BH 2005.4.160 A megállapodás megtámadható, ha a fél a másik félnek a próbaidő fennállására vonatkozó tévedését felismerhette [Mt. 7. § (1) bekezdés].

A felperes a felülvizsgálati kérelmében az Mt. 81. § (1) bekezdés megsértésére hivatkozott. Álláspontja szerint az adott esetben a felek a - törvénysértően kikötött - hat­hónapos próbaidő nélkül a munkaszerződést nem kötötték volna meg. Az alperes a bizonyítékokból hitelt érdem­lően megállapíthatóan kényszerítette a hathónapos próbaidőt tartalmazó jogviszony létesítésére. A másodfokú bíróság a felek akarata hiányában állapította meg, hogy az érvénytelenség orvoslása céljából szüntették meg a munkaviszonyt közös megegyezéssel. Ezzel szemben próbaidő alatti munkaviszony megszüntetése történt, és a másodfokú bíróság jogszabálysértően járt el, amikor nem tulajdonított jelentőséget a három hónapot meghaladó jogellenes kikötésnek. Mindezek miatt a felperes a jogerős ítélet "megváltoztatását", és - tartalmilag - a keresetének helyt adó határozat meghozatalát kérte.

A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárást elrendelte.

Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében azt emelte ki, hogy a jogvita tárgya a közös megegyezéses megállapodás megtámadása, nem pedig a munkaszerződés érvényessége volt. A felperes a megtámadásra előírt határidőt elmulasztotta, a 2002. február 7-ei megállapodás érvényessége a munkaszerződéstől független. Mindezek - és további érvei - alapján a másodfokú bíróság ítéletének hatályában való fenntartását kérte.

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás a következő.

A felperes az alperessel 2001. július 6-án megkötött munkaszerződés alapján 2001. szeptember 3-ával létesített munkaviszonyt. A felek hathónapos próbaidőben állapodtak meg. A munkaviszonyt a 2002. február 7-én kelt megállapodással 2002. március 1-jével megszüntették. A felperes az alpereshez 2002. március 20-án intézett levelében a megállapodást megtámadta. A keresetében a közös megegyezéses megszüntetésről szóló megállapodás érvénytelenségét állította a hathónapos próbaidő kikötésére vonatkozó szerződés semmissége miatt. Az alperes ugyanis téves tájékoztatást adott részére arról, hogy a cég jogszerűen írt elő hathónapos próbaidőt, a közös megegyezésről szóló megállapodást abban a hiszemben írta alá, hogy a munkáltatót a próbaidő fennállása alatt (még) megilleti az indokolás nélküli megszüntetés joga. Emiatt a felperes a jogellenes munkaviszony megszüntetés jogkövetkezményeinek alkalmazását kérte.

A munkaügyi bíróság ítéletével a keresetet elutasította.

A munkaügyi bíróság a felek előadását, a tanúk vallomását értékelve arra következtetett, hogy a felperes a közös megegyezésről szóló megállapodást olyan körülményre hivatkozással támadta meg, amelyről már a munkaszerződés megkötésekor tudott (jogellenes tartamú próbaidő kikötése). Ezért a bíróság szerint nem lehet jelentősége annak, hogy a felperes 2002. február 27-én szerzett tudomást jogi végzettségű ismerősétől arról, hogy három hónapnál hosszabb tartamú próbaidőt nem lehet kikötni. Ennek tényével a felperes már a munkaszerződés aláírásakor tisztában volt. A munkaügyi bíróság a felperesnek azt is a terhére rótta, miszerint nem terjesztett elő bizonyítási indítványt a 2002. február 27-ei tudomásszerzésről.

A munkaügyi bíróság jogi álláspontja értelmében a munkaszerződésnek a próbaidőre vonatkozó része érvénytelen volt, ezt azonban a felek a közös megegyezéses megszüntetéssel orvosolták. A megállapodás tekintetében a felperes pedig a 30 napos megtámadási határidőt elmulasztotta.

Az ítélet ellen a felperes fellebbezést nyújtott be. A másodfokú eljárásban a tudomásszerzés időpontjára nézve bizonyítási indítványt tett.