31995D0411[1]

A Tanács határozata (1995. június 22.) a Finnországba és Svédországba szállítandó friss baromfihús mintavétel útján történő, szalmonella kimutatására irányuló mikrobiológiai vizsgálata szabályainak megállapításáról

A TANÁCS HATÁROZATA

(1995. június 22.)

a Finnországba és Svédországba szállítandó friss baromfihús mintavétel útján történő, szalmonella kimutatására irányuló mikrobiológiai vizsgálata szabályainak megállapításáról

(95/411/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a friss baromfihús kereskedelmét érintő egészségügyi problémákról szóló, 1971. február 15-i 71/118/EGK tanácsi irányelvre ( 1 ) és különösen annak 5. cikke (3) bekezdésének a) pontjára,

mivel a Bizottság jóváhagyta a Finnország és Svédország által benyújtott, a szalmonella-ellenőrzésekre vonatkozó operatív programokat; mivel az említett programok különleges intézkedéseket tartalmaznak a friss baromfihús vonatkozásában;

mivel a mikrobiológiai vizsgálatok üzemekben történő végrehajtása képezi a Finnországnak és Svédországnak nyújtandó további garanciák egyikét, és egyenértékű garanciákat biztosít a finn és svéd operatív programok által biztosítottakkal, ahogy azt az idevonatkozó bizottsági határozatok is elismerik;

mivel Finnországnak és Svédországnak legalább olyan szigorú behozatali követelményeket kell támasztania a harmadik országokból érkező frissbaromfihús-szállítmányokkal szemben, mint az e határozatban előírtak;

mivel a mintavételi módszer, a szükséges mintaszám és a minták vizsgálatához alkalmazandó mikrobiológiai módszer meghatározása révén meg kell állapítani a mintavétel útján történő mikrobiológiai vizsgálatok szabályait;

mivel az alkalmazandó mintavételi módszerek tekintetében indokolt különbséget tenni egyrészről az egész hasított testek, másrészről a hasított testek darabjai és a belsőségek között;

mivel indokolt figyelembe venni a minták mikrobiológiai vizsgálatára szolgáló nemzetközi módszereket;

mivel nem kell megkövetelni a mikrobiológiai vizsgálatokat olyan üzemekből származó friss baromfihús esetében, amelyre kiterjed a Finnország és Svédország által végrehajtott programmal egyenértékűnek elismert valamely program;

mivel az e határozatban előírt rendelkezések nem sértik a 71/118/EGK irányelv mellékleteinek olyan módosításait, amelyek az említett irányelv 19. cikke értelmében kerülhetnek elfogadásra,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 71/118/EGK irányelv 5. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében a Finnországba és Svédországba szállítandó friss baromfihúsra a 2. és 3. cikkben megállapított szabályokat alkalmazzák.

2. cikk

A Finnországba és Svédországba szállítandó friss baromfihúst mintavétel útján történő szalmonellakimutatási mikrobiológiai vizsgálatnak vetik alá, amelyet a mellékletben foglaltaknak megfelelően végeznek a hús származási helye szerinti üzemben.

3. cikk

A Finnország és Svédország által végrehajtott programokkal a 71/118/EGK irányelv 21. cikkében megállapított eljárással összhangban egyenértékűnek elismert programok hatálya alá tartozó üzemekben a friss baromfihúst nem kell az e határozatban megállapított mikrobiológiai vizsgálatoknak alávetni.

4. cikk

A Finnországban és Svédországban végrehajtott operatív programok eredményei alapján összeállított jelentés figyelembevételével tett bizottsági javaslat és a határozat alkalmazása során szerzett tapasztalatok alapján eljárva a Tanács 1998. július 1. előtt felülvizsgálja ezt a határozatot.

5. cikk

Ezt a határozatot 1995. július 1-jétől kell alkalmazni.

6. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

MELLÉKLET

A. SZAKASZ

MINTAVÉTELI MÓDSZER

1. Hasított testek (nyakbőrrel)

A mintákat a szállítmány valamennyi részéből, szúrópróbaszerűen veszik. A mintavétel során steril szikével és csipesszel, aszeptikus körülmények között körülbelül 10 g-os darabokat vesznek a nyakbőrből. A mintákat a vizsgálatokig hűtve, 4 °C-on tárolják. A vizsgálatokhoz a mintákat pufferolt peptonvízben (BPW) tízszeresükre hígítják, és 16-20 órán át 37 °C-on inkubálják. Ezt követően a C. szakaszban ismertetett módszer szerint megvizsgálják, hogy az elődúsító levesekben van-e jelen szalmonella. Dúsítás céljából az elődúsító levesek részeit legfeljebb tízesével össze lehet önteni.

A mintákat megfelelő módon megjelölik, és azonosítóval látják el.

2. Hasított testek nyakbőr nélkül, hasított testek részei és belsőségek

A körülbelül 25 g-os szövetdarabokat úgy vesszük, hogy egy steril dugófúrót szúrunk a hús felületébe, vagy steril eszközök segítségével kivágunk egy szövetszeletet. A mintákat a vizsgálatokig hűtve, 4 °C-on tárolják. A vizsgálatokhoz a mintákat pufferolt peptonvízben (BPW) tízszeresükre hígítják, és 16-20 órán át 37 °C-on inkubálják. Ezt követően a C. szakaszban ismertetett módszer szerint megvizsgálják, hogy az elődúsító levesekben van-e jelen szalmonella. Dúsítás céljából az elődúsító levesek részeit legfeljebb tízesével össze lehet önteni.

A mintákat megfelelő módon megjelölik, és azonosítóval látják el.

B. SZAKASZ

SZÜKSÉGES MINTASZÁM

Az egy szállítmányban lévő azon csomagolási egységek száma, amelyekből különálló mintákat kell szúrópróbaszerűen venni:

Szállítmány (a csomagolási egységek száma)A mintavételül szolgáló csomagolási egységek száma
1–24Az egységek számával egyenlő, maximum 20
25–2920
30–3925
40–4930
50–5935
60–8940
90–19950
200–49955
500 vagy több60

A csomagolási egységek súlyától függően a mintavételül szolgáló csomagolási egységeket az alábbi szorzófaktorok alkalmazásával lehet csökkenteni:

Egy csomagolási egység súlya> 20 kg10–20 kg< 10 kg
Szorzófaktor× 1× ¾× ½

C. SZAKASZ

MIKROBIOLÓGIAI MÓDSZER A MINTÁK VIZSGÁLATÁRA

A minták szalmonella kimutatására irányuló mikrobiológiai vizsgálatát a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet ISO 6579:1993 számú szabványa vagy annak javított kiadásai, vagy a Skandináv Élelmiszeranalitikai Bizottság által ismertetett módszer (71. számú NMKL-módszer, 1991., negyedik kiadás) vagy annak javított kiadásai szerint kell végezni. A 71/118/EGK irányelv 21. cikkében megállapított eljárással összhangban azonban más, egyenértékű garanciákat kínáló módszerek is engedélyezhetők.

Ha az analitikai eredmények kapcsán vita alakul ki a tagállamok között, a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet ISO 6579:1993 számú szabványát vagy annak javított kiadásait kell referenciamódszernek tekinteni.

( 1 ) HL L 55., 1971.3.8., 23. o. A legutóbb a 91/1/EK, Euratom, ESZAK határozattal (HL L 1., 1995.1.1., 1. o.) módosított irányelv.

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 31995D0411 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:31995D0411&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 01995D0411-19980324 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:01995D0411-19980324&locale=hu

Tartalomjegyzék