A Fővárosi Törvényszék P.24323/2007/13. számú határozata végrendelet érvényességének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 224. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 629. §, 632. §] Bíró: Kovaliczky Ágota

Fővárosi Bíróság

22.P.24.323/2007/13.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Bíróság

a dr. Garay Rudolf (cím.) ügyvéd által képviselt

felperes neve(cím.) felperesnek,

a dr. Tábori János (cím.) ügyvéd által képviselt

I.rendű alperes neve(cím) I. r. alperes,

dr. Nagy Koppány Karolina (cím)ügyvéd által képviselt

II.rendű alperes neve (cím) II. r. alperes,

végrendelet érvényessége iránt indított perében

mely perbe

a személyesen eljárt

beavatkozó neve (cím.) a felperes pernyertessége érdekében beavatkozott

meghozta a következő

í t é l e t e t

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az I. r. és II. r. alpereseknek egyenként 150.000.- (százötvenezer) Ft + áfa, összesen 180.000.- (száznyolcvanezer) - 180.000.- (száznyolcvanezer) Ft perköltséget 15 napon belül.

Az ítélet jogerőre emelkedését követően megkeresi a bíróság a Földhivatalt a perfeljegyzés törlése érdekében.

A le nem rótt 544.200.- (ötszáznegyvennégyezer-kétszáz) Ft illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet ennél a bíróságnál lehet 5 példányban benyújtani.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a másodfokú bíróság az ítélet elleni fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére, vagy összegére vonatkozik, csupán az ítélet indokolása ellen irányul, vagy ha azt a felek közösen kérik.

Indokolás

(név)) 2003. május 20-án hunyt el. Hagyatékát képezte a ...hrsz alatti ingatlan, az ...-nél vezetett folyószámla, utolsó havi nyugdíja és az ...-nél vezetett számlakövetelés.

Hagyatékát a közjegyző a törvényes öröklés rendje szerint az alpereseknek adta át. A hagyatéki eljárás során a felperes csatolta az örökhagyó által aláírt 2002. május 30-án kelt végrendeletet, azonban azt a közjegyző nem vette figyelembe, mert a végrendelet egyik tanúja a végrendeleti örökös édesanyja volt.

A felperes keresetében a végrendelet érvényességének megállapítását és ennek alapján a hagyaték részére történő átadását kérte. Álláspontja szerint a végrendelet ügyvéd készítette és ellenjegyezte, ezért az olyan teljes bizonyító erejű magánokirat, ami alapján a felperes a néhai örököse. Álláspontja szerint az ügyvédi ellenjegyzés pótolja a másik az örököstől független tanú aláírását. Hivatkozott arra is, hogy korábban az alperesek nem hivatkoztak a végrendelet érvénytelenségére, megengedték, hogy az ingatlanba beköltözzön. Előadta, hogy az örökhagyót élettársával közösen már évek óta gondozták ezért is végrendelkezett a javára. Pernyertessége érdekében a szerződést készítő ügyvédet perbe hívta.

A perbehívott ...előadta, hogy a néhai kérésére ő készítette a végrendeletet, azt a néhai előtte a két tanú jelenlétében írta alá.

Az I. r. alperes a kereset elutasítását kérte, lényegében a közjegyzői eljárásban megállapítottak alapján. Álláspontja szerint a perbeli végrendelet egyik tanúja az örökös édesanyja volt, ezért a végrendelet olyan alaki hibában szenved, aminek esetében nem érvényesül az az elv, ami szerint az örökhagyó akaratát tiszteletben kell tartani. Az ügyvédi ellenjegyzés nem pótolja a tanúk igénybe vételét, tehát nem állapítható meg az, hogy két másik tanú is aláírta a végrendeletet a felperes édesanyján túlmenően és ezért lenne az érvényes. Jogfenntartással élt a kötelesrész tekintetében amennyiben a bíróság a keresetnek helyt adna.

A II. r. alperes ugyancsak a kereset elutasítását kérte csatlakozva az I. r. alperes védekezéséhez. A felperesi állásponttal szemben előadta, hogy önmagában az a tény, hogy a végrendelet a Pp. szabályainak megfelelő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltatott nem pótolja azokat a követelményeket, amelyeket a Ptk. mint anyagi jogszabály a végrendelet alaki érvényességéhez fűz.

A felperes keresete megalapozatlan.

A bíróság a tényállást a csatolt, illetőleg beszerzett iratok valamint a felek előadása alapján állapította meg.