31995D0411[1]
A Tanács határozata (1995. június 22.) a Finnországba és Svédországba szállítandó friss baromfihús mintavétel útján történő, szalmonella kimutatására irányuló mikrobiológiai vizsgálata szabályainak megállapításáról
A TANÁCS HATÁROZATA
(1995. június 22.)
a Finnországba és Svédországba szállítandó friss baromfihús mintavétel útján történő, szalmonella kimutatására irányuló mikrobiológiai vizsgálata szabályainak megállapításáról
(95/411/EK)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a friss baromfihús kereskedelmét érintő egészségügyi problémákról szóló, 1971. február 15-i 71/118/EGK tanácsi irányelvre ( 1 ) és különösen annak 5. cikke (3) bekezdésének a) pontjára,
mivel a Bizottság jóváhagyta a Finnország és Svédország által benyújtott, a szalmonella-ellenőrzésekre vonatkozó operatív programokat; mivel az említett programok különleges intézkedéseket tartalmaznak a friss baromfihús vonatkozásában;
mivel a mikrobiológiai vizsgálatok üzemekben történő végrehajtása képezi a Finnországnak és Svédországnak nyújtandó további garanciák egyikét, és egyenértékű garanciákat biztosít a finn és svéd operatív programok által biztosítottakkal, ahogy azt az idevonatkozó bizottsági határozatok is elismerik;
mivel Finnországnak és Svédországnak legalább olyan szigorú behozatali követelményeket kell támasztania a harmadik országokból érkező frissbaromfihús-szállítmányokkal szemben, mint az e határozatban előírtak;
mivel a mintavételi módszer, a szükséges mintaszám és a minták vizsgálatához alkalmazandó mikrobiológiai módszer meghatározása révén meg kell állapítani a mintavétel útján történő mikrobiológiai vizsgálatok szabályait;
mivel az alkalmazandó mintavételi módszerek tekintetében indokolt különbséget tenni egyrészről az egész hasított testek, másrészről a hasított testek darabjai és a belsőségek között;
mivel indokolt figyelembe venni a minták mikrobiológiai vizsgálatára szolgáló nemzetközi módszereket;
mivel nem kell megkövetelni a mikrobiológiai vizsgálatokat olyan üzemekből származó friss baromfihús esetében, amelyre kiterjed a Finnország és Svédország által végrehajtott programmal egyenértékűnek elismert valamely program;
mivel az e határozatban előírt rendelkezések nem sértik a 71/118/EGK irányelv mellékleteinek olyan módosításait, amelyek az említett irányelv 19. cikke értelmében kerülhetnek elfogadásra,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A 71/118/EGK irányelv 5. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében a Finnországba és Svédországba szállítandó friss baromfihúsra a 2. és 3. cikkben megállapított szabályokat alkalmazzák.
2. cikk
A Finnországba és Svédországba szállítandó friss baromfihúst mintavétel útján történő szalmonellakimutatási mikrobiológiai vizsgálatnak vetik alá, amelyet a mellékletben foglaltaknak megfelelően végeznek a hús származási helye szerinti üzemben.
3. cikk
A Finnország és Svédország által végrehajtott programokkal a 71/118/EGK irányelv 21. cikkében megállapított eljárással összhangban egyenértékűnek elismert programok hatálya alá tartozó üzemekben a friss baromfihúst nem kell az e határozatban megállapított mikrobiológiai vizsgálatoknak alávetni.
4. cikk
A Finnországban és Svédországban végrehajtott operatív programok eredményei alapján összeállított jelentés figyelembevételével tett bizottsági javaslat és a határozat alkalmazása során szerzett tapasztalatok alapján eljárva a Tanács 1998. július 1. előtt felülvizsgálja ezt a határozatot.
5. cikk
Ezt a határozatot 1995. július 1-jétől kell alkalmazni.
6. cikk
Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.
