A Fővárosi Ítélőtábla Mf.31310/2021/7. számú határozata jognyilatkozat pótlása tárgyában. Bírók: Kovács Edit, Kulisity Mária, Vajas Sándor
A határozat elvi tartalma:
A jognyilatkozat pótlása iránti perben az Mt. 7. § (2) bekezdésben foglalt valamennyi körülmény fennállását a felperesnek kell bizonyítania, így azt, hogy joggal aló visszaélés történt, a magatartás a különös méltánylást érdeket sért és az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.
Kapcsolódó határozatok:
Fővárosi Törvényszék M.71260/2020/34., *Fővárosi Ítélőtábla Mf.31310/2021/7.* (ÍH 2022.63), Kúria Mfv.10065/2022/4.
***********
Fővárosi Ítélőtábla
mint másodfokú bíróság
A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a dr. Tóth Edina egyéni ügyvéd (Cím1) által képviselt Felperes1 (felperes címe.) felperesnek a dr. Antal-Molnár Emese kamarai jogtanácsos által képviselt Alperes1 (Cím2.) alperes ellen jognyilatkozat pótlása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 3.M.71.260/2020/34. számú ítélete ellen az alperes által 35. sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán meghozta az alábbi
í t é l e t e t
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a keresetet elutasítja.
Kötelezi a bíróság a felperest, hogy az állam javára - külön felhívásra - fizessen meg 15.000 (tizenötezer) forint eljárási és 15.000 (tizenötezer) forint fellebbezési illetéket.
Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.
I n d o k o l á s
Ítéleti tényállás
[1] Az elsőfokú bíróság által megállapított ítéleti tényállás szerint az alperes 2016. november 14-én jelentette be, hogy a munkáltatónál képviselettel rendelkezik és képviseletre jogosult szervet működtet, egyben tájékoztatta a felperest arról is, hogy a munkajogi védelem szakszervezeti tisztségviselőt és Név1 ügyvivőt illeti meg. A két ügyvivő házastárs. Az alperes 2020. január 1-jén 135 fő szakszervezeti taggal rendelkezett a felperes munkavállalói körében. A projektmenedzser munkakörű szakszervezeti tisztségviselő a felperesnél működő alperesi tagszervezet vezetője. A feladatkörébe tartozott a munkáltatóval való tárgyalásokon való részvétel, a munkavállalók és a szakszervezet érdekeinek képviselete, az éves bértárgyalásokon az érdekvédelem ellátása, vitatott egyoldalú munkáltatói intézkedés esetén felülvizsgálat, konzultáció kezdeményezése, egyéni vita, illetve hátrányos jogkövetkezmény kiszabására irányuló eljárás esetén a munkavállalók képviselete, kapcsolattartás a tagokkal, a felmerült érdekvédelmi kérdések megválaszolása, az esetleges igények, kérések közvetítése a munkáltató felé, a tagok tájékoztatása az érdekvédelmi tevékenységről.
[2] Az alperes a megrendelési állomány drasztikus csökkenése folytán pénzügyi és gazdasági intézkedések megtételére kényszerült, ennek keretében több ütemű létszámleépítést foganatosított. A projektmenedzserek számának csökkentése is szükségessé vált, a rendelkezésre álló projektmenedzserekből a felperes két projektmenedzser munkaviszonyát kívánta felmondani, melyek közül az egyik szakszervezeti tisztségviselő volt, ezáltal négy fő projektmenedzser maradt volna. A felperes 2020. július 13-án az alperessel közölt levélben kérte szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyának felmondással való megszüntetéséhez a szakszervezet egyetértő nyilatkozatát. Az alperes 2020. július 22-én úgy nyilatkozott, hogy a szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyának megszüntetése a szakszervezeti érdekvédelmi tevékenység teljes ellehetetlenítését eredményezné a felperesnél. szakszervezeti tisztségviselő a tagcsoport alapító tagja, a kezdetektől ő intézi a szakszervezeti tagokat érintő ügyeket, tárgyalásokat folytat a cégnél. A szakszervezet működésében különös fontos szerepet tölt be a felperesnél, a jelentős létszámú tagcsoport első számú választott ügyvivője. Évek óta részt vesz a szakszervezet tisztségviselők képzésein is. A levélben utalt az alperes arra is, hogy a több ütemű létszámleépítés miatt különösen fontos, hogy a szakszervezet megfelelően tudja képviselni a munkavállalók érdekeit a felperesnél. A tisztségviselő munkaviszonyának megszüntetése a szakszervezet tevékenységét aránytalanul nagy mértékben akadályozná, a szakszervezet alkotmányos funkcióinak érvényesülése veszélybe kerülne, így azzal nem ért egyet. A felperes 2020. augusztus 3-i válaszlevelében előadta, hogy a szakszervezet indokát a működési képtelenségre nem tartja valósnak, mivel szakszervezeti tisztségviselő mellett van egy belső ügyvivő, aki szakszervezeti tisztségviselő felesége, Név1 és egy külső kapcsolattartó is. Ezt követően az alperes megismételte, hogy a munkaviszony megszüntetésével nem ért egyet.
