35/1998. (III. 20.) OGY határozat

az Országos Területfejlesztési Koncepcióról

Az Országgyűlés a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján

- az összehangolt nemzeti területfejlesztési politika kialakítása,

- a térségi - regionális, megyei, kistérségi - és helyi közösségek területfejlesztési kezdeményezéseinek összhangja,

- az egyes térségek fejlesztési koncepcióinak, programjainak kidolgozásához információk biztosítása,

- az Európai Unió regionális politikájához való illeszkedés elősegítése, valamint

- a határmenti együttműködésekben rejlő kölcsönös előnyök hasznosítása

érdekében az Országos Területfejlesztési Koncepcióról a következő határozatot hozta:

I.

A területfejlesztési koncepció jövőképe

A területfejlesztési koncepció jövőképe olyan térszerkezet felé törekvés, amelyben:

- az európai államok közösségében Magyarország kulturális örökségének, földrajzi adottságainak és a nemzetgazdaság fejlettségének megfelelően összekötő híd szerepét tölti be kelet-nyugat és észak-dél között;

- a különböző társadalmi-gazdasági adottságú térségek eltérő, sajátos fejlődési pályáikon intenzív munkamegosztásban, egymással összhangban és nem alárendelten fejlődnek;

- mérséklődnek a területi egyenlőtlenségek, a hátrányos helyzetű, társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, jelentős munkanélküliséggel sújtott térségek köre csökken;

- Budapest Közép-Európa egyik meghatározó, dinamikusan fejlődő központja, intenzív együttműködésben régiójával és harmonikus munkamegosztásban az országgal;

- az ország régiói a szomszéd országok határmenti térségeivel közösen az európai és határmenti együttműködés fő szervezői, a régiók egyúttal a megyék közötti szoros kooperáció színterei a fejlesztéspolitikában;

- az ország urbanizációs tengelyei, közlekedési folyosói szervesen kapcsolódnak az európai térszerkezetbe, dinamikus elemei a területi fejlődésnek;

- új fejlesztési súlypontok (innovációs és vállalkozási központok, ipari parkok, vállalkozási övezetek) teszik kiegyensúlyozottá a területi szerkezetet;

- a városhálózat kiegyenlített, valamennyi településből elérhetők a városi intézmények közszolgáltatásai, a szellemi és oktatási központok decentralizált rendszere biztosítja a térségi fejlődés hajtóerőit;

- a településrendszer meghatározó szintje a kistérségi együttműködés, többirányú a munkamegosztás az egyes települések között;

- a települések között az alapvető közszolgáltatások kiépítettségében és színvonalában lévő különbségek csökkennek;

- a kiemelt üdülőkörzetek a nemzetközi és a hazai, különleges, minőségi turizmus elsődleges fogadóterületei, a táj és a környezet fokozott védelmével, a sajátos vonzástényezők kiaknázásával, a szükséges infrastruktúra kiépítésével;

- az egyéb, kiváló idegenforgalmi adottságokkal, vonzerővel rendelkező, de elmaradott területek bekapcsolódnak a turizmusba a komplex infrastruktúra kiépítésével;

- meghatározó a környezet minősége, az adottságok hasznosítása során elsőbbséget élvez a természeti erőforrások védelme, és az erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás;

- a természetvédelem alatt álló területek a természeti és táji értékek megőrzői, az identitástudat és a generációs felelősség kifejezői.

II.

A területfejlesztési politika országos céljai és irányelvei

Az Országgyűlés - a területfejlesztési és területrendezési törvény elfogadásával megteremtve a decentralizált intézményrendszer kereteit - szükségesnek tartja az intézményrendszer működése során a területfejlesztés szereplői partnerségen alapuló együttműködésének deklarálását, a lehetséges területi fejlődési változatok közül a kiegyensúlyozott fejlődési modell érvényesítését.

1. A területfejlesztés átfogó céljai a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény alapján

a) az ország egészén:

- a polgárok és a nemzet kulturális, anyagi jólétének megteremtése,

- a szociális piacgazdaság kiépítésének elősegítése,

- a tartós gazdasági növekedés, a versenyképesség javítása, és a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése,

- az innováció térbeli terjedésének elősegítése, a települések, a megyék, a régiók forrásszervező erejének növelése, továbbá a fejlesztésekhez hozzájárulási képességük növelése,

- a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása, az ország térszerkezete, településrendszere harmonikus fejlődésének elősegítése;

b) a területi egyenlőtlenségek mérséklése:

- a régiók,

- a megyék,

- a főváros és a vidék,

- a városok és a községek

között,

- a fejlett és az elmaradott térségek, illetve települések, továbbá Kelet- és Nyugat-Magyarország között, az életkörülményekben, a gazdasági, az oktatási, a kulturális, az egészségügyi, a szociális és az infrastrukturális feltételekben, illetve

- a további válságterületek kialakulásának megakadályozása, a társadalmi esélyegyenlőség biztosítása érdekében.

