A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20731/2020/25. számú határozata tulajdonjog megállapítása tárgyában. [1949. évi VII. törvénycikk 8. § (1) bek., 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:15. §, 5:16. §] Bírók: Csordás Csilla, Kincses Attila, Sághy Mária

A határozat elvi tartalma:

I. A műtárgyak, amelyek nincsenek tartósan egyesítve az őrzési helyükön lévő berendezési tárgyakkal, hanem vitrinben, illetve tárolókban vannak elhelyezve, nem állnak alkotórészi, avagy tartozéki kapcsolatban az őrzési helyükül szolgáló ingatlannal.

II. Az 1949. évi VII. törvény hatálybalépésekor a hitbizományi vagyon a törvény erejénél fogva állami tulajdonba került, a tulajdon átruházásához nem volt szükség további jogcselekményre.

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.22219/2020/5., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20731/2020/25.*, Kúria Pfv.20909/2021/9., Fővárosi Ítélőtábla Pf.20130/2022/16., Kúria Pfv.21188/2022/8., 3294/2024. (VII. 24.) AB végzés

***********

Fővárosi Ítélőtábla

7.Pf.20.731/2020/25.

A Fővárosi Ítélőtábla a Noerr & Társai Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe., ügyintéző: dr. Nádasdy Zoltán ügyvéd), az Ormai és Társai CMS Cameron McKenna LLP Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe, ügyintéző: dr. Ormai Gabriella ügyvéd), az Okányi Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe, ügyintéző: dr. Okányi Zsolt ügyvéd) és a Dr. László Gergely Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe, ügyintéző: dr. László Gergely ügyvéd) által képviselt felperes (felperes címe) felperesnek - a Rátky és Társa Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe, ügyintéző: dr. Rátky keresztnév1 ügyvéd) által képviselt, a cég3 Zrt. (cég3 címe) útján eljáró I.r. alperes I. rendű, az II.rendű alperes II. rendű, a Balsai Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe, ügyintéző: dr. Balsai személy7 ügyvéd) által képviselt III.r. alperes (irányítószám település5, utcanév) III. rendű és az Őszy Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe1, ügyintéző: dr. Őszy Tamás ügyvéd) által képviselt Iv.r. alperes (IV.rendű alperes címe) IV. rendű alperesek ellen tulajdonjog megállapítása és egyéb iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2020. szeptember 23. napján kelt 4.P.22.219/2020/5. számú ítélete ellen a felperes részéről 8. sorszám alatt, az I. rendű alperes részéről 6. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. és a III-IV. rendű alpereseknek személyenként 4.000.000 (Négymillió) forint plusz áfa összegű fellebbezési eljárási költséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

[1] A település1i uradalom tartozékaival - köztük a település1i Várral - 1626-ban került az család család tulajdonába. Ezután a családi ékszereket, az addig összegyűjtött "drágaságokat" a település1i Vár kincstárában helyezték el, ami akkor két teremből állt.

[2] cím (I.) család keresztnév1 - aki a nádori tisztséget is betöltötte - 1695. március 2-án tett végrendeletével megalapította a cím család Hitbizományt. Az uralkodó - a végrendelet 1696. december 2-i módosítását követően - 1699. január 2-án hagyta jóvá a hitbizomány alapítását. A végrendelet szerint hitbizományi kötöttség alá került - egyebek mellett - a település1i Vár, a vár kincstárában elhelyezett ékszerek és ritkaságok, a "Műkincskamrában" lévő dolgok és értékes képek, különböző ötvöstárgyak, valamint a fegyvertár.

[3] A hitbizomány vagyona - és ezzel együtt a település1i Kincstár - folyamatosan gyarapodott, abba beletartozott az 1800-as évek elején kialakított képtár is. A hitbizomány 1872-ben csődhelyzetbe került, a csőd felszámolása érdekében az uralkodó hozzájárulást adott több ingóság - köztük a település1i Kincstárban lévő műtárgyak - hitbizományi kötöttség alóli kivonásához. A képtár értékesítéséből befolyó pénzen a csődhelyzetet felszámolták, így a kincstárban lévő műtárgyak értékesítésére nem volt szükség; ezt követően a hitbizomány állaga változatlan maradt.

