A Győri Ítélőtábla Bhar.24/2022/15. számú határozata közúti veszélyeztetés bűntette tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 234. § (1) bek.] Bírók: Péntek László, Szalainé dr. Joánovits Krisztina, Takácsné dr. Helyes Klára

A határozat elvi tartalma:

Közúti járművezetéstől eltiltás büntetés nem alkalmazható, ha az ítélet fellebbezéssel nem érintett része vonatkozásában a Be. 618. § (3) bekezdés b) pontjában írt feltételek nem állnak fenn.

Kapcsolódó határozatok:

Székesfehérvári Járásbíróság B.266/2020/32., Székesfehérvári Törvényszék Bf.120/2021/10., *Győri Ítélőtábla Bhar.24/2022/15.*

***********

Győri Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság

Bhar.III.24/2022/15.

A Győri Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság Győrött, 2022. szeptember 27. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t:

A közútiveszélyeztetés bűntette és más bűncselekmény miatt Terhelt1 ellen indított büntetőügyben a Székesfehérvári Törvényszék 2022. január 20. napján kihirdetett 2.Bf. 120/2021/10. szám alatti ítéletét megváltoztatja,

a vádlott terhére a Btk. 234. § (1) bekezdése szerinti közúti veszélyeztetés bűntetteként és a Btk. 310. § (1) bekezdés a) pont I. fordulata és a Btk. 311. §-a szerinti közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntetteként értékelt cselekményt egységesen a Btk. 234. § (1) bekezdése szerinti közúti veszélyezetetés bűntettének minősíti.

Az eljárásban felmerült vádlottat terhelő bűnügyi költség összege helyesen 67.498,- (hatvanhétezer-négyszázkilencvennyolc) forint.

Egyebekben a másodfokú ítéletet helybenhagyja.

I n d o k o l á s

[1] A Székesfehérvári Járásbíróság a 2020. május 21. napján kelt 2.Bpk.616/2020/2. szám alatti büntetővégzésével a Btk. 234. § (1) bekezdése szerinti közúti veszélyeztetés bűntette és a Btk. 310. § (1) bekezdés c) pont és 311. §-a szerinti közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette miatt Terhelt1 vádlottal szemben 1 év börtön fokozatú szabadságvesztést és 1 év közúti járművezetéstől eltiltást szabott ki.

[2] A büntetővégzéssel szemben bejelentett tárgyalás tartása iránti kérelmet tartalmazó jogorvoslat alapján tartott tárgyaláson a Székesfehérvári Járásbíróság a 2021. június 8. napján kelt 2.B.266/2020/32. szám alatti ítéletével Terhelt1 vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 234. § (1) bekezdése szerinti közúti veszélyeztetés bűntettében. Ezért 150 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés 1 napi tételének összegét 1.500,- Ft-ban állapította meg. Rendelkezett arról, hogy az így kiszabott összesen 225.000,- Ft pénzbüntetést meg nem fizetése esetén szabadságvesztésre kell átváltoztatni. A vádlottat az ellene a Btk. 310. § (1) bekezdés c) pontja és 311. §-a szerinti közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettének vádja alól felmentette.

[3] Az ítélet ellen az ügyész jelentett be fellebbezést a vádlott terhére a felmentő rendelkezéssel szemben és a kiszabott büntetés súlyosítására irányulóan. A fellebbezésben indítványozta, hogy a bíróság mondja ki a vádlottat bűnösnek a Btk. 310. § (1) bekezdés c) pont és 311. §-a szerinti közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettében is és vele szemben halmazati büntetésül végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett börtön fokozatú szabadságvesztést és közúti járművezetéstől eltiltást alkalmazzon.

[4] A másodfokú bíróság mellett működő Fejér Megyei Főügyészség indítványában az ügyész által bejelentett fellebbezést fenntartotta, átiratában azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy a vádlott a büntető fékezéssel megvalósította a szándékos közlekedési bűncselekménnyel alaki halmazatban a közfeladatot ellátó személy elleni erőszakot is. A továbbiakban megvalósított részcselekmény, - ami a buszpályaudvaron történt,- külön anyagi jogi értékelést kíván és anyagi halmazatban áll a közlekedés körében megvalósított bűncselekménnyel, így indítványa arra irányult, hogy a másodfokú bíróság a közúti veszélyeztetés bűntette mellett Terhelt1 bűnösségét állapítsa meg további 2 rb. közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettében is, és mellőzve a felmentő rendelkezést, a vádlottat halmazati büntetésül felfüggesztett szabadságvesztésre és közúti járművezetéstől eltiltásra ítélje.

[5] A Székesfehérvári Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2022. január 20. napján kihirdetett 2.Bf.120/2021/10. szám alatti ítéletével a Székesfehérvári Járásbíróság 2.B.266/2020/32. számú ítéletét megváltoztatta, Terhelt1 vádlott közlekedési bűncselekményként értékelt cselekményét 1 rb. közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettének [Btk. 310. § (1) bekezdés a) pont I. fordulat és a Btk. 311. § is minősítette. A vádlottat bűnösnek mondta ki további 1 rb. a Btk. 339. § (1) bekezdése szerinti garázdaság vétségében. Büntetését halmazati büntetésként tekintette kiszabottnak és a szabadságvesztés tartamát 1 évre súlyosította, végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg. A szabadságvesztés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett arról, hogy a szabadságvesztésből -végrehajtása esetén - a vádlott legkorábban a kétharmadrész kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A vádlottal szemben alkalmazott pénzbüntetés kiszabását mellőzte, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