2. Az országos területfejlesztési koncepció irányelvei az ország egészére

a) A szociális piacgazdaság elveivel összhangban érvényesíteni kell a társadalmi szolidaritást és a hosszú távú gazdasági érdekeket a központi források területileg differenciált elosztásánál, a piacgazdaságba való bekapcsolódás lehetőségét és érdekeltségét biztosító mértékben.

b) A fenntartható fejlődés elveit érvényesíteni kell az erőforrás-gazdálkodásban, a gazdaságfejlesztésben és a területfejlesztési koncepciókban.

c) Az innováció térbeli terjedésének elősegítése érdekében:

- ösztönözni kell a kutatásfejlesztés tevékenységet és annak decentralizálására irányuló törekvéseket,

- a megfelelő szellemi és termelési háttérrel rendelkező településeken ki kell alakítani az innováció intézményes feltételeit,

- javítani kell a kommunikációs kapcsolatokat a szellemi és termelési központok, illetve térségeik között.

d) A társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása, az ország térszerkezete, településrendszere harmonikus fejlődésének elősegítése érdekében törekedni kell:

- a kiegyensúlyozott fejlődési modell érvényesítésére, a kulturális, oktatási, közlekedéspolitikai, energetikai, környezetvédelmi, népjóléti és szociális programok, valamint a nemzetközi egyezményekből és határozatokból fakadó kötelezettségek összehangolásával,

- a túlzottan Budapest központú térszerkezet oldására a növekedésre alkalmas központok fejlesztésével,

- a sugaras szerkezetű műszaki infrastrukturális hálózatok gyűrűs, illetve transzverzális elemekkel való kiegészítésére,

- az országos és regionális energiaellátás biztonságát szolgáló országos energiahálózatok kiépítésére.

e) A különböző természeti és földrajzi adottságú térségekben az erőforrások fenntartható hasznosítását biztosító fejlesztéspolitikát kell érvényre juttatni, különösen

- az agglomerálódó térségekben,

- az egyes üdülőkörzetekben,

- a természetvédelem alatt álló területek térségében,

- a környezeti szempontból veszélyeztetett térségekben,

- a határmenti térségekben.

3. Az országos területfejlesztési koncepció irányelvei a területi egyenlőtlenségek mérséklése érdekében

A gazdaság értéktermelő képességének függvényében, területileg differenciált módon többlettámogatást kell biztosítani a területfejlesztés rendelkezésére álló központi forrásokból, a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása, fejlesztése érdekében, figyelembe véve a megyéken belüli térségi különbségeket is.

A hátrányos helyzetű kistérségek a területfejlesztés kedvezményezett térségei, ezek:

- a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek,

- az ipari szerkezetátalakítás térségei,

- a mezőgazdasági vidékfejlesztés térségei,

- a tartósan, jelentős munkanélküliséggel sújtott térségek.

E térségek besorolásáról és ezek felülvizsgálatáról az Országgyűlés külön határoz.

A további válságterületek kialakulásának megakadályozása érdekében figyelemmel kell kísérni az országon, illetve az egyes megyéken belül a társadalmi-gazdasági folyamatokat, tartós válsághelyzet kialakulása veszélye esetén az érintett térségeket a kedvezményezett térségek közé kell sorolni.

4. Hosszú távú fejlesztési célok és prioritások térségenként

4.1. Fejlesztési prioritások a hátrányos helyzetű térségekben

a) Társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott térségekben:

- a munkahelyteremtő beruházások, a külső tőke bevonásának ösztönzése,

- a gazdaság fejlődését elősegítő infrastruktúra fejlesztése,

- a térség belső fejlődési lehetőségeit elősegítő programok ösztönzése,

- a humán erőforrások fejlődését elősegítő fejlesztések, programok,

- a szociális és egészségügyi alapellátás feltételeinek javítása,

- az üdülés-idegenforgalmi adottságokra, vonzerőre alapozott komplex fejlesztések támogatása, továbbá

- a térség besorolása szerint az adott térségtípusnál felsorolt célok megvalósítása.

b) Az ipari szerkezetátalakítás által érintett térségekben:

- a gazdasági szerkezet átalakításának és a külső tőke bevonásának ösztönzése,

- az ipari szerkezetváltás és innováció elősegítése,

- a szerkezetváltást elősegítő képzési és átképzési programok szervezése,

- az infrastruktúra hiányosságainak pótlása, különös tekintettel a környezet védelmét szolgáló beruházásokra.

c) A mezőgazdasági vidékfejlesztés térségeiben:

- a mezőgazdasági termelés szerkezetének és integrációjának megerősítése, beleértve a termékfeldolgozás és forgalmazás szövetkezéseit, vállalkozásait és a kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseket,