[4] A Tanácsköztársaság 1921. március 21-i kikiáltása után, 1919. március 22-én a Forradalmi Kormányzótanács határozatot hozott a magánkézben lévő műkincsek köztulajdonba vételéről, az ekkor elrendelt "szocializáció" keretein belül több főnemesi (pl. a családnév, a családnév1 stb.) család kincstára város1re került az - akkori - - Iv.r. alperesba. A "szocializációs" osztagok 1919 áprilisában a település1i Várból 347 tételből álló "műkincsállományt" (a perbeli műtárgyakat) átszállítottak város1re az - Iv.r. alperesba.

[5] A Tanácsköztársaság bukása után a kultuszminiszter elrendelte a "szocializált" műtárgyak visszaadását a jogos tulajdonosoknak. A hitbizomány főlevéltárosa és (IV.) család keresztnév1 (az akkori hitbizományi birtokos) még 1919 augusztusában megtekintette a múzeumban elhelyezett kincseket, majd a hitbizományi birtokos úgy döntött, hogy azok maradjanak továbbra is az - Iv.r. alperesban. A múzeum igazgatója 1919. szeptember 30-án elismervényt állított ki arról, hogy az ahhoz mellékelt jegyzékben felsorolt műtárgyakat (IV.) család keresztnév1 átadta a múzeumnak, azokat megőrzés és gondozás végett olyan kikötéssel vette át, hogy a gyűjtemény hosszabb ideig, de legalább három évig a múzeumban marad. A műtárgyak letétbe helyezéséről 1923. március 28-án kötött írásbeli letéti szerződést (V.) család keresztnév1, a cím család Hitbizomány birtokosa mint letevő és az - Iv.r. alperes mint letéteményes. A szerződés tárgyát a múzeum által korábban átvett műkincsek képezték. A szerződés szerint a letevőt megillette az a jog, hogy az egész gyűjteményt, illetve az összes tárgyat kivétel nélkül bármikor elszállíthassa a múzeumból, ezt a jogát "sem a múzeum vezetősége, sem az állami kormány, sem semminő hatóság" nem korlátozhatták. Arra is joga volt a letevőnek, illetve jogutódjának, hogy a letétbe helyezett tárgyak közül "szabad tetszése szerint bármikor, bármelyiket, akár egyenként, akár többet együtt, akár ideiglenesen, akár véglegesen" a letétből kivehesse, és magához vehesse.

[6] A műtárgyak elhelyezését a hitbizomány levéltárosa több alkalommal ellenőrizte, a revízióról készült jegyzőkönyveket "család személy3 Úr megbízottjaként" írta alá. A revíziós szemlék tárgyaként az 1923. évi március hó 28-án létrejött letéti szerződés értelmében a múzeumban ideiglenes letétként elhelyezett, az egykori település1i Kincstárhoz tartozó műtárgyakat jelölték meg.

[7] Az 1936. évi XI. törvénycikk előírta a hitbizományi vagyon leltározását. A törvényi követelményeknek megfelelő leltárt (V.) család keresztnév1 1937-ben nyújtotta be a vármegye3i Királyi Törvényszékhez. A leltár IV/D. kötete "ékszerek és drágaságok" címszó alatt kivétel nélkül tartalmazta azokat az ingóságokat, amelyek 1919-ben az - Iv.r. alperesba kerültek elhelyezésre. A hitbizományi bíróság iratai szerint a leltárt elfogadták, és a IV/D. kötetben található ingóságokat felvették a ország1i cím család Hitbizomány leltárába.

[8] A perbeli műtárgyakat (V.) család keresztnév1 - saját döntése alapján - 1942 szeptemberében átszállíttatta a ország1 múzeum1ba, mivel ott biztonságosabbak voltak az őrzés körülményei. 1944 decemberében - ugyancsak saját döntése alapján - valamennyi műtárgyat elhozatta a múzeum1ból; az átadás-átvételről jegyzőkönyv készült, a műtárgyakat a becsomagolás előtt egyenként lefényképezték, ezután adták át a hitbizomány képviselőjének. A műtárgyakat titokban helyezték el a budai várban lévő név4 utcai hitbizományi palota pincéjében; a hitbizományi birtokos nem hozta a múzeum tudomására, hogy hol helyezi el azokat, az őrzés helye a hitbizományon kívüli személyek részére nem volt ismert.