A Kúria Pfv.20663/2014/8. számú precedensképes határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, 275. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 77. §] Bírók: Almásy Mária, Havasi Péter, Udvary Katalin

A határozat elvi tartalma:

A műtéti beavatkozás szövődménye kezelésével kapcsolatos orvosi mulasztások miatt is fennáll a kórház kártérítési felelőssége. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok újbóli értékelésének nincs helye, csak azt lehet vizsgálni, hogy a jogerős ítéletben a bizonyítékok értékelése jogszabálysértő-e. 1959. IV. Tv. 339. § (1), 1997. CLIV. Tv. 77. § (3), 1952. III. Tv. 206. § (1)

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Pfv.III.20.663/2014/8.szám

A Kúria a dr. Elter Tamás ügyvéd által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránt a Szolnoki Járásbíróságnál 9.P.20.996/2011. szám alatt megindított és másodfokon a Szolnoki Törvényszék előtt 7.Pf.21.182/2013/4. számú ítéletével befejezett perében, amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a Dr. Papp Dezső Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Papp Dezső ügyvéd) által képviselt Biztosító és a dr. Osváth Ildikó ügyvéd által képviselt Kft. beavatkozott, a jogerős ítélet ellen a felperes részéről 53. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

k ö z b e n s ő í t é l e t e t:

A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi, és megállapítja az alperes kártérítési felelősségét a felperes bal veséjének eltávolításával a felperesnek okozott károkért.

Az iratokat a másodfokú bíróságnak küldi meg a kártérítés összegszerűségével kapcsolatos alperesi fellebbezés elbírálása végett.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, míg a 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen a közbenső ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes a panaszaival 2008. január 3-án kereste fel az alperes Urológiai Osztályát, ahol az ultrahangos vizsgálat a bal vesében vesekövet mutatott ki, és a kezelőorvos ESWL kezelést (vesekőzúzás) javasolt. A felperes a kezelésről részletes tájékoztatást kapott, amelyben szerepelt e kezelés helyett alkalmazható gyógymódok lehetősége is, valamint a szövődmények megjelölése, közöttük a vese állományát körülölelő vérzés lehetősége is. A felperes több éve magas vérnyomásos és cukorbetegségben szenvedett; ezek az adott kezelésnél mint kockázati tényezők szerepeltek, de nem számítottak kontra indikációnak. Az alperesnél a 2008. január 24-én elvégzett ESWL kezelés a szakma szabályainak megfelelően történt, és a felperest még a kezelés napján hazaengedték, azonban az esti órákban jelentkező fájdalom miatt mentővel az alpereshez visszaszállították, ahol a veseállomány környezetének vérzését diagnosztizálták. A felperes állapotának romlása és fellépett jelentős fájdalom miatt még január 24-én az alperes sürgős beavatkozásként a bal oldali vesetokot feltárta, az ennek során képződött vérömlenyt eltávolította, a vérzést csillapította és a műtéti területet a sebváladék levezetése érdekében becsövezte. A január 24-i beavatkozást követően a felperes megfigyelése során többször mulasztott az alperes, a dokumentációja hiányos, pontosan nem állapítható meg, hogy mikor és hogyan ellenőrizte a felperes műtét utáni állapotát. A lázlap, észlelési lap, orvosi dekurzus lap és a vizelet lap rögzíti hiányosan és ellentmondóan a felperesre vonatkozó észlelési adatokat. Nem került sor a többszöri vérnyomásmérés feltüntetésére, a behelyezett draincső vezetésének adatai sincsenek pontosan leírva, de nem történt haemostátusz kérése sem. A felperes vérképét csak január 26-án kontrollálták, és az ekkor elvégzett computer tomographiás vizsgálat a drain felfekvését, vezetőképtelenségét támasztotta alá. Január 26-án újabb műtét elvégzésére került sor, amikor a felperes bal veséjét eltávolították, ennek oka a nagy kiterjedésű tok alatti vérömleny kialakulása. Amennyiben az alperes a január 24-i beavatkozást követően a beteg megfigyelése során az elvárható gondosságnak megfelelően jár el, a vese eltávolításának esélye jelentősen kisebb lett volna.

A felperes módosított keresetében vagyoni és nem vagyoni kárai megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Arra hivatkozott, hogy az alperes mulasztott az első műtéti feltárást követően, amikor a feltárt terület lezárása nem megfelelően történt, a vérzés elvezetésére szolgáló drain nem megfelelő rögzítése miatt nem vezetett. Az alperes mulasztásai miatt került sor a bal vese eltávolítására. Állította a beavatkozásokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség, valamint az orvost terhelő dokumentációs kötelezettség megsértését.