- a kedvezőtlen mezőgazdasági adottságú térségekben gazdálkodók támogatása,

- a mezőgazdaságban foglalkoztatottak kiegészítő tevékenységének támogatása, az alternatív munkalehetőségek bővítése,

- a mezőgazdasághoz kötődő szociálpolitikai programok kiszélesítése,

- a helyi társadalom fejlődését, önszerveződését elősegítő programok kidolgozása és támogatása,

- a környezet, a természet, a táj védelmének elősegítése.

d) A tartósan, jelentős munkanélküliséggel sújtott térségekben:

- a foglalkoztatást elősegítő fejlesztések, speciális, a helyi gazdaság fejlődését elősegítő célprogramok, részfoglalkoztatás, közmunka programok kidolgozása és támogatása,

- oktatás, átképzés fejlesztése,

- otthoni és nappali szociális ellátások fejlesztése mentálhigiénés programokkal.

4.2. Fejlesztési prioritások a különböző természeti és földrajzi adottságú térségekben

a) A területrendezés eszközeivel a táj védelmének, a táj terhelhetőségének megfelelő területfelhasználás kialakítása.

b) Az agglomerálódó térségekben különösen az egészséges környezet, a művi és természeti környezet egyensúlyának és összhangjának megteremtését célzó területfelhasználás kialakítása, az extenzív növekedés mérséklése.

c) Az egyes üdülőkörzetekben a minőségi, környezetbarát turizmus és infrastruktúrájának fejlesztése.

d) A természetvédelem alatt álló területek térségében a természet megőrzését és a környezet állapotát javító fejlesztések, különösen:

- az ökoturizmus infrastrukturális feltételeinek kialakítása,

- a természetvédelemmel összhangban lévő mezőgazdasági termelés kialakítása.

e) A környezeti szempontból veszélyeztetett térségekben a károsító hatások mérséklése és megelőzését elősegítő fejlesztések, különösen:

- a felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében a megfelelő hulladék-elhelyezés és a szennyvizek tisztítása,

- a légszennyezés mérséklése érdekében a települési - valamint a védett területeket - elkerülő és tehermentesítő útszakaszok kiépítése,

- az országos kármentesítési program végrehajtása.

f) A határmenti térségekben a határmenti együttműködést elősegítő fejlesztések, különösen:

- a közös és az Európai Unió által támogatott területfejlesztési programok és ezen belül az idegenforgalmi fejlesztések koordinálása,

- a közös vállalkozások, az ipari parkok és vállalkozói övezetek együttműködése,

- a határátkelőhelyek mennyiségi és minőségi fejlesztése,

- a kooperációban megvalósuló környezetvédelmi célú fejlesztések,

- az információs infrastruktúra fejlesztése.

5. Az eszközrendszer fejlesztésével kapcsolatos feladatok

5.1. A területfejlesztési politika céljait a gazdaságpolitika egészében kell érvényesíteni:

- az éves költségvetések kialakításában, az ágazati és területfejlesztési programokban, valamint a jogalkotási tevékenység során figyelembe kell venni a Koncepcióban megfogalmazott feladatokat;

- a területfejlesztési célkitűzések elérése érdekében a különböző elkülönített állami pénzalapokat, fejlesztési célelőirányzatokat és egyéb állami eszközöket, pénzügyi kedvezményeket összehangolva kell működtetni és felhasználni, különös tekintettel a központi támogatások térségenkénti és fejlesztési célonkénti halmozódására;

- az államháztartás reformja és ezen belül az önkormányzati szabályozás továbbfejlesztése során többek között erősíteni kell a területi kiegyenlítés követelményét, indokolt esetben növelni kell a decentralizált döntési körben működő eszközöket és a térségi forrásokat;

- ki kell dolgozni a területfejlesztést szolgáló forráselosztás koordinációjának rendszerét;

- tovább kell fejleszteni az elbírálási, pénzügyi és számviteli rendszert, annak érdekében, hogy a fejlesztési javaslatok megítélése megalapozottabbá, a területfejlesztési pénzeszközök felhasználása átláthatóbbá, ellenőrizhetőbbé és nyilvánosabbá váljon;

- a programfinanszírozásra fokozatosan át kell térni, a fejlesztési támogatásoknál prioritást kell biztosítani a területfejlesztési programmal alátámasztott pályázatoknak;

- a regionális gazdaságfejlesztés elősegítésében növekvő szerepet kell vállalnia a Magyar Fejlesztési Banknak, illetve az általa és az önkormányzatok által alapított regionális fejlesztési társaságok hálózatának. A bankrendszer fejlesztésével összhangban, az állam, az önkormányzatok, a kamarák és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány összefogásával elő kell segíteni olyan pénzügyi szolgáltatások létrejöttét, amelyek hatékonyan segítik a régiók fejlesztését.

