BH 2019.6.183 A gondnok által a tartási szerződésben tett törvényes képviselői jognyilatkozat gyámhatósági jóváhagyásának hiányában a tartási szerződés nem érvényes, az annak alapján a gondnok által a gondnokolt vagyonával eszközölt kifizetésének a gondnokolt vagyonában keletkezett hiányának, az őt ért kárnak minősülnek [2013. évi V. tv. (Ptk.) 2:23. §, 2:31. §, 2:33. §, 2:34. §, 149/1997. (IX. 10.) Korm.rend. (Gyer.) 158/B. §, 158/C. §].

Pertörténet:

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.30532/2017/15., Kúria Kfv.37061/2018/10. (*BH 2019.6.183*)

***********

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] M. F. M.-nét - a felperes testvérét - a Pesti Központi Kerületi Bíróság a 2012. október 4. napján jogerőre emelkedett ítéletével cselekvőképességében teljesen korlátozó gondnokság alá helyezte. A Józsefvárosi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Gyámhivatala a 2012. november 13. napján kelt határozatával a gondnokolt részére a felperest gondnokként kirendelte. A felperes a gondnokoltat 2013 júniusában az Alapítvány Háza elnevezésű otthonban helyezte el. A felperes a gondnokolt ingatlanának értékesítésére megbízási szerződést kötött, melynek jóváhagyását kérte a gyámhivataltól annak érdekében, hogy az eltartás költségeit fizetni tudja. A gyámhivatal a 2015. május 6. napján kelt határozatában a felperes által kötött megbízási szerződést jóváhagyta arra hivatkozással, hogy az ingatlanközvetítői megbízási szerződés megkötése a gondnokolt érdekét szolgálja. A határozatot követően az ingatlan értékesítésre került.

[2] A felperes a 2015. június 3. napján a gondnokolt mint eltartott és az Idősekért Alapítvány között mint eltartó között Budapesten 2015. május 27. napján kötött tartási szerződésben tett törvényes képviselői jognyilatkozat gyámhivatali jóváhagyását kérte annak érdekében, hogy az alapítvány számlájára a 2 millió Ft belépési díjat átutalhassa. A kérelemhez csatolt tartási szerződés 3. pontja szerint az eltartott vállalta, hogy az otthonba történő beköltözését követően egyszeri 2 millió Ft belépési díjat fizet az eltartást vállaló otthon részére átutalással a gyámhatóság jóváhagyásától számított 3 napon belül, továbbá vállalta, hogy a részére járó mindenkori öregségi nyugellátás 80%-ának megfelelő összeget fizet minden hónapban az eltartást vállaló otthon részére átvételi elismervény ellenében a nyugdíj átvételével egy időben, az eltartó szerződésben vállalt kötelezettségeinek fejében. A Budapest Főváros Kormányhivatala Kerületi Hivatala (a továbbiakban: gyámhivatal) a BP-23C/001/465-8/2015. számú határozatával a gondnok jognyilatkozat jóváhagyása iránti kérelmét elutasította arra hivatkozással, hogy az Alapítvány Háza elnevezésű otthona nem rendelkezik bejegyzéssel, a felperes fellebbezett a határozat ellen, a másodfokú hatóság a 2015. december 16. napján kelt BPC/020/02673/4/2015. számú határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta, azonban ez a változás az elsőfokú gyámhivatal elutasító döntését érdemben nem érintette. A felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a határozat ellen, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság keresetét a 12.K.31.130/2016/11. számú ítéletével elutasította.

[3] A felperes a 2016. február 2. napján benyújtott kérelmében a gyámhivatal által jóvá nem hagyott tartási szerződés alapján a gondnokolt készpénzvagyonából kifizetett 2 millió Ft kifizetésének utólagos jóváhagyását kérte, arra hivatkozással, hogy ezen összeg befizetésének elmulasztása esetén a gondnokolt nem maradhat tovább az intézményben. Kérelméhez csatolta a folyószámla-kivonatot, amely szerint a 2 millió Ft átutalás 2015. január 3-án megtörtént. A gyámhivatal a 2016. február 8. napján kelt végzésével a gondnok kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította arra hivatkozással, hogy a kérelemről már jogerősen döntött.

[4] A gyámhivatal megkereste az OTP Bank Nyrt.-t a jogerős határozat nélkül átutalt összeg megtérítése iránt, a bank azt a tájékoztatást adta, hogy a kártérítési igény megalapozottságához valamennyi törvényi feltétel együttes fennállása is szükséges, a kár bekövetkezése nem igazolt. Amennyiben a gyámhivatal úgy ítéli meg, hogy a bank nem a jogszabályoknak és a szerződésüknek megfelelően járt el, akkor igényét polgári peres úton érvényesítheti.

[5] A felperes 2016. április 20-án a gondnokolt vagyonának kezeléséről a 2014. november 1. - 2015. október 31. napjáig terjedő tételes számadást nyújtott be. Ennek elbírálása során a gyámhivatal a 2016. május 19-én kelt BP-23/04/40-30/2016. számú végzésével 3 320 000 Ft hiányt állapított meg, felhívta a gondnokot arra, hogy a gondnokolt folyószámlájára a hiány összegét 8 napon belül fizesse be. A felperes a kimutatott hiány összegét nem fizette vissza, a gyámhivatalhoz benyújtott beadványában kifogásolta a végzésben foglaltakat.