MELLÉKLET
A. SZAKASZ
MINTAVÉTELI MÓDSZER
1. Hasított testek (nyakbőrrel)
A mintákat a szállítmány valamennyi részéből, szúrópróbaszerűen veszik. A mintavétel során steril szikével és csipesszel, aszeptikus körülmények között körülbelül 10 g-os darabokat vesznek a nyakbőrből. A mintákat a vizsgálatokig hűtve, 4 °C-on tárolják. A vizsgálatokhoz a mintákat pufferolt peptonvízben (BPW) tízszeresükre hígítják, és 16-20 órán át 37 °C-on inkubálják. Ezt követően a C. szakaszban ismertetett módszer szerint megvizsgálják, hogy az elődúsító levesekben van-e jelen szalmonella. Dúsítás céljából az elődúsító levesek részeit legfeljebb tízesével össze lehet önteni.
A mintákat megfelelő módon megjelölik, és azonosítóval látják el.
2. Hasított testek nyakbőr nélkül, hasított testek részei és belsőségek
A körülbelül 25 g-os szövetdarabokat úgy vesszük, hogy egy steril dugófúrót szúrunk a hús felületébe, vagy steril eszközök segítségével kivágunk egy szövetszeletet. A mintákat a vizsgálatokig hűtve, 4 °C-on tárolják. A vizsgálatokhoz a mintákat pufferolt peptonvízben (BPW) tízszeresükre hígítják, és 16-20 órán át 37 °C-on inkubálják. Ezt követően a C. szakaszban ismertetett módszer szerint megvizsgálják, hogy az elődúsító levesekben van-e jelen szalmonella. Dúsítás céljából az elődúsító levesek részeit legfeljebb tízesével össze lehet önteni.
A mintákat megfelelő módon megjelölik, és azonosítóval látják el.
B. SZAKASZ
SZÜKSÉGES MINTASZÁM
Az egy szállítmányban lévő azon csomagolási egységek száma, amelyekből különálló mintákat kell szúrópróbaszerűen venni:
Szállítmány (a csomagolási egységek száma) | A mintavételül szolgáló csomagolási egységek száma |
1–24 | Az egységek számával egyenlő, maximum 20 |
25–29 | 20 |
30–39 | 25 |
40–49 | 30 |
50–59 | 35 |
60–89 | 40 |
90–199 | 50 |
200–499 | 55 |
500 vagy több | 60 |
A csomagolási egységek súlyától függően a mintavételül szolgáló csomagolási egységeket az alábbi szorzófaktorok alkalmazásával lehet csökkenteni:
Egy csomagolási egység súlya | > 20 kg | 10–20 kg | < 10 kg |
Szorzófaktor | × 1 | × ¾ | × ½ |
C. SZAKASZ
MIKROBIOLÓGIAI MÓDSZER A MINTÁK VIZSGÁLATÁRA
A minták szalmonella kimutatására irányuló mikrobiológiai vizsgálatát a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet ISO 6579:1993 számú szabványa vagy annak javított kiadásai, vagy a Skandináv Élelmiszeranalitikai Bizottság által ismertetett módszer (71. számú NMKL-módszer, 1991., negyedik kiadás) vagy annak javított kiadásai szerint kell végezni. A 71/118/EGK irányelv 21. cikkében megállapított eljárással összhangban azonban más, egyenértékű garanciákat kínáló módszerek is engedélyezhetők.
Ha az analitikai eredmények kapcsán vita alakul ki a tagállamok között, a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet ISO 6579:1993 számú szabványát vagy annak javított kiadásait kell referenciamódszernek tekinteni.
( 1 ) HL L 55., 1971.3.8., 23. o. A legutóbb a 91/1/EK, Euratom, ESZAK határozattal (HL L 1., 1995.1.1., 1. o.) módosított irányelv.
Lábjegyzetek:
[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 31995D0411 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:31995D0411&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 01995D0411-19980324 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:01995D0411-19980324&locale=hu