A Szegedi Törvényszék Gf.40215/2014/11. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 544. §] Bírók: Doblerné dr. Alács Ágota, Komáromi Zoltán, Pap János

áíóáSzegedi Törvényszék

2.Gf.40.215/2014/11.

A Szegedi Törvényszék dr. Ádám Attila ügyvéd (.....) által képviselt felperes neve .... sz. alatti székhelyű felperesnek - dr. Izsáki Mihály jogtanácsos (....) által képviselt alperes neve alperes címe sz. alatti székhelyű alperes ellen - kártérítés iránt indult perében - mely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozóként perbe lépett beavatkozó .... sz. alatti lakos - a Szegedi Járásbíróság 2014. július 7. napján kelt 21.G.40.064/2013/34. számú ítéletével szemben előterjesztett 36. sorszám alatti felperesi fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletét h e l y b e n h a g y j a .

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 150.000,- (Egyszázötvenezer) Ft másodfokú eljárási költséget.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 8 napon belül leletezés terhe mellett rójon le 258.400,- (Kettőszázötvennyolcezer-négyszáz) Ft elsőfokú eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

A felperes és az alperes között 2008. január hó 31. napján úgynevezett Flotta keret-megállapodás jött létre, amely alapján az alperes bérbe vette többek között az ..... forgalmi rendszámú .... típusú gépjárművet. A bérbe vett .....típusú gépjárműre a felperes a ... biztosító -val .... elnevezésű biztosítási szerződést kötött. A megállapodás részét képezte a .../2007.09.01. számú Üzletszabályzat, amelynek VII.2. pont szerint a káresemény bekövetkeztekor a bérbevevő köteles késedelem nélkül a biztosítónál kárbejelentést tenni, továbbá a bérbeadót haladéktalanul értesíteni és a biztosítással kapcsolatos eljárásban közreműködni. Az 1. pontja szerint a bérbevevő köteles a biztosító szabályzatában foglalt kötelezettségnek eleget tenni, illetőleg minden olyan magatartástól tartózkodni, amely a biztosítót a gépjárművel kapcsolatos kártérítési kötelezettség alól mentesíti. Az Üzletszabályzat IX.3. e) pont szerint, amennyiben a biztosító által fizetett kártérítés összege kisebb, mint a bérbevevő fizetési kötelezettsége, a bérbevevő az elszámolást követően a különbözetet kártérítésként köteles megfizetni a bérbeadónak.

A gépjárművet az alperes alkalmazottja, a beavatkozó használta. A beavatkozó 2009. október 31-én feljelentést tett a gépjármű eltűnése miatt a nyomozóhatóságnál, majd bejelentette 2009. november hó 2. napján a biztosítónak, hogy a gépjármű arról a helyről, ahová leállította, eltűnt. A .....biztosító 2010. november 11. napján arról tájékoztatta a felperest, hogy a benyújtott dokumentumok alapján a casco biztosítási szerződés 5.4. pontja szerinti lopáskár nem bizonyított és a 12. pont szerinti kárbejelentési kötelezettségének történő eleget tétel sem volt megfelelő.

A .. biztosító 2011. január hó 19. napján kelt levelében már arra hivatkozott, hogy ellentmondás mutatkozott a gépjármű utolsó használatának időpontját tekintve az igazságügyi nyomszakértő szakvéleménye és a beavatkozó nyilatkozata között a rendőrségi bejelentésben foglaltakhoz képest és mivel a beavatkozó együttműködési kötelezettségének az ellentmondás feloldása érdekében nem tett eleget a biztosítási eseménnyel kapcsolatosan, így a felperes kárigényét az 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 544. § alapján elutasította.

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 13.902.401,- Ft tőke, és ezen tőkeösszeg után 2011. május hó 3. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes késedelmi kamat, valamint perköltség megfizetésére. A kereset indokolása szerint az alperes a bérleti szerződés részét képező Üzletszabályzat VII.1., valamint VII.2. pontjában rögzített kötelezettségének nem tett eleget, tekintettel arra, hogy a kárrendezési eljárás során az alperes a biztosítási eseménnyel kapcsolatos szükséges felvilágosítást a biztosító teljesítési segédjének, a magánnyomozónak nem adta meg, így a bejelentés tartalmának ellenőrizhetősége nem vált lehetségessé. Miután a biztosítási eseménnyel kapcsolatos lényeges körülmények így kideríthetetlenné váltak, ezért a biztosító a szerződésből eredő helytállási kötelezettségének nem tett eleget, így - figyelemmel az Üzletszabályzat IX.3. e) pontjára - az alperes szerződésszegés miatt köteles kártérítés megfizetésére.

Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Azt nem vitatta, hogy a bérelt gépjárművet az alperes akkori üzemeltetési igazgatóhelyettese, a beavatkozó használta. Utalt arra, hogy a beavatkozó a felek közötti szerződésnek megfelelően a gépjármű eltűnését mind a rendőrségen, mind pedig a biztosítónál bejelentette. Minden további információval, dokumentációval kizárólag a felperes rendelkezett, aki ma is birtokában van a gépjármű indítókulcsainak továbbá a gépjármű szervizkönyvének is. A biztosító közreműködőjével, a magánnyomozó iroda munkatársával a beavatkozó együttműködött volna, ám ez a magánnyomozó nem megfelelő eljárása miatt nem volt lehetséges. Mindebből következően a biztosítási eseménnyel kapcsolatos kötelezettségének az alperes eleget tett, szerződésszegése nem állapítható meg. Megjegyezte egyebekben, hogy a felperes követelése idő előtti a gépjárművel eltűnése miatti nyomozás felfüggesztése miatt.

A beavatkozó a kereset elutasítását kérte. Utalt arra, hogy a gépjármű eltűnését követően a rendőrségen feljelentést tett, illetőleg a gépjármű eltűnéséről az alperest is, illetőleg a felperest is megfelelően tájékoztatta. Azt nem vitatta, hogy a gépjármű eltűnése kapcsán egy önmagát magánnyomozónak állító személy munkahelyén felkereste és kérdéseket kívánt feltenni, ám mivel megfelelő módon nem igazolta magát, illetőleg nem igazolta, hogy a biztosítótól meghatalmazással rendelkezett volna, így egyeztetésre nem került sor.

A Szegedi Járásbíróság 21.G.40.064/2013/34. számú ítéletével elutasította a felperes keresetét. Az ítélet indokolása szerint nem volt vitatott, hogy a felek közötti bérleti szerződésnek megfelelően a gépjárműre a felperes úgynevezett casco biztosítást kötött. Nem volt vitás, hogy a biztosítóhoz a káresemény tényét az alperes, illetőleg beavatkozó bejelentette, azonban a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként nem volt minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy a biztosító a felperes teljesítés iránti igényét pontosan milyen okból utasította el. A keresetlevél mellékleteként megjelölt F/3 alatt csatolt levélben a biztosító a káresemény nem megfelelő bejelentésre hivatkozott, illetőleg a régi Ptk. 544. § (1) bekezdésére, amikor a felperes igényét elutasította. A későbbi levelében már az együttműködés hiányára, azaz arra, hogy a beavatkozó nem volt hajlandó válaszolni a neki feltett kérdésekre és ezért nem tudta a biztosító feloldani a rendőrségen tett bejelentés tartalma, illetőleg az igazságügyi szakértő véleménye közötti ellentmondást a gépjármű utolsó használatának időpontjával kapcsolatban.