5.2. A regionális intézményrendszer fejlesztése:

- a kiemelt térségek, melyek összehangolt tervezéséhez, rendezéséhez és fejlesztéséhez országos érdekek is fűződnek a következők:

= a Budapesti agglomeráció térsége;

= a kiemelt üdülőkörzetek: a Balaton, a Velencei-tó-Vértes, a Tisza-tó, a Mátra-Bükk, a Dunakanyar, a Mecsek-Villány, Sopron-Kőszeg-alja térsége;

= a több megyét érintő jelentős, illetve országhatáron átnyúló közös természetvédelmi területek:

a Hortobágy Nemzeti Park, a Fertő-Hanság Nemzeti Park, az Aggteleki Nemzeti Park, a Duna-Dráva Nemzeti Park, a Kiskunsági Nemzeti Park, a Körös-Maros Nemzeti Park, a Duna-Ipoly Nemzeti Park, a Bükki Nemzeti Park;

- a regionális gazdaságfejlesztés érdekében a következő térségekben vállalkozási övezetek kialakítása:

= Salgótarján, Ózd, Zemplén, Záhony, Kunmadaras, Berettyóújfalu, Békéscsaba, Szeged-Makó, Mohács-Baja, Barcs és Lenti térségében;

- a Budapesti Agglomeráció Fejlesztési Tanácsa hangolja össze a főváros és a környéki települések fejlesztési elképzeléseit egymással, valamint az országos és regionális koncepciókkal, programokkal;

- kiemelt feladat a Balaton és környéke összehangolt, az idegenforgalom és a környezetvédelem szempontjait egyaránt figyelembe vevő fejlesztése, az érintett önkormányzatok koordinált együttműködésével, a Balatoni Fejlesztési Tanács keretében;

- ösztönözni kell a megyei területfejlesztési tanácsok regionális szintű együttműködését, valamint bővíteni a regionális fejlesztési tanácsok tervező és szervező tevékenységét a nagyvárosok, a szomszédos tervezési és statisztikai régiókba átnyúló kistérségi társulások és területi kamarák képviselői bevonásával;

- ki kell alakítani megyei információs rendszerek bázisán a régiók statisztikai megfigyelési rendszerét a következő tervezési-statisztikai régiókra:

= Nyugat-Dunántúl: Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Zala megye;

= Közép-Dunántúl: Veszprém megye, Fejér megye, Komárom-Esztergom megye;

= Dél-Dunántúl: Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye;

= Közép-Magyarország: Budapest, Pest megye;

= Észak-Magyarország: Heves megye, Nógrád megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye;

= Észak-Alföld: Jász-Nagykun-Szolnok megye, Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye;

- Dél-Alföld: Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye.

5.3. A területfejlesztési politika korszerű tervezési rendszerének kialakítása érdekében:

- az érintett minisztériumok alakítsák ki és egyeztessék térségi fejlesztési irányelveiket, és vegyék figyelembe azokat a fejlesztési célú pénzeszközök felhasználása során, egyeztessék az Országos Területfejlesztési Tanács keretében, és értékeljék a pénzeszközök területi felhasználását;

- döntően a meglévő adatgyűjtési rendszerekre alapozva, korszerű területi információs és értékelő rendszert kell kiépíteni és működtetni, megfelelő anyagi és hatásköri garanciákkal, központi pénzügyi és szakmai támogatás mellett;

- az Európai Unió programkészítési gyakorlatának figyelembevételével elő kell segíteni regionális szintű tervdokumentumok összeállítását a régiókban;

- erősíteni kell a területi tervezési szakemberek képzését, a hagyományos műszaki képzés mellett nagyobb hangsúlyt fektetve a társadalmi-gazdasági és ökológiai ismeretekre, valamint a speciális területi finanszírozási ismeretekre;

- javítani kell a területi kutatások szervezettségét a felmerülő kérdések megoldása és az új eredmények hasznosítása érdekében.

III.

A területfejlesztési politika irányelvei a nemzetközi integráció elősegítése érdekében

1. A magyar területi politika szorgalmazza:

- az egységes Európa megteremtésének feltételeként az Európai Unió társadalmi és gazdasági kohéziót központba állító területi politikájának kiterjesztését egész Európára, Európa világgazdasági szerepének erősítése és az európai stabilitás érdekében;

- a határmenti térségek összehangolt fejlesztését, támogassa az Európai Unió kiterjesztése mellett az egész Európát magában foglaló területfejlesztési stratégia kidolgozását Közép- és Kelet-Európára;

- az egyes térségek, különösen az elmaradott területek erőteljesebb bekapcsolását az európai tér- és gazdaságszerkezetbe.

