62013CO0028(01)[1]

A Bíróság végzése (ötödik tanács), 2014. február 6. Gabi Thesing és Bloomberg Finance LP kontra Európai Központi Bank (EKB). Fellebbezés - A Bíróság eljárási szabályzatának 181. cikke - A Bíróság eljárási szabályzata 169. cikkének (2) bekezdése - A fellebbezési kérelem szükséges tartalma. C-28/13. P. sz. ügy.

A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (ötödik tanács)

2014. február 6. ( *1 )

"Fellebbezés - A Bíróság eljárási szabályzatának 181. cikke - A Bíróság eljárási szabályzata 169. cikkének (2) bekezdése - A fellebbezési kérelem szükséges tartalma"

A C-28/13. P. sz. ügyben,

Gabi Thesing (lakóhelye: London [Egyesült Királyság]),

a Bloomberg Finance LP (székhelye: Wilmington [Egyesült Államok])

(képviseli őket: M. Stephens és R. Lands solicitors, valamint T. Pitt-Payne QC)

fellebbezőknek

az Európai Unió Bírósága alapokmányának 56. cikke alapján 2013. január 16-án benyújtott fellebbezése tárgyában,

a másik fél az eljárásban:

az Európai Központi Bank (EKB) (képviselik: M. López Torres és S. Lambrinoc, meghatalmazotti minőségben)

alperes az elsőfokú eljárásban,

A BÍRÓSÁG (ötödik tanács),

tagjai: T. von Danwitz tanácselnök (előadó), Juhász E., A. Rosas, D. Šváby és C. Vajda bírák,

főtanácsnok: P. Mengozzi,

hivatalvezető: A. Calot Escobar,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint a Bíróság az eljárási szabályzatának 181. cikke alapján, indokolt végzéssel határoz,

meghozta a következő

Végzést

1 Fellebbezésével G. Thesing és a Bloomberg Finance LP (a továbbiakban: Bloomberg) az Európai Unió Törvényszékének a T-590/10. sz., Thesing és Bloomberg Finance kontra EKB ügyben 2012. november 29-én hozott ítéletének (a továbbiakban: megtámadott ítélet) hatályon kívül helyezését kéri, amellyel a Törvényszék elutasította az Európai Központi Bank (EKB) igazgatósága - 2010. október 21-i levéllel közölt - azon határozatának megsemmisítése iránti keresetüket, amely megerősítette a költségvetési hiányra és a Görög Köztársaság államadósságára vonatkozó két dokumentumhoz való hozzáférés megtagadását (a továbbiakban: megtámadott határozat).

Jogi háttér

2 Az Európai Központi Bank dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2004. március 4-i 2004/258/EK európai központi banki határozatnak (HL L 80., 42. o., magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 5. kötet, 51. o.) - 1. cikke szerint - az a célja, "hogy meghatározza azon feltételeket és korlátozásokat, amelyek alapján az EKB a nyilvánosság számára hozzáférést biztosít az EKB dokumentumaihoz".

3 E határozat 2. cikkének (1) bekezdése értelmében "[b]ármely uniós polgár, valamint valamely tagállam területén lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy jogosult az EKB dokumentumaihoz hozzáférni az e határozatban meghatározott feltételek és korlátozások szerint".

