A Fővárosi Ítélőtábla Kf.27309/2007/6. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (VERSENYÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 8. §, 78. §] Bírók: Bacsa Andrea, Borsainé dr. Tóth Erzsébet, Fehérné dr. Tóth Kincső

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék K.30425/2007/4., *Fővárosi Ítélőtábla Kf.27309/2007/6.*, Kúria Kfv.39190/2008/7. (BH 2009.11.337)

***********

Fővárosi Ítélőtábla

2.Kf.27.309/2007/6. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Csikai Attila (...) és dr. Ócsai József (...) ügyvéd, valamint ... jogtanácsos által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. László Ildikó Katalin ügyvéd (...) által képviselt Gazdasági Versenyhivatal (1054 Budapest, Alkotmány u. 5., Hivatkozási szám: ...) alperes ellen versenyügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság 2007. évi május hó 23. napján kelt 11.K.30.425/2007/4. számú ítélete ellen a felperes által 5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán az alulírott helyen 2008. évi január hó 30. napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 (azaz tízezer) forint másodfokú perköltséget, valamint az államnak - az illetékügyekben eljáró hatóság külön felhívására - 24.000 (azaz huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. A felperes széleskörű marketing kommunikációval népszerűsítette mobilinternet szolgáltatását: részben akciós értékesítéssel összekötve a ... előfizetéses díjcsomagot és a ... csomagot, valamint ... kártyáját; amely reklámok vizsgálatára az alperes versenyfelügyeleti eljárást indított. A versenyhatóság vizsgálata eredményeként 2006. évi október hó 24. napján kelt ... számú határozatában megállapította, hogy a felperes megsértette a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban Tpvt.) 8.§-ának (2) bekezdés a) és c) pontjait, mert 2005. október 01. és 23. napja között a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított a ... és ... népszerűsítésekor a televízióban az online bannereken, az óriásplakátokon, a ... kártya Tv reklámjaiban, valamint az ...-as ügyfélszolgálati tájékoztatóban áruja felhasználásáról. Ezért a felperest 10.000.000 forint bírság megfizetésére kötelezte, valamint eltiltotta az ügyfélszolgálati tájékoztatóban tanúsított, a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartás folytatásától. Határozatának II. fejezetében a tényállás körében a felperes részéről kínált termékek és ezzel összefüggő szolgáltatások ismertetése mellett, részletezve rögzítette az egyes reklámhordozókon alkalmazott tájékoztatásokat. Az alperes döntésének IV. fejezetében rögzítette a vizsgált magatartásokkal összefüggő okfejtését és megállapításait. Indokolása szerint az óriásplakátok, a televízióban sugárzott és a bannereken közzétett reklámok alkalmazásakor a vállalkozás üzleti döntésén múlik, hogy a figyelemfelhívó reklám kritériumainak megfelelő tájékoztatást jelentet-e meg az adott reklám eszközön, avagy ezzel ellentétes döntés esetén igazodik a részletesebb információt szolgáltató reklámoktól elvárt követelményekhez, azonban e kettő jogellenes ötvözésére nincs mód. Kiemelte, hogy lényeges a főüzenet körültekintő megfogalmazása, figyelembe véve azt is, hogy az apróbetűs információknak a tájékoztatásban betöltött szerepe gyakorlatilag elhanyagolható. Hangsúlyozta, hogy az akciós termékkel kapcsolatos reklám szerkesztése és megjelenítése nem azt üzente, hogy a reklámozott ár feltétellel érvényes ár, hanem főüzenetként azt sugallta, hogy a fogyasztó a szolgáltatáshoz relatíve olcsón jut hozzá. A reklámspotból a kisbetűs, csak rövid ideig megjelenő információ folytán nem volt megállapítható, hogy a meghirdetett alacsonyabb díj milyen többletfeltétellel és meddig vehető igénybe akciósan. Így nem teljesült az az alapvető követelmény, hogy a fogyasztó reális képet alkothasson az adott termékről, áruról, szolgáltatásról és az akció mibenlétéről, valamint az abban való részvétel feltételeiről. A ... kártya népszerűsítése során a csillaggal jelölt apróbetűs rész a megjelenés tényén túl, tartalmilag nem volt megismerhető annak ellenére, hogy a szöveg közölte volna az akcióban való részvétel érvényességi idejét, és az igénybevétel jogi és anyagi következményeit. Az alperes a telefonos ügyfélszolgálati számon közölt tájékoztatóval kapcsolatban is jogsértést állapított meg azzal, hogy nem derül ki a fogyasztó számára, hogy az "átlagos felhasználás" megjelölés mit takar, holott ez jelentősen kihat az áru használatára, illetve azzal összefüggésben a díjra is. Az alperes a bírság összegének megállapításakor figyelemmel volt a jogsértő reklámok költségéből kiindulva a jogsértés súlyára, a verseny veszélyeztetésének fokára, és a fogyasztói érdekek körére. Tekintetbe vette továbbá a kommunikációs kampány kiterjedtségét, a jogsértést megvalósító reklámok számát, azok időtartamát, a felperes felróható magatartását és az ismételt jogsértést. Értékelte azt, hogy reális számítások szerint egy vállalat legalább annyit fordít egy termék (szolgáltatás) kommunikációjára (reklámköltség), amely mellett a termékből (szolgáltatásból) adódó többletbevétel még legalább akkora, mint a termékre (szolgáltatásra) irányuló reklám költsége.

A felperes keresetében elsődlegesen az alperesi határozat megváltoztatását és a versenyfelügyeleti eljárás megszüntetését kérte jogsértő magatartás hiányában. Másodlagos kérelme a versenyhatóság döntésének hatályon kívül helyezésére irányult, míg harmadlagosan a bírság elengedését, vagy annak mérséklését kérte. Arra hivatkozott, hogy az alperes tévesen értelmezte a reklámokban használt kifejezések jelentését, nem adott választ arra a kérdésre, hogy az egyes kommunikációs eszközök jellegét tekintve milyen elvárásoknak kell megfelelnie a reklámoknak. Ennek következtében az alperes ellentmondó következtetéseket vont le, ellentétesen az eddigi gyakorlatával, ami sérti a jogbiztonság és kiszámíthatóság elvét, és az ügy érdemére kihatóan a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit. Véleménye szerint az alperes a tényállás tisztázása során az ügy megítélésénél fontos tényeket - a megtévesztésre való alkalmasságot, a piaci hatást, az azonos tényállás mellett alkalmazott kategóriákat, illetve a kifejezések értelmezését, a fogyasztói panaszok számát, valamint a bírság kiszabásánál értékelt körülményeket - nem tárta fel, aminek következtében határozatának indokolása hiányos.

Az alperes a határozatában foglaltak fenntartása mellett a felperesi kereset elutasítását kérte azzal, hogy a tényállás tisztázási és indokolási kötelezettségének eleget téve a Tpvt. rendelkezései alapján járt el és alkalmazott szankciót a jogsértő reklámozási tevékenység miatt.