2. Szorgalmazni kell a közép-európai együttműködést:

- kormányzati szinten a Közép-Európai Kezdeményezés keretében a területfejlesztés terén a fejlesztéspolitikák összehangolása érdekében;

- a szomszédos országokkal kialakított, illetve létrehozandó kétoldalú együttműködések keretében, különösen a gazdaságfejlesztés, a természeti értékek és az erőforrások közös védelme terén;

- az egyes térségek és települések szintjén, különösen a határmenti térségekben, közös területfejlesztési koncepciók kidolgozása és megvalósítása vonatkozásában.

3. Ki kell használni Magyarország kedvező földrajzi fekvését Nyugat- és Kelet-Európa között:

- a főváros szubregionális központi funkcióinak fejlesztésével;

- a Duna menti kooperációk erősítésével;

- a tudás- és technológiaátadásban rejlő lehetőségek felhasználásával;

- a személy- és áruforgalomból adódó fejlesztési és kooperációs lehetőségek kiaknázásával;

- a versenyképes, sajátos kínálatot nyújtó idegenforgalmi, természeti adottságokra építve.

IV.

A területfejlesztés szempontjából legfontosabb ágazati prioritások

1. A környezetvédelem területén:

- a területfejlesztés egyik legfontosabb célja a megfelelő életminőséghez szükséges környezeti állapotjellemzők fenntartása és javítása különösen a környezetszennyezéssel veszélyeztetett térségekben;

- a környezeti állapot optimális megtartása érdekében rendszeresen vizsgálni és értékelni kell a közlekedési folyósoknak, a pénzügyi és kereskedelmi hálózatoknak, a multinacionális cégeknek, az energiaszállító-rendszereknek, a tranzitforgalomnak az egyedülálló Kárpát-medencei ökoszisztémára gyakorolt hatását;

- a területfejlesztés a természetes rendszerek és természeti értékek megóvása, a bioszféra sokszínűségének megtartása mellett menjen végbe;

- a területfejlesztési terveket ésszerű és harmonikus környezet-igénybevétellel kell kialakítani és megvalósítani; ennek feltétele a természeti erőforrásokkal való gazdálkodásnál a fenntartható fejlődés elveinek érvényesítése, valamint a lételemnek tekintett környezeti tényezők (levegő, víz, termőföld) és ezek állapotjellemzői esetében a szükséges állapot hosszú távú fenntartása.

2. A humán infrastruktúra területén:

- az egészségügyi fejlesztés főbb irányai: a háziorvosi és házi gyermekorvosi rendszer továbbfejlesztése, a járóbeteg-szakellátás megerősítése és a lakossághoz közelebb történő telepítése, az egészségügyi ellátás elérhetőségének javítása, az akut, valamint az ápolási feladatok intézményes elkülönítése, a betegellátás esélyegyenlőségének javítása, az egészségmegőrzés, betegségmegelőzés intézményrendszerének fejlesztése;

- a szociális ellátó rendszer fejlesztése során elsődleges feladat az egységes színvonalú, országos szintű és széles körű szociális alapellátás kiépítése, ami a rászorulók számára lehetővé teszi a közvetlen lakókörnyezetben, illetve a lakóhelyhez elérhető közelségben történő problémakezelést;

- a területfejlesztés kedvezményezett térségeiben, az aprófalvas térségekben továbbra is támogatni kell a szociális válságkezelő programok, a szociális földprogramok, valamint a falugondnoki hálózat működését és kiterjesztését;

- a közoktatási rendszernek biztosítania kell az esélyegyenlőséget. Nem fordulhat elő, hogy a közoktatásról szóló törvényben meghatározott alapvető szolgáltatások ne legyenek hozzáférhetők annak következtében, hogy az adott településen nem működik óvoda vagy iskola;

- a kulturális és műveltségi színvonal emelése érdekében a kulturális intézményrendszer fejlesztése;

- a regionális egyetemi központokban az innováció teljes vertikumának (alap- és alkalmazott kutatások, termék- és folyamatfejlesztés, termelési innováció, értékesítési szolgáltatások) fejlesztése szükséges az intézményi széttagoltság csökkentésével és az egyetemi integrációval;

- a fejlett térségekben is támogatni szükséges a képzési, szakképzési és utánképzési kezdeményezéseiket a korszerű technológia átvételének intézményes rendszerét;

- a lakáspolitika feladata a lakásépítés és -felújítás élénkítése, önfinanszírozó lakásrendszer kialakítása a lakástakarékossági formák támogatásával, és a saját erőből nem piacképes rétegek és csoportok támogatása. Megkülönböztetett kezelést igényel a lakásállomány rehabilitációja, az iparosított építésmóddal épített lakóövezetek felújítása, valamint a műemléki, illetve műemlék jellegű lakóépületek felújítása.