[6] A gyámhivatal a 2016. június 9-én kelt BP-23/04/40-37/2016. számú határozatával a felperest gondnoki tisztségéből elmozdította, ezzel egyidejűleg a gondnokolt részére hivatásos gondnokot rendelt ki L. I. Cs. személyében. A döntés indokolása szerint a felperes a gyámhatósági fenntartásos folyószámláról 2 millió Ft összeget átutalt "Induló Tőke" közleménnyel, mely átutalásra a gyámhatóság engedélyt nem adott, ugyanis az Alapítvány Háza megnevezésű otthon nem rendelkezett működési engedéllyel. A gondnok minden hónapban "Alapítványi hozzájárulást" fizetett, 2014. november 1. napjától 2015. március 31. napjáig 100 000 Ft, 2015. június 1. napjától 2015. október 31. napjáig 90 000 Ft összegben havonta. A gyámhivatal ezekhez a juttatásokhoz sem járult hozzá, az engedély nélküli utalásokból hiány keletkezett, ezért a felperest 3 320 000 Ft hiányösszegnek a gondnokolt gyámhatósági fenntartásos folyószámlájára történő megfizetésére kötelezte. A gyámhivatal a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:33. § (2) bekezdésére, továbbá a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 158/C. § (1) bekezdésére hivatkozással megállapította, hogy a felperes súlyosan megsértette a gondnokolt érdekeit azzal, hogy a gyámhivatali hozzájárulás nélkül működési engedély nélküli otthonnak utalt át összegeket "Induló tőke" és "Alapítványi hozzájárulás" címen. A határozatban rögzítésre került, hogy a gondnokoltnak a gondnoki tisztségre alkalmas rokona, hozzátartozója, ismerőse nincs, ezért rendelt ki a gyámhivatal részére hivatásos gondnokot.

[7] A felperes fellebbezett a határozat ellen, amelynek elbírálása során az alperes a 2016. október 13. napján kelt BP/0502/00130/34/2016. számú határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta, de ezen változtatás a felperes gondnoki tisztségből való elmozdítását és hivatásos gondnok kirendelését nem érintette. A másodfokú határozat indokolása hivatkozott a a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50. §-ára, a Ptk. 2:31. § (3)-(5) bekezdésére, a 2:33. § (2) bekezdésére, a 2:34. § (1)-(3) bekezdésére, továbbá a Gyer. 142. § (2) bekezdésére és a 158. § (1)-(4) bekezdésére. A másodfokú eljárás során jogsegély keretében meghallgatásra került a gondnokolt, aki a kérdésekre érdemi választ nem tudott adni, a jegyzőkönyvet nem írta alá. A másodfokú hatóság ismertette, hogy a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a felperes jognyilatkozat jóváhagyását elutasító határozat ellen benyújtott keresetét elutasította, továbbá azt is hangsúlyozta, hogy a gyámhivatal a gondnok nem megfelelő gazdálkodása eredményeként kárt állapított meg. Miután a felperes nem igazolta a kár összegének a gyámügyi fenntartásos betétbe történő befizetését, ezért a gyámhivatalnak jogszabályi kötelezettsége a Gyer. 158/B. § (3) bekezdése alapján, hogy a követelés érvényesítése iránti pert indítson a bíróságon. Önmagában az a tény, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság a 2016. július 14-én kelt 24.P.90.034/2016/2. számú végzésével a gyámhivatal keresetlevelét idézés kibocsátása nélkül elutasította, mivel az elsőfokú gyámhivatal nem a Pp. rendelkezéseinek megfelelő formában és tartalommal nyújtotta azt be a bírósághoz, nem mentesíti a gyámhivatalt azon kötelezettsége alól, hogy a bíróság által kért hiányosságokat pótolva jogszabályi kötelezettségének eleget téve pert indítson a felperes ellen. Utalt arra a másodfokú hatóság, hogy a károkozás tényének, és a kár összegének tárgyában a felperes és a gyámhivatal között felmerült vita eldöntésére a gyámhivatal hatáskörrel nem rendelkezik, az a bíróság hatáskörébe tartozik. A fellebbezés tárgya annak megállapítása, hogy a gondnok elmozdítására jogszerűen került-e sor, annak jogszabályi feltételei fennálltak-e, és nem az, hogy az eljárással valóban kárt okozott-e és az milyen összegű. Az a tény, hogy a gyámhivatalnak a Gyer. 158/C. § (1) bekezdése alapján jogszabályi kötelezettsége, hogy a gondnokkal szemben kötelezettség megállapítása iránti pert indítson, már önmagában megalapozza a gondnok képviseleti jogának megvonását a vagyonkezelési ügyben. Hangsúlyozta az alperes, hogy a gyámhivatal mérlegelési jogkörben eljárva úgy ítélte meg, hogy a felperes nyilatkozatai és eljárási cselekményei alapján a számadásra köteles gondnok kötelezettsége megállapítása iránti per megindításával a felperest gondnoki tisztségéből elmozdítja. Hivatkozott az alperes a Ptk. 2:31. §-ában foglaltakra, bizonyítéknak tekintette a felperes a 2015. november 4-i jegyzőkönyvi nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy olyan hozzátartozó, aki a gondnoki tisztséget elláthatná nincs, így a gondnokolt személy törvényes képviseletére hivatásos gondnokot kellett kirendelni.