A Budaörsi Járásbíróság B.812/2013/28. számú határozata magánlaksértés vétsége tárgyában. [Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) VI. cikk]

öáíóáéá

A Budaörsi Járásbíróság Budaörsön a 4.B.812/2013. számú büntető ügyben a 2015. május hó 13. napján, 2015. november hó 11. napján és 2015. december hó 16. napján megtartott nyilvános és folytatólagos tárgyaláson, annak alapján 2015. december hó 16. napján meghozta és kihirdette a következő

Í T É L E T E T :

A szabadlábon lévő

vádlott

- aki született, napján,

anyja neve:

lakóhelye:

személyi igazolvány száma:

magyar állampolgár -

b ű n ö s:

közvetett tettesként elkövetett magánlaksértés vétségében (Btk. 221. § (3) bekezdés a) pontja, (1) bekezdés).

A bíróság ezért vádlottat 120 (egyszázhúsz) napi tétel pénzbüntetésre ítéli.

A bíróság a pénzbüntetés egy napi tételének összegét 1.500,- (egyezer-ötszáz) forintban állapítja meg.

Az így kiszabott 180.000,- (egyszáznyolcvanezer) forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén fogház fokozatban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni.

I n d o k o l á s

A Budaörsi Járási Ügyészség B.5111/2011/26-I. számú, a bírósághoz 2013. november hó 11. napján érkezett vádiratában vádlottat 1 rb., a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 176. § (3) bekezdésébe ütköző és az (1) bekezdés szerint minősülő magánlaksértés vétségével vádolta, mint közvetett tettest.

A tárgyaláson jelen lévő ügyész az írásbeli vádiratban foglalt tényállást fenntartotta, a jogi minősítést a Be. 310. § (1) bekezdése alapján - figyelemmel a Btk. 2. §-ára - az elbíráláskor hatályban lévő új büntető törvény alkalmazását indítványozva a 2012. évi C. törvény 221. § (3) bekezdésbe ütköző és az (1) bekezdés szerint büntetendő magánlaksértés vétségére módosította.

A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a következő tényállást állapította meg

vádlott magyar anyanyelvű. Jogi egyetemet végzett, jogász szakképzettséggel rendelkezik, jelenleg egyéni ügyvéd, elmondása alapján az adóbevallása szerint a 2014. évi nettó jövedelme 600.000,- Ft. Nős családi állapotú, kiskorú gyermeke nincs. Vagyona egy ingatlan ¼ tulajdoni hányad illetősége, amely végrehajtás alatt van. Tartozása nincs. A vádlott büntetlen előéletű, más büntetőeljárás nincs vele szemben folyamatban.

*

vádlott 2011 őszén az ügyvédje volt nak, aki a tulajdonát képező, de általa az élettársával való kapcsolat megromlása miatt 2010. november hó 16. napján elhagyott, továbbra is a volt élettársa, sértett által lakott szám alatti családi házzal kapcsolatban kérte a vádlott tanácsát, mivel többszöri felszólítása ellenére sem volt hajlandó kiköltözni az ingatlanból. sértettet az ingatlan megvásárlásakor holtig tartó haszonélvezeti jog illette meg, amely az ingatlannyilvántartásba bejegyzésre került. A sértett 2006 júniusa óta életvitelszerűen az ingatlanban tartózkodott.

2011. október hó 13. napját rövid idővel megelőzően, pontosan meg nem határozható időpontban a vádlott ügyvédként eljárva azt a tanácsot adta nak, hogy a tulajdonát képző, de volt élettársa, sértett lakóhelyéül szolgáló, általa ténylegesen lakott ingatlanból a sértett tulajdonát képező ingóságokat szállíttassa egy raktárba, majd az ingatlan zárszerkezeteit cseréltesse ki, így akadályozza meg a sértett bejutását az ingatlanba.