3. Az ipar területén:

- legfontosabb az ipari térségekben szükséges szerkezetváltás elősegítése, a fejlett, korszerű technológiák gyors elterjesztésével, az innováció és a kutatásfejlesztési tevékenység a külső tőkebevonás ösztönzésével és a humán erőforrások célirányos képzésével, átképzésével;

- az ipar korszerűsítése érdekében az elmaradt beruházásokat pótolni kell, ezért a beruházási rátát évi 20-25 százalék körüli értéken szükséges tartani;

- állami eszközökkel segíteni kell az ipar beszállítói kapcsolatrendszereinek kialakítását és a feldolgozóipar modernizációját a versenyképesség javítása érdekében;

- kiemelten kell támogatni az ipari együttműködéseket a szomszédos országokkal;

- az északkelet-magyarországi régióban szükséges további szerkezetváltás megvalósítását a nemzetközi szerződésekkel és kötelezettségvállalásokkal összhangban állami - és helyi - eszközökkel kiemelten kell támogatni;

- kiemelten támogatni kell a közép- és kisvállalkozások elterjedését.

4. Az agrárgazdaság területén:

- az ország kiemelkedően jó mezőgazdasági adottságainak kihasználása;

- az agrár- és vidékfejlesztési politikában kiemelt szerepet kell kapnia az Európai Unió és a Vidéki Térségek Európai Kartája elvei érvényesítésének;

- a különböző adottságú térségekben a terület- és vidékfejlesztési célok megfogalmazásakor különös figyelmet kell fordítani a vidéki népesség agrárgazdasághoz kötődő foglalkoztatására és életszínvonalának javítására a népesség helyben tartása céljából;

- a vidéki népesség képzése, oktatása, általában a szellemi színvonal emelése, a vidéki életközösségek hagyományainak újraélesztése a fejlesztési programok hatékony megvalósítása érdekében;

- a falvak és tanyák megújítása, figyelemmel arra, hogy a külterületi fejlesztések feleljenek meg a mezőgazdaság termelési funkciójának is;

- a természeti erőforrások hasznosításában érvényesüljön a fenntartható fejlődés elve, a környezetkímélő, környezetbarát technológiák és eljárások elterjesztése, különösen a környezetileg érzékeny területeken;

- az agrárgazdaság versenyképessége érdekében erősítendő a termőhely adottságaihoz jobban igazodó földhasznosítás, a kedvező adottságú területeken meg kell teremteni a profitorientált termelés feltételeit;

- a történelmi borvidékek térségfejlesztési szempontú rekonstrukciója;

- az egyedi termékek előállításához kapcsolódó feldolgozás és értékesítés, az ehhez szükséges infrastruktúra megteremtése a teljes termékpályát átfogó fejlesztési programok szerint;

- a kedvezőtlen adottságú területeken kiemelten kell támogatni az adottságokhoz illeszkedő földhasznosítást, különösen az erdőtelepítést és talajvédő gyepesítést, továbbá a nagy élőmunka igényű, de egyébként versenyképes ágazatok fejlesztését, a falusi népesség számára alternatív foglalkoztatási lehetőségek elterjesztését.

5. Az idegenforgalom területén:

- az idegenforgalmi területfejlesztésben kétpólusú fejlesztéspolitika szükséges az alábbiak szerint:

= az idegenforgalmilag frekventált, bevezetett "kiemelt üdülőkörzetek"-ben fokozott állami szerepvállalással a minőségi turizmus komplex fejlesztése,

= a kiváló adottságokkal, idegenforgalmi vonzerővel rendelkező, de elmaradott térségek általános, valamint idegenforgalmi infrastruktúra- és szolgáltató hálózatának gyorsított ütemű fejlesztése állami támogatással és preferenciák biztosításával;

- az idegenforgalom állami területi irányításának, koordinációjának hatékonyabbá tétele érdekében szükséges az egész országot lefedő idegenforgalmi területi intézményrendszer létrehozása, a meglévő rendszer korszerűsítése és továbbfejlesztése keretében, a hatósági, szakhatósági és kamarai feladatok, valamint a nonprofit, szolgáltatás jellegű tevékenység egyértelmű szétválasztásával.

6. A műszaki infrastruktúra, ezen belül

6.1. A közlekedés területén:

- fel kell gyorsítani a gyorsforgalmi úthálózat építését és a vasúthálózat korszerűsítését, a dunai és tiszai vízi út fejlesztését a régiók elérhetőségének javítására és az ország kedvező földrajzi elhelyezkedése előnyeinek kihasználására;

- nagyobb szerepet kell kapnia a regionális szerepkör ellátására alkalmas repülőterek részben vállalkozási alapú fejlesztésének;

- a környezetszennyezés mérséklése céljából a kombinált fuvarozás, a vízi és vasúti szállítás részarányát növelni kell; az alkalmas, a nemzetközi forgalomban meghatározó jelentőségű határátkelők térségében logisztikai központokat kell kialakítani;

- folytatni kell a településeket tehermentesítő és elkerülő útszakaszok létesítésének programját;

- tovább kell javítani a tömegközlekedés minőségét és színvonalát;

- az Európai Unió közlekedéspolitikájával összhangban a Magyarországon áthaladó európai közlekedési folyosókhoz (IV., V., V/C., VII., X/B. számú) kapcsolódó közlekedési útvonalak fejlesztése.

