A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40607/2017/5. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 483. §] Bírók: Balsai Csaba Zoltán, Buglyó Gabriella Éva, Sándor Ottó
Kapcsolódó határozatok:
Fővárosi Törvényszék G.40884/2016/25., *Fővárosi Ítélőtábla Gf.40607/2017/5.*, Kúria Pfv.21296/2018/10. (BH 2021.3.77)
***********
A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Török Ferenc Ügyvédi Iroda és a Giró Szász és Társai Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda által képviselt ........ Önkormányzata alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2017. június 13. napján kelt 6.G.40.884/2016/25. számú ítélete ellen a felperes által előterjesztett fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban meghozta a következő
í t é l e t e t:
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 300.000 (háromszázezer) forint + áfa ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget.
Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.
I n d o k o l á s
1.
A felperes keresetében 58.341.000 forint tőke és annak 2012. március 27-től a kifizetés napjáig járó, a régi Ptk. 301. §-a szerinti törvényes mértékű késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Előadta, hogy a felek között a közbeszerzési eljárás eredményeképpen létrejött három megbízási szerződés alperes általi felmondását nem fogadta el, ugyanis a határozott időtartamra létrejött megbízási jogviszony keretében korlátozták a felmondás jogát. A jogviszony megszűnése miatt a személyszállítási szerződéseit idő előtt fel kellett mondania és átalány-kártérítés címén összesen 5.992.000 forintot kellett kifizetnie. Ezt meghaladóan az alperes jogellenes felmondásából eredően előadása szerint a három megbízási szerződéssel kapcsolatban 52.3249.000 forint elmaradt haszna keletkezett.
2.
Az alperes a kereset elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy a felmondása jogszerű volt, a felek közötti megbízási szerződések rendes felmondással szűntek meg és elegendő időt adott a felperesnek arra, hogy a függő helyzetet rendezze. A felmondás oka a forráshiány miatti takarékoskodás szükségessége volt, mert a 2012. évre vonatkozó költségvetési koncepció feladatául szabta a pénzügyi egyensúly biztosítását, és a működési bevételek csökkenése miatt kiadáscsökkentést írt elő. Vitatta, hogy a szállítási szerződés felmondással történő megszűnését követően a felperesnek a jelen perben követelt költsége keletkezett.
3.
Az elsőfokú bíróság 6.G.40.164/2013/33. számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 5.992.000 forint tőkét és annak 2012. november 15-től a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamatát, továbbá 2.257.930 forint perköltséget, egyebekben a keresetet elutasította. Az elsőfokú ítéletnek a keresetet elutasító része ellen a felperes élt fellebbezéssel. A Fővárosi Ítélőtábla a 2016. február 11-én kelt 27.Gf.40.209/2015/10. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezett részében hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot ebben a keretben a per újabb tárgyalására, és újabb határozat hozatalára utasította. Megállapította továbbá, hogy a felperesnek 2.500.000 forint lerótt fellebbezési eljárási illetékből és 1.124.000 forint ügyvédi munkadíjból álló költsége, az alperesnek 1.124.000 forint ügyvédi munkadíjból álló költsége merült fel. A határozata indokolásában kifejtette, hogy a 3/2006. polgári jogegységi határozat értelmében ha a megbízás felmondása alapos ok nélkül történt, az okozott kárt meg kell téríteni abban az esetben is, ha a megbízó mondott fel. Az elsőfokú bíróság tévedett, amikor azt állapította meg, hogy az alperes a felperessel szemben kártérítési felelősséggel nem tartozik és eltérő jogi álláspontja miatt nem vizsgálta, hogy a felmondás az alperes részéről mindhárom szerződés tekintetében alapos okkal történt-e. Ebben a körben a bizonyítás olyan nagy terjedelmű kiegészítése szükséges, amely a másodfokú eljárás kereteit meghaladja, ezért a másodfokú bíróság a Pp.252.§ (3) bekezdése alapján az elsőfokú ítéletet a fellebbezéssel érintett részében hatályon kívül helyezte, és ebben a keretben az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Előírta, hogy a megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak fel kell hívnia az alperest bizonyítékai előterjesztésére azzal kapcsolatban, hogy a felek közötti megbízási szerződések felmondása alapos okkal történt. Amennyiben ezt nem tudja bizonyítani, úgy a felperes indítványának megfelelően bizonyítást kell lefolytatni a kár összegszerűségének megállapításához.
4.
Az elsőfokú bíróság a hatályon kívül helyezést követően meghozott, a jelen eljárás tárgyát képező ítéletével a keresetet elutasította és kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 3.497.930 forint perköltséget.
4.1.
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint 2010. január 21-én az alperes közbeszerzési eljárás keretében ajánlati felhívást tett közzé. 2010. május 14-én a felperes mint megbízott és az alperes mint megbízó között megbízási szerződés jött létre iskolai úszásoktatás, óvodai úszásoktatás és gyógytestnevelés uszodai ellátás tekintetében, a szerződésekben meghatározott díj ellenében, az oktatási tanévekhez igazodóan, 2013. június 15-ig terjedő határozott időre.
2010. augusztus 2-án a felperes mint megrendelő és egy perben nem álló társaság mint üzemeltető között autóbusz különjárati szerződés jött létre a megbízási szerződésekhez igazodóan megjelölt tanévekre, 2013. június 15-ig autóbuszjárat működtetésére. A felek kikötötték, hogy amennyiben a szerződést a meghatározott időtartamot megelőzően - az üzemeltető szerződésszegése esetén gyakorolható rendkívüli felmondást kivéve - megszüntetik, úgy a megrendelő köteles az üzemeltetőnek átalány kártérítés címén 3.000.000 forintot megfizetni.
2010. augusztus 13-án a felperes mint bérbevevő és egy perben nem álló egyéni vállalkozó mint bérbeadó között autóbusz bérleti szerződés jött létre a megbízási szerződésekhez igazodóan 2013. június 15-ig. A felek kikötötték, hogy amennyiben a bérleti szerződést a határozott időtartamot megelőzően megszüntetik - a bérbeadó súlyos szerződésszegése esetén gyakorolható rendkívüli felmondást kivéve -, úgy a bérbevevő négy havi bérleti díjat elmaradt haszon fejében köteles a bérbeadónak megfizetni.
2011. október 20-án az alperes képviselő-testületének 1231/2011. számú határozata az önként vállalt óvodai úszásoktatás megszüntetésének lehetőségére vonatkozó javaslat kapcsán felkérte a polgármestert, hogy kezdjen tárgyalásokat a peres felek között az önként vállalt óvodai úszásoktatás megvalósítására 2010. május 14-én megkötött megbízási szerződés 2011/2012. nevelési évre történő megszüntetésének a lehetőségéről.
2011. december 15-én az alperes képviselő-testülete az 1409/2011. (XII. 15.) számú határozattal elfogadta a 292/2009. számú Kormányrendelet alapján elkészített, Közforintok és biztonság címen benyújtott 2012. évi költségvetési koncepciót. Ez a célok között jelölte meg, hogy még lemondások árán is megőrizze a város a pénzügyi stabilitását, elsődleges feladatként a kiadáscsökkentést, racionalizációt rögzítette. Kifejtette, hogy a kötelező feladatok ellátásának és az intézményrendszer működésének biztonságát kell szem előtt tartani, ennek érdekében csak azokat a feladatokat vállalhatják fel, amelyek finanszírozása nem teszi kockára a kötelező feladatok ellátását.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!