A Zalaegerszegi Törvényszék G.40110/2013/45. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §] Bíró: Adorján Csaba

Zalaegerszegi Törvényszék

4.G.40.110/2013/45. szám

A Zalaegerszegi Törvényszék a ügyvéd neve1 ügyvéd (ügyvéd címe1.) által képviselt felperes neve, felperes címe felperesnek, a Szőke és Társai Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: ügyvéd neve2, ügyvéd címe2.) által képviselt alperes neve alperes címe alperes elleni kártérítési perében az ügyben tartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő

Í T É L E T E T:

A bíróság kötelezi az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 9.877.520,- /kilencmillió-nyolcszázhetvenhétezer-ötszázhúsz/ Ft-ot, ennek 2009. augusztus 16. napjától számított, a kifizetése napjáig járó, a késedelemmel érintett egyes naptári féléveket megelőző napon érvényes jegybanki alapkamat 8 %-kal növelt mértékű kamatát, valamint 1.189.780,- /egymillió-száznyolcvankilencezer-hétszáznyolcvan/ Ft perköltséget.

A bíróság a keresetet ezt meghaladóan elutasítja.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye, amit jogi képviselő útján kell írásban és 3 példányban a Zalaegerszegi Törvényszéken benyújtani a helység neve2 Ítélőtáblához címzetten.

Figyelmezteti a feleket, hogy a fellebbezési határidőben közösen kérhetik, hogy fellebbezésüket a helység neve2 Ítélőtábla tárgyaláson kívül bírálja el, illetve a Pp. 256/A. § (1) bekezdés b-d. pontok esetén tárgyalás tartását kérhetik.

I N D O K O L Á S :

I. Tényállás:

A felperes jogelődjének neve. (a felperes jogelődje) pékáru mozgóbolti értékesítésével foglalkozott. A tevékenységhez szükséges járműveket az alperes alakította át és szállította, azokat a felperes jogelődje lízing útján szerezte be, a lízingbe adó cég neve1. közreműködésével.

Az alperes által átalakított, és a felperes jogelődje által 2007. április 17. napján megkötött lízingszerződés alapján használt egyik jármű, a forgalmi rendszám forgalmi rendszámú Fiat DUCATO járműszekrénye 2007. nyarán a mozgóbolti értékesítés során töréses sérülést szenvedett, ezért a járművet a felperes jogelődje annak kijavítása céljából 2007 decemberében az alperes németországi telephelyére szállította.

Az alperes ezt követően 2007. december 12. napján - általános szerződési feltételeivel együtt - előbb egy javítási díjat nem tartalmazó ajánlatot küldött a felperes jogelődjének, majd 2008. január 17. napján megküldte a javítási díjat is magában foglaló ajánlatát, melyben a sérülések kijavítását 31.404,09 € fejében vállalta. Az ajánlatot 2008. január 21. napján a felperes jogelődjének képviselője cégszerű aláírásával ellátva visszaküldte.

2008. február 11. napján az alperes 8796,66 € összegű előlegszámlát bocsájtott ki, közölte, hogy a javítást felfüggeszti, majd február 14. napján ezt úgy pontosította, hogy a kijavítást az előleg átutalása után fogja megkezdeni.

A felperes jogelődje ezt követően az alperestől a jármű kiadását kérte, melynek oka az volt, hogy biztosítója az alperes által közölt javítási díj megfizetésétől elzárkózott. Az alperes azonban 2008. március 3. napján a jármű kiadását megtagadva bejelentette, hogy azon zálogjogot gyakorol. Ennek indoka az volt, hogy a két fél közti üzleti kapcsolattal érintett más járművek ellenértékéről köztük vita alakult ki, emiatt az alperes azt is jelezte, hogy a felperes jogelődje ellen ország neve1 fog peres eljárást indítani, és erről a felperes jogelődjének valamennyi ismert üzleti partnerét értesíteni fogja. Ezután a felperes jogelődje ismételten, többször is felhívta a jármű visszaszolgáltatására, aminek az alperes továbbra sem tett eleget, annak ismeretében, hogy a jármű tulajdonosa nem a felperes jogelődje, hanem a lízingbe adó volt.