6.2. A vízgazdálkodás területén:

- a vízkár-elhárítási létesítmények fejlesztése;

- a vezetékes ivóvíz minőségének javítása;

- az EU ajánlásainak megfelelő szennyvíz-elvezetési, -tisztítási színvonal elérése;

- a víziközmű infrastruktúra területi aránytalanságainak csillapítása;

- az ivóvízbázisok hatékonyabb védelme;

- az Alföld vízgazdálkodási problémáinak megoldását elősegítő intézkedések meghozatala, a talajvízszint-süllyedés megállítása és vízvisszatartás megoldása a Duna-Tisza közi homokhátságon.

6.3. Az energiaellátás területén:

- az energiaellátás biztonságának megőrzése, ezen belül

= az egyoldalú importfüggés mérséklése, a primer és szekunder energiahordozói beszerzés diverzifikálás gazdasági technikai feltételeinek megteremtése,

= a stratégiai készletek növelése;

- az energiatakarékosság növelése az abszolút energiafelhasználás csökkentése érdekében;

- az energiafelhasználás hatékonyságának növelése és a GDP-re vetített fajlagos energiafelhasználás csökkentése a nemzetgazdaság versenyképességének javítása érdekében;

- a megújuló energiaforrások hasznosításának elterjesztése;

- a környezetvédelmi és területhasználati szempontok érvényesítése;

- a regionális és a megyei területfejlesztési tanácsok dolgozzák ki a régiók, illetve a megyék hosszú távú energiaellátási koncepcióját a Magyar Energiapolitika hosszú távú koncepciójának, valamint a területfejlesztés és területrendezés követelményeinek figyelembevételével.

V.

A területfejlesztési politika feladatai az ezredfordulóig

1. Az ország nyugati és keleti régiói közötti fejlettségi, életszínvonal és életminőségbeli különbségek növekedésének lefékezése, lehetőség szerint megállítása

Ennek érdekében:

- Északkelet-, Kelet-Magyarország és Dél-Dunántúl bekapcsolása az országos és nemzetközi kommunikációs (közlekedési, hírközlési) rendszerek hálózatába;

- a legsúlyosabb helyzetben lévő megyék (Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád) kiemelt kormányzati programjai kidolgozásának és megvalósításának felgyorsítása;

- a területfejlesztési céltámogatáson belül a súlypont áthelyezése a gazdaságfejlesztésre, munkahelyteremtésre;

- a hazai és a külföldi működőtőke elmaradott térségekbe vonzása érdekében a jogi, gazdasági és műszaki feltételek javítása.

2. Válságban lévő ipari és agrárkörzetek szerkezetváltásának elősegítése

Ennek érdekében:

- az ipari parkok fejlesztését szolgáló célprogram folytatása, a vállalkozási övezetek országos hálózata és az ipar beszállítói rendszerei kiépítésének megkezdése, a helyi és térségi együttműködésen alapuló kezdeményezések ösztönzése;

- a nemzeti agrárprogrammal összhangban komplex vidékfejlesztési programok kidolgozása és megvalósításuk elkezdése;

- a vállalkozói feltételeket javító komplex tájrehabilitációk folytatása, illetve megkezdése;

- országos képző- és átképző programok kidolgozása és beindítása;

- szükség szerinti szociális támogatás biztosítása az átmeneti időszakra.

3. Települések között az alapvető közszolgáltatások kiépítettségében és színvonalában lévő különbségek csökkentésének felgyorsítása

Ennek érdekében:

- a területi kiegyenlítés követelményének erősítése az önkormányzati szabályozásban, és a kiegyenlítő támogatások decentralizált döntési rendszerének kialakítása;

- a címzett és céltámogatások jelenlegi rendszerének átalakítása a támogatási rendszerek korszerűsítésével összhangban.

4. A nemzetközi együttműködésben rejlő lehetőségek kihasználása

Ennek érdekében:

- a kétoldalú kormányközi és az Európai Unió által támogatott:

= osztrák-magyar határmenti együttműködés folytatása,

= a már jóváhagyott román-magyar területfejlesztési program megvalósításának elkezdése, és középtávú programként való folytatásának előkészítése;

= a szlovén-magyar, az osztrák-szlovén-magyar, az osztrák-szlovák-magyar és az ukrán-magyar területfejlesztési együttműködések beindítása;

- a meglévő regionális együttműködések (Alpok-Adria, Kárpátok Eurorégió) hatékonyabb kihasználása;

- új térségi együttműködések (Alföld-Bánát-Vajdaság, Tisza-Maros Eurorégió) kialakításának elősegítése;

- az Európai Unió tagállamai válságövezeteinek felszámolása és átalakítása területén elért tapasztalatainak átvétele.

