A Győri Ítélőtábla Pf.20019/2020/7. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 2. §, 78. §, 239. §, 252. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 301. §, 334. §, 339. §, 344. §, 349. §, 355. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 159. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 252. §] Bírók: Szabó Péter, Szalay Róbert, Zámbó Tamás

Győri Ítélőtábla

Pf.IV.20.019/2020/7.szám

A Győri Ítélőtábla a Dr. Furulyás Ügyvédi Iroda által képviselt felperes neve felperesnek az Országos Bírósági Hivatal által képviselt I.rendű alperes neve I.r. alperes és a II.rendű alperes neve Jogi Képviseleti Önálló Osztály által képviselt II.rendű alperes neve II.r alperes ellen kártérítés iránt indult perében a Budapest Környéki Törvényszék 2019. február 20. napján kelt 15.P.20.070/2018/31. szám alatti ítélete ellen a felperes által 33., az I.r alperes által 32. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet megváltoztatja azzal, hogy az I. r. alperes az elsőfokú ítélet szerinti tőke után kamat fizetésére 2017. április 3. napjától köteles.

Köteles a felperes az illetékügyben eljáró hatóság felhívására megfizetni az állam javára 2.321.100,- (Kettőmillió-háromszázhuszonegyezer-száz) forint feljegyzett fellebbezési illetéket. 15.000,- (Tizenötezer) forint feljegyzett fellebbezési illeték az állam terhén marad. A felperes viselje a másodfokú eljárásban felmerült költségeit.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

1. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az ismert médiaszemélyiség felperes mint X.r. vádlott ellen a Fővárosi Főügyészség 2005. augusztus 24-i keltezéssel nyújtott be vádiratot egy rendbeli, a Btk. 317. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés c) pontjára figyelemmel a (6) bekezdés b) pontja szerint minősülő jelentős értékre folytatólagosan üzletszerűen elkövetett sikkasztása büntette miatt. A vádirat szerint a felperes 2000. január 21-én a Cég 1 Rt. vezérigazgatójaként kötött szerződés a Cég 2 Rt-vel. A szerződés alapján a Cég 2 Rt. képviseletében eljáró Név 1 garantálta, hogy a Cég 1 Rt. portfoliójának szabad felhasználásával az állampapír ügyeletekből elérhető hozam kétszeresét éri el, s ebből csak az állampapír ügyletekből eltérhető hozamnak megfelelő részt mutatja ki a portfólió elszámolásában, az ezen felüli hozamot a felperesnek adja át. Két év alatt a hivatalosan kimutatott hozam 36 millió forintot, a plusz hozam, ami készpénzben került átadásra a felperesnek pedig legalább 30 millió forintot tett ki. Ez a plusz hozam azonban fiktív volt, annak fedezetéül olyan más ügyletekből elvont összegek szolgáltak, melyek eredetét a nyomozás során megállapítani nem lehetett.

2. A Fővárosi Bíróság a 4.B.728/2005/71. szám alatti, 2006. február 2-én kelt végzésével zár alá vételt el 30 millió forint erejéig a felperesnek a Település 1...1. szám alatti ingatlanán fennálló tulajdoni hányadára, valamint a Cég 3 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft-ben fennálló üzletrészére. 2007. július 22-én a Fővárosi Bíróság a kft. üzletrészére továbbá a gazdasági társaság üzletrésszel arányos vagyontárgyaira elrendelt zár alá vételt feloldotta.

3. 2007. december 20-án a 4.B782/2005/412. számú végzésével az ingatlanhányadra elrendelt zár alá vétel is feloldásra került a Be.159. § (4) bekezdés b) pontja alapján, mivel a felperes 2007. december 12-én bírói letétbe helyezett 30 millió forintot.

4. A Fővárosi Ítélőtábla a 2.Bf.3202009/149. számú végzésével az elsőfokú bíróság 4.B.728/2005/550. számú ítéletét - amely a felperest jelentős értékre folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntette miatt 1 év 6 hónap, végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre, a gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra, valamint 30 millió forint vagyonelkobzásra ítélte - 2010. május 27. napján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás folytatására utasította. A felperes védője 2010. november 29-én kérelmet terjesztett elő a 30 millió forint letétbe helyezésének megszüntetése iránt arra hivatkozva, hogy a vád tárgyává tett cselekmény elkövetési idejére tekintettel a bíróság tévesen alkalmazta a Btk. 77/B. §-át, a letétbe helyezésre több, mint három éve került sor. A I.rendű alperes neve nek a kérelmet elutasító 2011. július 6-án kelt végzését a Fővárosi Ítélőtábla a 2011. augusztus 17-én kelt 5.Bkf.11.021/2011/3. számú végzésével helybenhagyta. A másodfokú végzés indokolása tartalmazta, hogy a felperesi ingatlan egy részére elrendelte zár alá vétel feloldására a Be. 159. § (4) bekezdés b) pontja alapján azért került sor, mert a felperes 30 millió forintot bírói letétbe helyezett. Az ítélőtábla osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját azt illetően, hogy a vagyonelkobzás alkalmazhatóságának törvényi feltételeit a cselekmény elkövetésekor hatályos, illetőleg a végzés meghozatalakor hatályos Btk. lényegében megegyezően szabályozta annak ellenére, hogy azt korábban mellékbüntetésként, majd intézkedésként nevesítette a jogszabály. A vagyonelkobzásának a cselekmény elkövetésekor hatályos feltételei a benyújtott vádirat alapján fennállnak, erre tekintettel nincs mód a zár alá vétel biztosítására letétbe helyezett összeg visszaadására, erről az elsőfokú bíróságnak az ügydöntő határozatában kell majd rendelkeznie.

5. A megismételt eljárásban az ügyész 2015. szeptember 3-án a felperes cselekményének minősítését a Btk. 252. § (1) bekezdésében meghatározott és a (2) bekezdés utolsó fordulata szerint minősülő vesztegetés bűntettére módosította. A I.rendű alperes neve a megismételt eljárásban a 2015. december 29. napján kihirdetett 12.B.794/2010/828. számú ítéletével a felperest az ellene folytatólagos elkövetett vesztegetés bűntettének törvényes vádja alól bizonyítottság hiányában felmentette. Az elsőfokú ítélet a 30 millió forint letét vonatkozásában nem tartalmazott rendelkezést. Az ügyész a felperes terhére az elsőfokú ítélet megalapozatlansága miatt jelentett be fellebbezést.

Az elsőfokú bíróság a felmentő ítéletet 2016. július 1-jén kézbesítette a felperesi képviselő részére és azt 2016. július 5-én továbbította a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészségre. Az elsőfokon eljáró ügyész a fellebbezés írásos indokolását 2016. augusztus 5-én készítette el, majd azt 2016. augusztus 9-én küldte meg a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészségre. A Fővárosi Ítélőtábla részére 2016. december 21-én kiadott másodfokú ügyészi indítvány a fellebbezést visszavonta. A Fővárosi Ítélőtábla a 8.Bf.392/2016/23. számú, 2017. január 9-én kelt végzésében megállapította, hogy az elsőfokú ítélet a felperes vonatkozásában a fellebbezés visszavonása folytán 2016. december 21. napján jogerőre emelkedett.

A I.rendű alperes neve a felperes 2017. február 2-án érkezett kérelmére a 2017. március 16-án kelt 12.B.794/2010/880. számú végzésével rendelkezett a 30 millió forint letéti összeg felperes részére történő kiadásáról. A végzés 2017. április 19-én emelkedett jogerőre. A Gazdasági Hivatal a visszautalásról 2017. június 1-jén intézkedett.