4 A 2004/258 határozat 4. cikkének (1)-(3) bekezdése a következőképpen rendelkezik: "(1) Az EKB megtagadja az adott dokumentumhoz való hozzáférést, ha a nyilvánosságra hozatal veszélyeztetné az alábbiakat [helyesen: ha a hozzáférhetővé tétele sértené az alábbiakat]: [...] (2) Az EKB megtagadja az adott dokumentumhoz való hozzáférést, ha a nyilvánosságra hozatal veszélyeztetné az alábbiak védelmét [helyesen: ha a hozzáférhetővé tétele sértené az alábbiak védelmét]: kivéve, ha a nyilvánosságra hozatalhoz [helyesen: ha az érintett dokumentum hozzáférhetővé tételéhez] nyomós közérdek fűződik. (3) Az EKB-n belüli vagy az NKB-kal való tárgyalások és előzetes konzultációk részét képező, belső használatra rendelt, véleményeket [helyesen: belső használatra szánt véleményeket] tartalmazó dokumentumokhoz való hozzáférést elutasítják [helyesen: megtagadják] a döntés [helyesen: határozat] meghozatalát követően is, kivéve, ha a nyilvánosságra hozatalhoz [helyesen: ha az érintett dokumentum hozzáférhetővé tételéhez] nyomós közérdek fűződik."

a) a közérdek tekintetében [helyesen: a közérdek védelme az alábbiak tekintetében]:

- az EKB döntéshozó szervei eljárásainak [helyesen: tanácskozásainak] titkossága,

- a Közösség vagy valamely tagállam pénzügyi, monetáris vagy gazdaságpolitikája,

- az EKB vagy az NKB-k belső pénzügyei [helyesen: pénzügyi helyzete],

- az euróbankjegyek sértetlenségének védelme,

- közbiztonság,

- nemzetközi pénzügyi, monetáris vagy gazdasági kapcsolatok;

- természetes vagy jogi személy kereskedelmi érdekei, beleértve a szellemi tulajdont is,

- bírósági eljárások és jogi tanácsadás,

- ellenőrzések, nyomozati cselekmények és könyvvizsgálatok célja,

5 E határozat 7. cikke (2) bekezdésének megfelelően "[t]eljes vagy részleges elutasítás [helyesen: megtagadás] esetén a kérelmező az EKB válaszának kézhezvételétől számított 20 munkanapon belül megerősítő kérelmet nyújthat be, amelyben az EKB Igazgatóságát az EKB álláspontjának felülvizsgálatára kéri [...]".

A jogvita előzményei és a megtámadott határozat

6 G. Thesing újságíró. A Bloombergnél dolgozik, amely tevékenységét Bloomberg News néven Londonban (Egyesült Királyság) folytatja.

7 2010. augusztus 20-án G. Thesing az EKB-tól azon két dokumentumhoz való hozzáférést kérte, amelyek a származtatott eszközökre vonatkozó műveleteknek a hiány finanszírozásában, az államadósság Görögországban történő kezelésében, valamint az euroövezetben történő felhasználásával foglalkoznak. 2010. szeptember 17-i levelével az EKB titkárságáért és nyelvi szolgálataiért felelős főigazgató tájékoztatta G. Thesinget azon határozatról, amely megtagadta a kért dokumentumokhoz való hozzáférést.

8 2010. szeptember 28-án a fellebbezők a 2004/258 határozat 7. cikkének (2) bekezdése alapján megerősítő kérelmet nyújtottak be az EKB-hoz annak érdekében, hogy az EKB Igazgatósága vizsgálja felül az EKB-nak a szóban forgó dokumentumokhoz való hozzáférés megtagadására vonatkozó álláspontját.

9 2010. október 21-i levelével az EKB elnöke tájékoztatta G. Thesinget a megtámadott határozatról. E határozat az Európai Unió és a Görög Köztársaság gazdaságpolitikája tekintetében a közérdek védelmén, valamint a 2004/258 határozat 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának második francia bekezdése és 4. cikkének (3) bekezdése alapján az EKB tárgyalásainak és belső konzultációinak a védelmén alapult. A második dokumentum esetében a megtagadás - e határozat 4. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdése alapján - meghatározott természetes vagy jogi személy kereskedelmi érdekeinek a védelmén is alapult.

A Törvényszék előtti eljárás és a megtámadott ítélet

10 A Törvényszék Hivatalához 2010. december 27-én benyújtott keresetlevelükkel a fellebbezők keresetet terjesztettek elő annak érdekében, hogy a Törvényszék semmisítse meg a megtámadott határozatot, kötelezze az EKB-t a szóban forgó dokumentumokhoz való hozzáférés részükre történő engedélyezésére, valamint kötelezze az EKB-t a költségek viselésére.

