A Nyíregyházi Törvényszék Bf.111/2008/6. számú határozata szerzői jogok megsértésének bűntett tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 37. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 78. §, 155. §, 348. §, 351. §, 361. §, 371. §, 372. §, 386. §, 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 16. §, 18. §, 47. §] Bíró: Fázsi László

Kapcsolódó határozatok:

Nyíregyházi Járásbíróság B.1746/2006/12., *Nyíregyházi Törvényszék Bf.111/2008/6.*, Kúria Bfv.625/2008/6. (BH 2009.8.232)

***********

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság

Nyíregyháza

3.Bf.111/2008/6.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság a Nyíregyházán 2008. év április hó 22. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

A szerzői jogok megsértésének bűntette miatt T.I. ellen indított büntetőügyben a Nyíregyházi városi Bíróság 2007. évi november hó 13. napján kihirdetett 39.B.1746/2006/12. számú ítéletét annyiban változtatja meg, hogy a bűnjeljegyzék 3. sorszám alatt nyilvántartott iratanyag elkobzását mellőzi, ezek lefoglalását megszűnteti és elrendeli a büntetőiratokhoz történő csatolását.

Az elsőfokú bíróság ítéletének egyéb rendelkezéseit helybenhagyja.

Indokolás

A Nyíregyházi Városi Bíróság T.I. vádlottat bűnösnek mondta ki 3 rendbeli szerzői jogok megsértésének bűntettében, 93 rendbeli szerzői jogok megsértésének vétségében és 27 rendbeli szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének bűntettében.

Ezért halmazati büntetésül 1 év börtönbüntetésre és 100.000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Akként rendelkezett, hogy a pénzmellékbüntetésnek szabadságvesztésre történő átváltoztatása esetén 5.000 forint összeg helyett egy napi szabadságvesztést kell számítani. Rendelkezett a járulékos kérdésekről is.

Az ítélet ellen T.I. vádlott és védője felmentésre irányuló fellebbezést jelentett be, amely fellebbezéseket a nyilvános ülésen is fenntartottak - a védő részletes indokolt írásbeli fellebbezésében, valamint a nyilvános ülésen előterjesztett végindítványában alapvetően ténybeli tévedésre hivatkozással kérte felmentését, illetőleg arra hivatkozott, hogy a bűncselekmény nem valósulhatott meg, ugyanis a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján csupán előkészületi stádiumot lehetne legfeljebb megállapítani, ami nem büntetendő a megállapított cselekmények kapcsán.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség képviselője Bf. 2070/2006. számú átiratában az ítélet helybenhagyására tett indítványt.

A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 348. § (1) bekezdés alapján, az azt megelőző eljárással együtt vonta felülbírálata körébe. Az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat betartotta, a releváns bizonyítékokat beszerezte és azokat a Be. 78. § (3) bekezdése szerint egyenként és összességében okszerűen és szabadon értékelve megalapozott tényállást állapított meg. Indokolási kötelezettségének is alapvetően eleget tett. Az elsőfokú bíróság ítélete mentes a Be. 351. § (2) bekezdésében felsorolt hiányosságoktól, ily módon a Be. 351. § (1) bekezdése alapján a másodfokú eljárás során is irányadó volt, azzal, hogy nyilvánvalóan leírási hiba folytán került tévesen rögzítésre "Fjt-nek" az ítélet 6. oldal 1. bekezdésében a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, - röviden Szjt, mint háttér jogszabály.

A felmentésre irányuló védelmi fellebbezések nem alaposak.

Az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének alapvetően eleget téve számot adott arról, hogy mely bizonyítékokat miért fogadott el és melyeket miért vetett el. Helyesen megindokolta T.I. vádlott védekezésével szemben, hogy melyek voltak azok a bizonyítékok, amelyekből arra következtetett, hogy T. I.vádlott többszörözött filmalkotásokat értékesített és okát adta annak is, hogy a programalkotások tekintetében miért zárta ki a ténybeli tévedés megállapításának lehetőségét.

Az indokolás azonban kiegészítésre szorul a védő érvelésére.

A számítógép programok a felhasználói jog megszerzésének módja szempontjából alapvetően két csoportba sorolható; 1. licencszerződés alapján, 2. szerződés és ellenérték megfizetése nélkül megszerezhető felhasználói jogot lehet megkülönböztetni.

A védelem tévesen hivatkozott arra, hogy a más által feltört program megszerzése nem értékelhető védence terhére. Ezzel szemben világosan levezethető a háttérjogszabály -, az Szjt. rendelkezései alapján, hogy a feltört program megszerzése is jogsértő. Az Szjt. 18. § (1) bekezdése szerint a szerző kizárólagos joga, hogy a művét többszörözze és, hogy erre másnak engedélyt adjon. Az Szjt. 18. §-a a többszörözés általános fogalmát meghatározza. Többszörözésnek minősül egyfelől a mű rögzítése, amennyiben anyagi, azaz fizikai megfogható hordozón történik közvetlen, vagy közvetett formában. A rögzítés módja közömbös, történhet bármilyen analóg vagy digitális technikával, nincs jelentősége annak, hogy a rögzítés mennyi időre történik. Ha az előbbi módon történő rögzítésről másolatot készítenek - akár egyetlen másolatot -,is szerzői jog értelemben többszörözés történik. Ezen kívül többszörözésnek minősül az is, ha az előbbi cselekményeket nem az egész művel, hanem annak valamely azonosítható részével végzik, figyelemmel arra, hogy az Szjt. 16. § (1) bekezdése általánosságban mondja ki, hogy a mű valamely azonosítható részének bármely felhasználás és a felhasználás engedélyezése is a szerző kizárólagos joga. Minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy T.I. vádlott úgy követte el a cselekményeket, hogy a többszörözési engedélyről szóló Szjt. 47. § (2) és (4) bekezdésében foglaltakat is megsértette.