A Kúria Pfv.20205/2018/6. számú precedensképes határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 272. §, 2006. évi IV. törvény (Gt.) 169. §] Bírók: Madarász Anna, Magosi Szilvia, Szabó Klára

A határozat elvi tartalma:

A felülvizsgálati kérelem tartalmi elemeinek hiánya vagy fogyatékossága esetén a Kúria nem kerül abba a helyzetbe, hogy egzakt módon megismerhesse azt az okot vagy okokat, amelyek miatt a fél a jogerős határozatot jogszabálysértőnek tartja. Emellett a felülvizsgálati kérelem e tartalmi elemei meghatározzák a Kúria felülbírálati lehetőségének a tartalmi és perjogi kereteit is. Az egyszemélyes társaságként működő Kft. nem szerezhette meg a saját üzletrészét, így annak egy része átengedésére sem vállalhatott kötelezettséget. 2006. IV. Tv. 169. § (2) 1952. III. Tv. 272. § (2)

Kapcsolódó határozatok:

Pesti Központi Kerületi Bíróság P.91219/2016/8., Fővárosi Törvényszék Pf.633511/2017/8., *Kúria Pfv.20205/2018/6.*

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Pfv.V.20.205/2018/6.

A tanács tagjai: Dr. Szabó Klára a tanács elnöke, Dr. Madarász Anna előadó bíró, Dr. Magosi Szilvia bíró

A felperes: felperes neve

Az I. rendű alperes: I.rendű alperes neve

A II. rendű alperes: Dr. II.rendű alperes neve

Az alperesek képviselője: Dr. Szunyog János ügyvéd

A per tárgya: kártérítés

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperesek

A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 56.Pf.633.511/2017/8.

Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 22.P.91.219/2016/8.

Rendelkező rész

- A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

- Kötelezi az alpereseket, hogy külön felhívásra az állam javára egyetemlegesen fizessenek meg 468.000 (négyszázhatvannyolcezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

2013. március 27. napján a felperes mint hitelező és A. T. mint adós között kölcsönszerződés jött létre. Eszerint a felperes 19.923 euró kölcsönt nyújtott, ami az akkor érvényes MNB középárfolyam alapján 6.055.566 forintnak felelt meg. A kölcsönt 2013. június 27. napjáig kellett visszafizetni. A szerződés kezese volt a T. T. Kft. (a továbbiakban: Kft.), amely gazdasági társaság szerződés alapján arra vállalt kötelezettséget, hogy ha az adós 2013. június 27. napjáig nem teljesít, úgy a felperes részére átengedi a társaság 50%-ának megfelelő üzletrészt. A szerződés tartalmazta még, hogy 2013. június 27. napjától a "Pub" vendéglátóipari egység bevételeiből is 50%-os arányban részesedhet a felperes annak tudomásulvétele mellett, hogy mint a társaság tulajdonosa a "Pub" költségeit is fele arányban köteles viselni.

A szerződést a II. rendű alperes szerkesztette és ellenjegyezte, aki az I. rendű alperes tagja.

Az adós a kölcsönt határidőben nem fizette meg, 2013 augusztusában 1.120.000 forintot teljesített. A felperes a fennmaradó követelését fizetési meghagyás útján érvényesítette. A jogerős fizetési meghagyás alapján végrehajtást kezdeményezett. A végrehajtás során 255.611 forint térült meg, a fennmaradó összegre vonatkozó követelés lefoglalható vagyon hiányában behajthatatlan maradt.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

A felperes módosított keresetében 4.679.955 forint, ennek 2013. június 27. napjától számított, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:48. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket. Előadása szerint a kezessel szemben a követelését nem tudja érvényesíteni. A kezesi szerződésben meghatározott módon a kezes helytállási kötelezettsége korlátozott volt és mint ilyen jogellenes, mert a kezes az adós teljes tartozásáért helytáll. A kezesség adott módon történt megfogalmazása során a II. rendű alperes szakszerűtlenül járt el, megfosztotta attól a lehetőségtől, hogy a teljes követelését a kezessel szemben érvényesíthesse. Tisztában kellett lennie azzal, hogy az egyszemélyes kft.-ként működő kezes nem rendelkezik saját üzletrésszel (a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 169. § (1) bekezdés). Ebből következően a II. rendű alperes a fennálló vagyonjogi helyzettel ellentétesen foglalta írásba a kezesi kötelezettségvállalást. Emellett a gazdasági társaság üzletrészének harmadik személynek való "átengedése" nem lehetséges, ilyen jogintézményt a törvény nem ismer, jogilag értelmezhetetlen, feltűnően szakszerűtlen. A kezesi kötelezettségvállalás másik korlátja a "Pub vendéglátóipari egység bevételeinek 50%-a". Azonban a vendéglátóhely pontos azonosítása hiányában nem határozható meg, ki a kötelezettségvállalás alanya. A II. rendű alperes a joghatás kiváltására alkalmatlan szerződés szerkesztésével kárt okozott, mert a kezessel szemben a követelése nem érvényesíthető. Az adóssal szembeni végrehajtás eredményeként 255.611 forint folyt be, 4.679.955 forint összegű követelése behajthatatlan. Megsértett jogszabályi rendelkezésként az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ügyvédi tv.) 10. § (1) bekezdését, 27. § (1) bekezdés a) pontját, 69. § (2), (3) bekezdését, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 474. § (1) és (2) bekezdését, továbbá egyidejűleg a Ptk. 6:519. §-át is megjelölte.

Alperesi védekezésre előadta, hogy az adott tartalmú kezességvállalást nem a Kft.-nek, hanem annak egyedüli tagjának kellett volna megtennie, mert csak ő lett volna jogosult az üzletrész átruházására. Vitatta, hogy a kezes felajánlotta volna a teljesítést, ezzel szemben állította, hogy személyes megkeresésére a kezes a teljesítést megtagadta.