11 Az EKB kérte e kereset elutasítását és a fellebbezők kötelezését a költségek viselésére.

12 A Törvényszék a bizonyításfelvétel keretében az EKB-t a szóban forgó két dokumentum benyújtására hívta fel, és pontosította, hogy azokat nem közli a fellebbezőkkel. Az EKB a bizonyításfelvétel keretében e felhívásnak az előírt határidőn belül eleget tett.

13 A Törvényszék a keresetet mint részben elfogadhatatlant és részben megalapozatlant elutasította, a fellebbezőket pedig kötelezte a költségek viselésére.

14 A Törvényszék többek között úgy ítélte meg, hogy az EKB jogosan alapíthatta a szóban forgó dokumentumokhoz való hozzáférés megtagadását a hozzáféréshez való jognak a 2004/258 határozat 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának második francia bekezdésében előírt kivételére.

A Bíróság előtti eljárás és a felek kérelmei

15 A fellebbezők azt kérik, hogy a Bíróság:

- helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet;

- semmisítse meg a megtámadott határozatot;

- helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet, amennyiben az kötelezi a fellebbezőket az EKB részéről felmerült költségek viselésére, és

- másodlagosan, utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé, hogy az a jelen fellebbezésben felvetett és a Bíróság által eldöntött jogkérdéseknek megfelelően döntsön.

16 Az EKB azt kéri, hogy a Bíróság utasítsa el a fellebbezést, és a fellebbezőket kötelezze a költségek viselésére.

17 A Bíróság elnöke 2013. november 6-i végzésével elutasította a Media Legal Defence Initiative, az Access Info Europe, valamint a Guardian News and Media Ltd által benyújtott beavatkozási kérelmeket.

A fellebbezésről

18 A Bíróság eljárási szabályzata 181. cikkének alapján, ha a fellebbezés teljes egészében vagy részben nyilvánvalóan elfogadhatatlan, illetve nyilvánvalóan megalapozatlan, azt a Bíróság az előadó bíró javaslatára és a főtanácsnok meghallgatását követően indokolt végzéssel teljes egészében vagy részben az eljárás során bármikor elutasíthatja.

19 Fellebbezésük alátámasztása érdekében a fellebbezők öt jogalapra hivatkoznak, amelyekből az utolsó a költségekre vonatkozó határozatot érinti.

Az első-negyedik jogalapról

A felek érvei

20 Első jogalapjukkal a fellebbezők arra hivatkoznak, hogy a Törvényszék a 2004/258 határozat 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának értelmezése során tévesen alkalmazta a jogot. A második jogalap a Törvényszék általi téves jogalkalmazáson alapul, mivel úgy ítélte meg, hogy az EKB jogosan dönthetett arról, hogy a fellebbezők által kért dokumentumok hozzáférhetővé tétele sértené az Unió és a Görög Köztársaság gazdaságpolitikáját. A harmadik jogalap az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, 1950. november 4-én Rómában aláírt európai egyezmény 10. cikkének téves értelmezésén alapul. Negyedik jogalapjukkal a fellebbezők úgy vélik, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, mivel nem vizsgálta meg a 2004/258 határozat 4. cikkének (2) és (3) bekezdésére vonatkozó érveiket.

21 Az EKB elsődlegesen azt állítja, hogy a fellebbezés elfogadhatatlan. Úgy véli egyrészt, hogy a fellebbezés nem teljesíti az Európai Unió Bírósága alapokmányának 21., 56. és 58. cikkében, valamint eljárási szabályzatának 169. cikkében előírt alapkövetelményeket. Különösen, mivel a fellebbezők nem jelölik meg pontosan a megtámadott ítéletnek sem azon indokait, sem pedig azon meghatározott részeit, amelyeket fellebbezésükkel vitatnak. E részeknek a válaszban történő említése nem orvosolhatja e szabálytalanságot. Továbbá a fellebbezők csak annak állítására szorítkoznak, hogy a Törvényszék többször is tévesen alkalmazta a jogot, de nem adnak elő érveket ezen állítás alátámasztása érdekében.