5. Az ország egypólusú településszerkezetének oldása, különös tekintettel a piacgazdaság követelményeire

Ennek érdekében:

- az innováció térbeli terjedése szempontjából meghatározó centrumok fejlesztésének megkezdése;

- a vidéki vállalkozási, felsőoktatási és akadémiai szakmai, kutató-fejlesztő bázisok együttműködési feltételeinek kialakítása;

- az Európai Unió tapasztalatainak figyelembevételével a fővároshoz nem kötődő országos hatáskörű hivatali és szakmai szervezetek, intézmények vidéki központokba való áttelepítési lehetőségeinek vizsgálata.

6. A területfejlesztés intézmény- és eszközrendszerének továbbfejlesztése

Ennek érdekében:

- a területfejlesztési önkormányzati társulások működésének elősegítése;

- a területfejlesztés központi kormányzati intézményrendszere működési tapasztalatainak áttekintése, alkalmassá tenni a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény és a Koncepcióban szereplő feladatok összehangolt ellátására és irányítására;

- az Európai Unióban alkalmazott tervezési, finanszírozási, programkészítési és megvalósítási gyakorlat elsajátítása és alkalmazásának bevezetése;

- az Európai Unió strukturális alapjaihoz kapcsolódó cél-, eszköz- és intézményrendszer, valamint ezek megvalósítása feltételrendszerének kidolgozása;

- a területfejlesztést szolgáló állami eszközök koordinált rendszerének kialakítása;

- a Koncepció és a középtávú gazdaságpolitikai program figyelembevételével a központi fejlesztési támogatások teljes rendszerét integráló átfogó fejlesztési program kidolgozása;

- az ország Európai Unióhoz való csatlakozása feltételezett időpontjára a Koncepció alapján középtávú területfejlesztési program kidolgozása Nemzeti Fejlesztési Program keretében, a 2002-2006 közötti időszakra a Koncepcióban megfogalmazott javaslatok figyelembevételével az EU által társfinanszírozható programok rendszerére;

- a Nemzeti Fejlesztési Program kidolgozása során az ágazatok térségi prioritásainak, fejlesztési céljainak, továbbá a régiók, a regionális fejlesztési tanácsok által kialakított, fejlesztési prioritásainak egyidejű érvényesítése;

- a programkészítés során a fejlesztési támogatások átlátható, demokratikus, partnerségen alapuló tervezése, az ágazati és térségi fejlesztési célok visszacsatoláson alapuló tervezési mechanizmusainak kiépítése;

- a programtervezés intézményi, személyi és anyagi feltételeinek megteremtése központi és térségi szinten, ezzel összhangban a regionális fejlesztési tanácsok munkaszerveinek megerősítése az egyes statisztikai-tervezési régiókban;

- a decentralizált döntési körben működő eszközök arányának növelése;

- az átláthatóság és a hatékonyság érvényesítése érdekében az előzetes, a közbenső és az utólagos ellenőrzés, illetve hatékonyságmérés beépítése a programkészítésbe;

- az ellenőrzés független, illetve a hatékonyságértékelés - szükség szerinti mértékben önálló - intézményrendszerének kialakítása.

VI.

Záró rendelkezések

1. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy

a) törvény-előkészítő és végrehajtó tevékenységében érvényesítse az elfogadott elveket és hosszú távú prioritásokat;

b) intézkedjék a megállapított célok és prioritások megvalósítási feltételeinek megteremtéséről, valamint a lehetőségek figyelembevételével a szükséges eszközökről, azok koordinált felhasználásáról;

c) legkésőbb 1999. december 31-ig terjessze az Országgyűlés elé az Országos Területrendezési Tervet;

d) kísérje figyelemmel kistérségi, megyei és regionális szinten a társadalmi, gazdasági, infrastrukturális térbeli kapcsolatrendszer alakulását, és az összegzett tapasztalatokról - különös tekintettel a kialakított régiók lehatárolására - 2000. december 31-ig tájékoztassa az Országgyűlést;

e) tekintse át a megyei és a regionális fejlesztési tanácsok viszonyát a középszintű közigazgatáshoz, valamint a régiók új szerepkörét a közigazgatás korszerűsítési programjában.

2. Az Országgyűlés felkéri a regionális és megyei területfejlesztési tanácsokat, hogy az Országos Területfejlesztési Koncepcióhoz illeszkedően a kistérségi fejlesztési programok figyelembevételével készítsék el hosszú távú fejlesztési koncepciójukat és középtávú programjaikat.

3. Az Országgyűlés felkéri a helyi önkormányzatokat, a gazdasági kamarákat, a területfejlesztésben érdekelt szakmai érdek-képviseleti és civil szervezeteket, hogy sajátos eszközeikkel segítsék a Koncepció megvalósítását.