[3] A felperes hivatalosan 2021. januárjában értesült arról, hogy szakszervezeti tisztségviselő és a felesége ügyvivő örökbefogadási eljárásban vesznek részt és örökbe fogadtak egy kislányt, melynek következtében ügyvivő gyermekgondozási állományba került 2021. január 22-étől. A felperes ezt megelőzően 2020. július 31-én kapta a bejelentést szakszervezeti tisztségviselő részéről, hogy örökbefogadási eljárásban vesznek részt.
[4] Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy a felperesnél 2020. november 25-én munkavédelmi képviselő és üzemi tanácsi választásra került sor.
Kereset és ellenkérelem
[5] A felperes keresetében kérte a szakszervezet egyetértő nyilatkozatának pótlását szakszervezeti tisztségviselő szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyának munkáltatói felmondással történő megszüntetéséhez. Hivatkozásképpen előadta, hogy az alperes joggal való visszaélést valósított meg, amikor az egyetértést megtagadta. Állította, hogy az alperesnél nem eredményez működési nehézséget szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyának megszüntetése, másrészt a felperes működéséhez elengedhetetlen a létszámleépítések végrehajtása, így szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyának megszüntetése. Az intézkedés a szakszervezet képviseleti tevékenységét nem befolyásolja, nem lehetetleníti el, mivel szakszervezeti tisztségviselő nem egyedüli ügyvivője a szakszervezetnek, hanem kezdetek óta szintén alapító tagként ügyvivő a felesége is, aki ugyanúgy kifejt képviseleti tevékenységet és a munkavállalók is ugyanúgy ismerik. Ezen kívül a kezdetektől külső képviseletet biztosít a szakszervezet egy további személy által is. Hivatkozott arra, hogy más tisztviselői is vannak az alperesnek, továbbá, hogy érdekképviseleti tevékenységet munkaviszonyban nem álló személy is elláthat. szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyának a fenntartása a felperes számára aránytalan súlyos hátránnyal járna, a felperes részére havi fix költséget jelent. szakszervezeti tisztségviselő munkaköre megszűnt, projektmenedzser munkakörben nem alkalmaztak új munkavállalót, feladatait szétosztották. Két fő munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése szükséges ezen a területen, így csak négy fő menedzser maradhatna.
[6] Az alperes ellenkérelmében kérte a kereset elutasítását. Hivatkozásképpen előadta, hogy jogszerűen tagadta meg az egyetértő nyilatkozat megadását. szakszervezeti tisztségviselő valamennyi szakszervezeti tag érdekvédelmét látja el, felesége pedig a munkavállalókkal történő kapcsolattartásért felelős. A két feladat egymástól elkülönül, nem átjárható, hiszen szakszervezeti tisztségviselő irodai dolgozókkal kapcsolatos nappalos munkarendben végez munkát, míg felesége a fizikai állománnyal együtt összeszerelő tevékenységet végez többműszakos munkarendben. szakszervezeti tisztségviselő mérnöki végzettsége és munkaköre alapozza meg valamennyi tag szakszervezeti képviseletét és ügyeinek vitelét. Hivatkozott arra, hogy a külsős kapcsolattartó nem tartozik az alperes tagszakszervezetéhez, a munkáját a szakszervezet budapesti székhelyén végzi és a kapcsolattartásért felelős. Előadta továbbá, hogy szakszervezeti tisztségviselő német nyelvvizsgával rendelkezik, a munkaköre betöltéséhez szükséges nyelvtudása teszi lehetővé, hogy a felperes svájci tulajdonosaival írásbeli és szóbeli kapcsolatot tartson. Erre figyelemmel a sztrájk során is különösen hasznosnak bizonyult ezen tudása. Az alperes szakszervezeti tisztségviselőt számos képzésben részesítette, amibe jelentős összegeket fektetett be, ezért őt pótolni nem tudják. A felperesnek is tudomása volt arról, hogy a választott tisztségviselők örökbefogadási eljárásban vesznek részt, már csak azért is, mert szakszervezeti tisztségviselő 2020. augusztus 3-án örökbefogadás céljából munkáltatói igazolás kiállítását kérte a munkáltatótól. Hivatkozott arra is, hogy a felperes törvényes képviselője a szakszervezet megalakulása óta próbálja akadályozni a szakszervezet munkáját és a szakszervezet ellehetetlenítését célozta meg. Ezáltal a felperes rendeltetésellenes joggyakorlást valósított meg.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!