[6] Az ítélet ellen a főügyészség a vádlott terhére jelentett be fellebbezést, az ellentétes döntés körében a jogi minősítésre vonatkozóan, továbbá az ellentétes döntéssel összefüggő felülbírálat eredményét sérelmezve a joghátrányt érintően, a kiszabott büntetés további súlyosítását célozva. Indítványa arra irányult, hogy az ítélőtábla a törvényszék ítéletét változtassa meg, a másodfokú bíróság által garázdaság vétségeként értékelt cselekményt közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettének értékelje, a szabadságvesztés és próbaidő tartamát emelje fel, valamint tiltsa el a vádlottat a közúti járművezetéstől. Korrigálni látta szükségesnek a másodfokú ítéletet annyiban is, hogy az elsőfokú ítélet felmentő rendelkezését, melynek mellőzéséről a másodfokú bíróság nem rendelkezett, a harmadfokú ítéletben kell pótolni.

[7] A másodfokú ítélet ellen a vádlott és védője is fellebbezést jelentett be a garázdaság vétsége miatti felmentés érdekében, azonban a vádlott a harmadfokú eljárás során a bejelentett fellebbezést visszavonta.

[8] A Győri Fellebbviteli Főügyészség átiratában hivatkozott arra, hogy az ügyész és a védő másodfellebbezése joghatályos. Utalt arra, hogy a felülbírálat a Be. 618. § (1) és (3) bekezdés a) pontja alapján a tényállás 2. pontja tekintetében a fellebbezéssel támadott rendelkezésekre és a fellebbezéssel nem érintett rész hivatalból vizsgálandó kérdéseire terjed ki. Utalt arra, hogy az első- és másodfokú bíróság a perrendi szabályokat megtartotta. A cselekmények minősítésével kapcsolatosan hivatkozott arra, hogy a Btk. 310. § (1) bekezdés I. fordulata szerinti elkövetői magatartás a jogszerű eljárásban erőszakkal akadályozás. Akadályozás minden olyan aktív cselekvés, amely a hivatalos eljárás rendes menetét megszakítja, gátolja, nehezíti, késlelteti vagy meghiúsítja az eljárási cselekmény foganatosítását. Személy elleni erőszak közvetlenül vagy dologról áttevődően a testre irányuló olyan fizikai erőkifejtés, amely a passzív alanyra kényszerként hat. Amennyiben az elkövető ezt a személy elleni erőbehatást jogszerűen eljáró hivatalos személlyel szemben fejti ki és ezzel, ha időlegesen is, de megszakítja a hivatalos eljárás keretébe tartozó eseménysor folyamatos végrehajtását, hivatalos eljárás akadályozásáról van szó. Az akadályozás elkövetési módja az erőszakkal, vagy fenyegetéssel történő elkövetés. Erőszakon olyan fizikai erőkifejtéssel történő, közvetlen vagy közvetett ráhatást kell érteni, amely a hivatalos személy eljárásával ellentétesen hat. A Btk. 234. § (1) bekezdése szerinti közúti veszélyeztetés bűncselekménye által védett jogtárgy egyrészt a közúti közlekedés biztonsága, másrészt a közúti közlekedésben részt vevő személyek, (járművezetők, gyalogosok és utasok) élete, testi épsége. Álláspontja szerint a vádlott az irányadó tényállás szerint egyetlen magatartással hozta létre az általa megvalósítani kívánt cselekményt, mely az autóbusz vészfékezésre, megállásra kényszerítése volt büntetőfékezéssel. A vádlott az autóbuszvezetőt nem jogszerű eljárásában akadályozta, ezért a másodfokú bíróság a közlekedéssel érintett elkövetői magatartást törvénysértően minősítette egyúttal közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettének is. A másodfokú bíróság a harmadfokú eljárás lehetőségét megnyitotta. A garázdaság vétsége körében igen részletes indokolást adott, és az elsőfokú bírósággal szemben megalapozottan utalt arra, hogy a vádlott azért nem került jogos védelmi helyzetbe, mert nem érte jogtalan támadás, ezért a vádlott garázdaság vétsége miatti felmentése törvénysértő volt. A másodfokú bíróság által kiegészített bűnösségi körülmények körét annyiban indítványozta korrigálni, hogy a bűnösségi kör változására figyelemmel a többszörös halmazatra utalást mellőzni kell. A súlyosító körülmények nagyobb súllyal történő értékelésével a büntetés súlyosítását indítványozta. E körben hivatkozott arra, hogy a Be. 618. § (3) bekezdésében írt rendelkezések álláspontja szerint akként értelmezhetők, hogy a harmadfokú bíróság a büntetéseket és az intézkedéseket egységesen kiszabottként értékeli, ezért a járművezetéstől eltiltás (mellőzése is) az ellentétes döntéssel összefüggő rendelkezés. Mindezek alapján indítványozta, hogy az ítélőtábla a másodfokú bíróság ítéletét változtassa meg, a vádlott közlekedéssel összefüggő bűncselekményét egységesen a Btk. 234. § (1) bekezdése szerint minősítse, a szabadságvesztés és a felfüggesztés próbaidejének tartamát súlyosítsa, a vádlottal szemben járművezetéstől eltiltást szabjon ki akként, hogy őt határozott időre a közúti járművek vezetésétől eltiltja, a vádlottat terhelő bűnügyi költség összegét 67.498,- Ft-ban állapítsa meg, a jogi indokolást egészítse ki, egyebekben a másodfokú ítéletet hagyja helyben.