22 Másrészt az EKB úgy véli, hogy a fellebbezés nem teljesíti a Bíróság eljárási szabályzata 168. cikke (1) bekezdésének d) pontjában előírt alaki követelményeket, mivel a fellebbezők csak "a fellebbezők jogalapjainak és főbb érveinek összefoglalóját" nyújtották be, amely nem tartalmazta a felhozott jogalapokat és jogi érveket.

A Bíróság álláspontja

23 Első-negyedik jogalapjukkal a fellebbezők a Törvényszék érvelésének különböző elemeit kifogásolják.

24 Mindazonáltal e jogalapok nem tartalmaznak olyan utalást, amely megjelöli a megtámadott ítélet azon pontjait, amelyeket az állítólagos téves jogalkalmazás érint, sem pedig olyan érvelést, amelynek célja annak bizonyítása, hogy a Törvényszék mennyiben alkalmazta tévesen a jogot. Noha az említett jogalapok keretében a fellebbezés a jogalapok puszta felsorolásán túlmenő fejtegetéseket tartalmaz, további magyarázatok nélkül kérelmek bemutatására szorítkozik.

25 Amint azt a Bíróság ismételten kimondta, az érintett fellebbezés vagy jogalap elfogadhatatlanságának terhe mellett a fellebbezésben pontosan meg kell jelölni a hatályon kívül helyezni kért ítélet kifogásolt elemeit, valamint az e kérelem alapjául szolgáló konkrét jogi érveket (lásd többek között a C-189/02. P., C-202/02. P., C-205/02. P.-C-208/02. P. és C-213/02. P. sz., Dansk Rørindustri és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben 2005. június 28-án hozott ítélet [EBHT 2005., I-5425. o.] 426. pontját, a C-501/11. P. sz., Schindler Holding és társai kontra Bizottság ügyben 2013. július 18-án hozott ítélet 43. pontját; a C-120/12. P. sz., Rintisch kontra OHIM ügyben 2013. október 3-án hozott ítélet 49. pontját, valamint a C-560/12. P. sz., Wam Industriale kontra Bizottság ügyben 2013. november 7-én hozott ítélet 42. pontját). Ennek a követelménynek nem felel meg az a fellebbezés, amely nem tartalmaz olyan érvelést, amelynek célja konkrétan a kérdéses ítéletet érintő téves jogalkalmazás azonosítása (lásd többek között a C-566/12. P. sz., Baleanu kontra Bizottság ügyben 2013. június 27-én hozott végzés 13. pontját és a fent hivatkozott Wam Industriale kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 42. pontját).

26 A Bíróság azt is hangsúlyozta, hogy a fellebbezésben a jogalapok puszta absztrakt felsorolása nem felel meg a Bíróság alapokmánya 58. cikkében, valamint eljárási szabályzata 168. cikke (1) bekezdésének d) pontjában foglalt követelményeknek (lásd többek között a C-51/92. P. sz., Hercules Chemicals kontra Bizottság ügyben 1999. július 8-án hozott ítélet [EBHT 1999., I-4235. o.] 113. pontját és a fent hivatkozott Wam Industriale kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 43. pontját).

27 E tekintetben az említett szabályzat 169. cikkének (2) bekezdésében pontosításra kerül, hogy a felhozott jogalapoknak és jogi érveknek pontosan meg kell jelölniük a Törvényszék határozatában szereplő indokolás vitatott részeit.

