A Debreceni Törvényszék K.700864/2020/27. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁS ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. Bíró: Bodnár József

Debreceni Törvényszék

Í t é l e t:

Az ügy száma: 8.K.700.864/2020.

A bíró: Dr. Bodnár József

A felperes: Felperes1

cím2

A felperes képviselője: hozzátartozói képviselő testvére

cím3

Az alperes: Alperes1

cím1

Az alperes képviselője: jogi képviselő kamarai jogtanácsos

cím1

A per tárgya: egyéb ügy, fogyatékossági támogatás elutasításának felülvizsgálata

Rendelkező rész

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Az állam által előlegezett 166.480 Ft, azaz (százhatvanhatezer-négyszáznyolcvan) forint költség az állam terhén marad.

Perorvoslati rész

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Tényállás

[1] A felperes településen, év, hónap, nap napján fogyatékossági támogatás megállapítása iránti kérelmet terjesztett elő a megyei kormányhivatal járási hivatalánál (a továbbiakban: elsőfokú hatóság).

[2] Az elsőfokú hatóság településen, év, hónap, nap1 napján kelt ügyszám számú határozatával a felperes fogyatékossági támogatás megállapítása iránti kérelmét elutasította. Az elsőfokú hatóság szakértő bizottságának településen, év, hónap, nap2 napján kelt ügyszám1 számú véleménye szerint a felperes nem minősül súlyosan fogyatékosnak, önálló életvitelre képes, önkiszolgálási képessége nem hiányzik, felülvizsgálata nem szükséges.

[3] Az elsőfokú hatóság határozata ellen a felperes fellebbezéssel élt. Az alperes településen, év, hónap, nap3 napján kelt ügyszám2 számú határozatával az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta. A kormányhivatal Rehabilitációs Szakértői Osztály II. fokú Szakértői Bizottságának ügyszám3 számú véleménye szerint a felperes nem minősül súlyos mozgásszervi fogyatékos személynek, önálló életvitelre nem képes, önkiszolgálási képessége nem hiányzik, nem halmozottan fogyatékos.

A felperes keresete, az alperes védiratában foglalt ellenkérelme

[4] A felperes keresetében annak tartalma szerint kérte az alperesi másodfokú határozat az elsőfokú határozatra is kiterjedő megsemmisítését és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közigazgatási szerv új eljárásra kötelezését.

[5] A felperes arra hivatkozott, hogy a tényállás nem került tisztázásra, a bizonyítékok nem kerültek teljeskörűen értékelésre, a határozatok mellőzték a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 4. § a) pontjában foglalt rendelkezéseket, valamint a határozatok nem tettek eleget az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 38. § rendelkezéseinek.

[6] Az alperesi határozat jogszabálysértő, mert az Alaptörvény XV. cikk (2), (5) bekezdései a 2007. évi XCII. törvénnyel kihirdetett a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezmény 1. cikk, 2. cikk., 4. cikk, 5. cikk és 28. cikk rendelkezéseibe ütközik, mivel a felperes hátrányos megkülönböztetést kényszerül elszenvedni a törvényileg nem szabályozott kommunikációs fogyatékossága miatt.

[7] A felperes hivatkozott arra, hogy álláspontja szerint kereseti kérelme alapján felmerül a jogalkotók mulasztása, vagy a nemzetközi joggal való szinkron hiánya, azzal, hogy a Fot. 23. § (1) bekezdés nem tesz eleget, a Fot. 4. § a) pontban rögzített kommunikációs károsodással élők vonatkozásában az Alaptörvény XV. cikk (2), (5) bekezdései, a 2007. évi XCII. törvénnyel kihirdetett a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezmény 1. cikk, 2. cikk., 4. cikk, 5. cikk és 28. cikk rendelkezéseibe ütközik, mivel a felperes hátrányos megkülönböztetést kényszerül elszenvedni a törvényileg nem szabályozott kommunikációs fogyatékossága miatt.

[8] A felperes álláspontja szerint hiányos a törvényi szabályozás és ezért mulasztásos alkotmánysértésre hivatkozással indítványozta, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz, mert a jogszabályban a törvényalkotó elmulasztotta rendezni az olyan személyek fogyatékosságát, mint a felperes. A törvényalkotók figyelmét fel kívánta hívni arra, hogy az a kommunikációs zavar, ami fennáll a felperesnél, az olyan súlyos kommunikációs zavar, amely a súlyos fogyatékossági állapotnak megfelel.

[9] A felperes a fennálló Wernicke-aphasia betegségére tekintettel, amelynek következtében fellépő beszédzavara miatt érdemi kommunikációra nem képes, beadványának tartalma szerint a jogalkotás részéről mulasztásos Alaptörvény-ellenesség megállapítása iránti indítvány előterjesztését kérte a bíróságtól.

[10] A felperes perköltséget kért, perköltség iránti igényét tárgyalásonként utazási költségben jelölte meg.

[11] Az alperes védiratában az első- és másodfokú közigazgatási határozatban foglaltakat változatlanul fenntartotta, kérte a felperes keresetének elutasítását. Perköltség iránti igényt nem terjesztett elő.

A bíróság döntése és annak jogi indokai