi 1/3 illetőségének 6.000.000 forint megváltási ár ellenében a tulajdonába adását, és az alperesnek 35.025.000 forint megfizetésére kötelezését kérte, amely összeg magában foglalja a 3 .számú lakás szám alatti (a továbbiakban: 3. számú) lakás többlethasználati díja címén 2016. május 4-től az ingatlan értékesítéséig igényelt havi 150.000 forintot.

[2] A felperes a keresetét a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 4:3-4.§-ára, 4:24-25.§-ára, 4:35.§-ára, 4:37-38.§-ára, 4:40.§-ára, 4:42.§-ára, 4:44.§-ára, 4:48.§-ára,4:50.§-ára, 4:52.§-ára és 4:59.§-ára alapította.

[3] Az érvényesíteni kívánt jog ténybeli alapjául előadta, hogy az alperessel 1999. április 4-től élettársi életközösségben éltek. Az édesanyjától 1999. februárban 5.000.000 forint kölcsönt kapott, amelyből 3.350.000 forintot a 1. lakás szám alatti (a továbbiakban: 1. számú) lakás vételárára fordított, így az 52%-ban a különvagyona lett. A kölcsönből megmaradt 1.650.000 forintból és a város, helyiség2 lakótelepi ingatlana eladásából befolyt 1.500.000 forintból az ingatlant felújították, ezért az 1. számú lakásban a különvagyona 64%-ra növekedett. A később megvásárolt 2. lakás szám alatti (a továbbiakban: 2. számú) lakás közös kölcsönének a törlesztésére 1.843.288 forintot, a lakás felújítására 3.000.000 forintot fordított a különvagyonából, így az ingatlanban 85% arányú tulajdonrésze lett. A 23.500.000 forint eladási árból ezért 19.975.000 forintot, a 3. számú lakás 23.500.000 forint vételára és 50.000.000 forint eladási ára különbözetének a feleként 13.250.000 forintot, többlethasználati díjként 1.800.000 forintot, összesen 35.025.000 forintot igényelt az alperestől.

[4] Előadta továbbá, hogy az édesapjától 52.000.000, az erdő ingatlana eladásából 2.934.000, a legelő értékesítéséből 2.000.000 forint különvagyoni bevétele volt, amelyet az alperes kezelt. Kötvényeket vásárolt, biztosításokat kötött, és 22.929.223 forintért festményeket vett. A település2i nyaralóból csak 18 kép került a felpereshez, amelyek már az életközösség megszakadásakor is leromlott állapotban voltak.

[5] Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. A település2i ingatlanon fennálló 1/3 illetőségének a felperes tulajdonába adását nem ellenezte.

[6] Álláspontja szerint az életközösség 1999 májusában, az 1. számú lakásba való beköltözéskor kezdődött. Az 1. számú lakás teljes egészében a különvagyona volt, mert különvagyoni pénzeszközökből szerezte. A korábbi házastársával közös vagyona megosztásából 2.500.000 forintja, munkabérből és a szellemi tevékenységéből 2.655.680 forintja származott, amely az 1.600.000 forint bankkölcsönnel együtt bőségesen fedezte a vételárat. A 2000. február 11-én értékesített helyiség3i ingatlanból is 2.100.000 forint különvagyonhoz jutott. Állította, hogy a 2. és 3. számú lakások mint a különvagyon értékén szerzett vagyontárgyak szintén a különvagyonába tartoztak.

[7] Arra is hivatkozott, hogy festményvásárlásra 21.835.000 forintot fordított. A festmények közül 12 darabot 6.270.000 forintért a közös vagyonból, a továbbiakat 15.565.000 forintért a felperes különvagyonából vette. Az életközösség megszakadásakor meglévő 51 darab festmény a település2i ingatlanban volt, és a felperes birtokába került.

[8] Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletével a település2i ingatlan alperesi 1/3 illetőségét házastársi közös vagyon megosztása jogcímén a felperes tulajdonába adta, és kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 8.000.000 forint értékkülönbözetet.

Az ítélet jogerőre emelkedését követően megkeresni rendelte a Székesfehérvári Járási Hivatalt a felperes tulajdonjogának bejegyzése, Budapest Főváros Kormányhivatala XI. Kerületi Hivatalát a alperes címe szám alatti (a továbbiakban: alperes címe úti) ingatlanról a perindítás tényének törlése végett.

Ezt meghaladóan a keresetet elutasította, és kötelezte a feleket az állam javára fejenként 750.000 forint eljárási illeték megfizetésére.

[9] Az elsőfokú ítéletben megállapított tényállás szerint a peres felek 1999. januárban ismerkedtek meg. 1999. április végétől élettársi kapcsolatban éltek, 2000. december 22-én házasságot kötöttek. Az életközösségük 2016. május 4-én szakadt meg, amikor a felperes a 3. számú lakásból elköltözött.