28 Az ilyen jellemzőkkel nem rendelkező fellebbezés ugyanis nem lehet olyan jogi értékelés tárgya, amely lehetővé teszi a Bíróság számára, hogy az érintett területen ellássa feladatát és elvégezze jogszerűségi vizsgálatát (a fent hivatkozott Wam Industriale kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 44. pontja).

29 Továbbá az eljárási szabályzat 169. cikkének (2) bekezdésében előírt szabály lehetővé teszi a jogalanyok egyenlőségének védelmét. A Bíróság azon lehetősége ugyanis, hogy könnyen azonosítsa a megtámadott ítélet indokolásának a vitatott részeit, számos összetevőtől függ, mint a megtámadott ítélet és a fellebbezés terjedelme, a jogalapok száma, valamint a megtámadott ítéletben és a fellebbezésben kifejtett érvelések összetettsége. Márpedig a fellebbezés elfogadhatósága nem függhet ilyen összetevőktől.

30 Egyébiránt a válasszal nem orvosolható az a szabálytalanság, amely abból ered, hogy a fellebbezési kérelem nem tartja tiszteletben az említett rendelkezést, tekintettel az említett beadvány szerepére, ahogy az e szabályzat 175. cikkének (1) bekezdéséből következik.

31 Ezért - és tekintettel a Bíróság előtt bemutatott érvelés jellegére, ahogy az fentebb meghatározásra került - az első-negyedik jogalapot mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant el kell utasítani.

A költségeket érintő téves jogalkalmazásra alapított ötödik jogalapról

32 A fellebbezők arra hivatkoznak, hogy a Törvényszéknek nem kellett volna az EKB részéről felmerült költségek viselésére köteleznie őket, mivel kérelmük sikere esetén maguk sem kérték volna az EKB kötelezését a részükről felmerült költségek viselésére.

33 E tekintetben elegendő emlékeztetni arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint, amennyiben a fellebbezés minden más jogalapját elutasították, a Törvényszék költségekre vonatkozó határozatának állítólagos jogellenességére utaló kérelmeket a Bíróság alapokmánya 58. cikkének második bekezdése alapján - amelynek értelmében a fellebbezés nem vonatkozhat kizárólag a költségek összegére vagy arra, hogy a költségek viselésére melyik felet kötelezték - mint elfogadhatatlanokat, el kell utasítani (lásd többek között a C-57/00. P. és C-61/00. P. sz., Freistaat Sachsen és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben 2003. szeptember 30-án hozott ítélet [EBHT 2003., I-9975. o.] 124. pontját, a C-263/09. P. sz., Edwin kontra OHIM ügyben 2011. július 5-én hozott ítélet [EBHT 2011., I-5853. o.] 78. pontját, valamint a C-514/11. P. és C-605/11. P. sz., LPN és Finnország kontra Bizottság egyesített ügyekben 2013. november 14-én hozott ítélet 100. pontját).

34 Mivel a Bíróság a fellebbezők által benyújtott fellebbezés minden egyéb jogalapját elutasította, a költségek megosztására vonatkozó utolsó jogalapot elfogadhatatlannak kell nyilvánítani.

35 Mivel a fellebbezők által felhozott egyetlen jogalapnak sem lehet helyt adni, a fellebbezést teljes egészében el kell utasítani.

A költségekről

36 Az eljárási szabályzat 184. cikkének (2) bekezdése értelmében, ha a fellebbezés megalapozatlan, a Bíróság határoz a költségekről.

37 E szabályzat 138. cikkének (1) bekezdése értelmében, amely 184. cikkének (1) bekezdése alapján alkalmazandó a fellebbezési eljárásra, a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. G. Thesinget és a Bloomberget, mivel pervesztesek lettek, az EKB kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére.

A fenti indokok alapján a Bíróság (ötödik tanács) a következőképpen határozott:

1) A Bíróság a fellebbezést elutasítja.

2) A Bíróság Gabi Thesinget és a Bloomberg Finance LP-t kötelezi a költségek viselésére.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: angol.