Az alperes keresete alapján 2009. január 26. napján a helység neve1 Bíróság a felperes jogelődjét arra kötelezte, hogy fizessen meg az alperesnek 32.544,12 €-t, ennek 2008. február 13. napjától számított kamatát, valamint 1099 € költséget, egy mobilárusító jármű kiadása ellenében (amely nem egyezik meg a forgalmi rendszám forgalmi rendszámú járművel).

A jármű tulajdonjogát a felperes jogelődje 2010. június 3. napján szerezte meg, majd időközben peresített követelését 2012. január 17. napján a felperesre engedményezte.

A felperes jogelődjének a 2008. március 3. és 2011. március 31. közti időszakban 9.877.520,- Ft kára keletkezett azáltal, hogy a jármű kiadásának megtagadása miatt azzal a mozgóbolti értékesítést nem tudta folytatni.

II. Pertörténet:

A felperes módosított keresetében 14.675.008,- Ft kártérítés, ennek 2010. március 1. napjától számított kamata, és a perköltség megfizetésére kérte az alperes kötelezését.

Keresetét arra alapította, hogy az alperes zálogjogát jogellenesen gyakorolta, a jármű kiadását jogalap nélkül tagadta meg, ezzel a jogelődnek kárt okozott, mely a jármű termelésből való kiesésével bekövetkezett elmaradt haszon.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte, továbbá beszámítási kifogással is élt.

Azzal érvelt, hogy zálogjogát jogszerűen gyakorolta, mert a jármű javítását megkezdte, azzal 2008. január 16. napján 0,92, február 1. napján 5,32 munkaórát töltött, továbbá a zálogjog gyakorlása jogszerű volt amiatt is, hogy a felperes jogelődje az előlegszámlát nem egyenlítette ki, és azért is, mert a felperes jogelődjének az alperessel szemben német bíróság által megítélt tartozása keletkezett.

Beszámítási kifogásában egyrészt a német bíróság által megítélt 32.544,12 €, ennek kamata, és 1099 € költség beszámítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a helység neve1 Bíróság jogerős ítélete után a felperes jogelődje felszámolás alá került, tőle követelését azóta sem tudta behajtani, s a felszámolás miatt arra már remény sincs.

Kérte ezen kívül az előlegszámlában foglalt 8796,66 € beszámítását is, tekintettel arra, hogy az előleget a felperes jogelődje a kibocsátott számla ellenére nem fizette meg.

III. A bizonyítékok megjelölése és értékelése:

A bíróság a tényállást a felek előadásai, az előterjesztett okirati bizonyítékok tartalma, a tanúk vallomásai, és a kirendelt szakértő véleménye értékelésével állapította meg.

1. A szerződés létrejötte

A felperes jogelődje a per kezdetén követelését szerződésen kívüli kártérítés címén határozta meg, azt állítva, hogy a felek között nem jött létre szerződés, mert az alperes árajánlatát nem fogadta el.

Az alperes az árajánlat elfogadását ekkor nem tudta bizonyítani, éppen ezért alkalmazta a felek közti joghatósági vitában a másodfokon eljáró helység neve2 Ítélőtábla végzésszám. számú végzésében a 2000. december 22-ei 44/2001/EK rendelet (Brüsszel I.) 5. cikkének 3. pontját, megállapítva, hogy a kereset elbírálása magyar bíróság joghatósága alá tartozik, ugyanis a káresemény (az elmaradt haszon) ország neve2on következett be.

Az alperes képviselője azonban 2014. szeptember 30. napján benyújtotta az árajánlat azon példányát, melyet a felperes jogelődjének képviselője cégszerű aláírásával látott el, és 2008. január 21. napján faxon az alpereshez visszaküldött.