Az ügyvédi tanács jogszerűségében bízva 2011. október hó 13. napján a szám alatti körbekerített családi ház gyalogos kapujának zárját ismeretlen személlyel lecseréltette, míg a kocsibejáróhoz tartozó kaput egy új lakattal leláncoltatta. délután 15.00 óra körüli időben telefonon felhívta sértettet, közölte vele, hogy jogi képviselője tanácsára a sértett által lakott ingatlanból a sértett tulajdonát képező ingóságokat egy raktárba szállíttatta, az ingatlan zárjait lecseréltette és riasztót szereltetett fel. az ingatlanhoz 16.00 óra körüli időben érkező sértett számára az új zárhoz és lakathoz kulcsot nem biztosított, így megakadályozta a sértettet abban, hogy az általa addig életvitelszerűen lakott ingatlanba bejusson.

sértett 2011. október hó 13. napján az Érdi Rendőrkapitányságon feljelentést tett a sérelmére elkövetett magánlaksértés bűncselekmény miatt és 2011. november hó 11. napján történt tanúkihallgatása alkalmával joghatályos magánindítványt terjesztett elő a sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt.

* * *

A bíróság a bizonyítékok egyenkénti és összességében való értékelése során a következőket állapította meg:

A bíróság a tényállást vádlott tagadásával szemben , , , és tanúk vallomásai, valamint az egyéb okirati bizonyítékok alapján állapította meg, és tekintette kétséget kizáróan megállapíthatónak vádlott büntetőjogi felelősségét.

vádlott mindvégig tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését. A gyanúsítotti kihallgatásán a vallomástételt megtagadta, a gyanúsítás ellen panaszt tett. A vádlott annyi megjegyzést tett, hogy a polgári ügyben a jogsértést elkövető nem részesülhet büntetőjogi védelemben. A vádlott a folytatólagos gyanúsítotti kihallgatásán sem kívánt vallomást tenni. A gyanúsítotti kihallgatáson felvett jegyzőkönyvek lényegében a védői észrevételeket tartalmazzák.

A vádlott a tárgyaláson is megtagadta a vallomástételt. A vádlott kizárólag az utolsó szó jogán kívánt hozzászólni, kiemelve, hogy továbbra sem kíván vallomást tenni.

A védelmi észrevételekből és a vádlott által az utolsó szó jogán elmondottakból az a következtetés vonható le, hogy a vádlott azt nem vitatta, hogy nak azt a tanácsot adta, cserélje le a zárat az ingatlanon, ily módon - álláspontja szerint "jogos önhatalommal" - tegye ki az ingatlanból sértettet. A vádlott a bűnösségét vitatta, álláspontja szerint ezen magatartásával sem ő, sem a magánlaksértés bűncselekményt nem követte el, továbbá vele szemben a magánindítvány hiányára is hivatkozott.

A vádlott vallomásával szemben a tényállást elsősorban sértett és vallomásai alapján állapította meg.

sértett 2011. október hó 13. napján tett feljelenést a sérelmére elkövetett magánlaksértés vétsége miatt. A feljelentés is magánindítványnak tekintendő. A sértett a feljelentésben előadta, hogy 2006. évtől volt az élettársa, azóta közösen éltek a szám alatti ingatlanban, amelyet közösen vásároltak, a sértett haszonélvezője volt az ingatlannak. Kapcsolatuk 2010 októbere környékén romlott meg, amikor elköltözött az ingatlanból, ingóságai egy részét elvitte. Az ingatlant értékesíteni kívánták, azonban a haszonélvezetről való lemondás jogossága végett polgári peres eljárás van folyamatban. A feljelentés szerint napközben a szomszédja értesítette, hogy teherautók állnak a ház előtt és pakolnak, a volt élettársa is ott volt. A sértett amikor hazaért nem tudott bemenni az ingatlanba, a zárat a volt élettársa lecserélte, aki ott tartózkodott, ekkor rendőri segítséget kért. A volt élettársa ekkor átadott egy szerződést és egy leltárt, hogy az ingóságait hová szállították el. A feljelentéshez csatolta a raktározási szerződést, amelyet , mint megrendelő kötött a Kft.-vel, mint szolgáltatóval, valamint a raktár leltár listát, amely az elszállított tárgyak felsorolását tartalmazza.