A Kúria Mfv.10492/2015/4. számú precedensképes határozata kormánytisztviselői jogviszony JOGELLENES megszüntetése tárgyában. [2010. évi LVIII. törvény (Ktjt.) 8. §] Bírók: Bors Szilvia, Stark Marianna, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina

Mfv.II.10.492/2015/4.szám

A Kúria a dr. Nádas György ügyvéd által képviselt felperesnek a ... jogtanácsos által képviselt alperes ellen kormánytisztviselői jogviszony megszüntetése jogellenességének megállapítása iránt a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon 3.M.732/2013. szám alatt megindított és másodfokon a Nyíregyházi Törvényszék 4.Mf.21.288/2014/4. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a Nyíregyházi Törvényszék 4.Mf.21.288/2014/4. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A felülvizsgálati eljárás illetéke az államot terheli.

I n d o k o l á s

Az irányadó tényállás szerint a felperes 1994. október 1-től állt az alperesi jogelőd alkalmazásában, amely jogviszony 2010. július 6-tól kormánytisztviselői jogviszonnyá alakult át. 2011. január 1-től a felperest jogi és igazgatási feladatkörben, vezető-főtanácsosi besorolással foglalkoztatták a NAV ... Adóigazgatóságán. A 2012. január 12-től hatályos 1004/2012.(I.11.) Korm. határozat 1. pontja értelmében a Kormány egyes költségvetési szerveknél létszámcsökkentést rendelt el, s a végrehajtás keretében a NAV létszámcsökkentéssel érintettek létszámát 577 főben jelölte meg. Ennek alapján a NAV Elnöke ... elnöki levélben 2012. január 18-tól az ... Regionális Adó Főigazgatóság és a felügyelete alá tartozó igazgatóságok engedélyezett létszámát 1572 státuszban határozta meg. Így a létszámcsökkentés az igazgatóságon összesen 30 főt érintett.

2012. január 17-én az alperes a felperes kormánytisztviselői jogviszonyát a kormánytisztviselők jogállásáról szóló a 2010. évi LVIII. törvény (Ktjv.) 8. § (1) bekezdés a) pontja alapján megszüntette. Ennek indokolása szerint a Kormány létszámcsökkentéséről szóló Kormányhatározata, valamint a NAV Elnökének ezen alapuló döntése alapján létszámcsökkentést kell végrehajtani, amely a felperes által betöltött munkakört is érinti, és emiatt további foglalkoztatására nincs lehetőség.

A létszámleépítés körében 22 betöltetlen, úgynevezett üres státusz és a felperesével együtt 8 betöltött munkakör került megszüntetésre. A NAV ... Regionális Adó Főigazgatóságánál a korábban engedélyezett 197 létszám helyett 2012. január 18-tól 181 fő, a NAV .... Adóigazgatóságánál 535 fő helyett 532 fő, a NAV ... Adóigazgatóságánál 359 fő helyett 353 fő, míg a NAV ... Adóigazgatóságánál 511 fő helyett 506 fő állhatott jogviszonyban.

A felperes keresetében a felmentés jogellenességének megállapítását és a jogellenesség jogkövetkezményeként elmaradt illetménye, továbbá átalánykártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Hivatkozása szerint a felmentés oka nem világos, nem valós, nem okszerű, továbbá az alperes a felmentés jogát rendeltetésellenesen gyakorolta. Az intézkedés a konkrét indokot nem jelöli meg, vitatta a munkaköre megszűnését és arra is hivatkozott, hogy a felmentési idején volt az alperesnél betöltetlen (üres) jogász státusz. Érvelése szerint az alperes közös megegyezéssel kívánta jogviszonyát megszüntetni, amit nem fogadott el, ezért az alperes létszámcsökkentéssel indokolva felmentette.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Hivatkozása szerint a felmentés tényleges oka a végrehajtott létszámcsökkentés volt, amely a felperes munkakörét is érintette.

A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.M.732/2013/15. számú ítéletével megállapította, hogy a felmentés jogellenes, a felperes jogviszonya az ítélet jogerőre emelkedése napjával szűnik meg. A jogellenesség jogkövetkezményeként kötelezte az alperest elmaradt illetmény és átalánykártérítés megfizetésére késedelmi kamattal terhelten.

Ítélete indokolásában kifejtette, hogy a Ktjv. 8. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak vonatkozásában az alperes bizonyította a felmentés indokát, a felperes azonban igazolta, hogy személyének kiválasztására a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 4. §-ába ütköző módon, rendeltetésellenesen került sor. E körben értékelte, hogy az alperes a létszámleépítéskor az üres álláshelyeket szüntette meg, a betöltött munkakörök közül kizárólag a felperesét szüntette meg felmentéssel. Ezt meghaladóan egy nyugdíj mellett munkát végző személy esetében került sor szerződés módosításra, de ő továbbra is ott dolgozhatott, csak határozott időre szóló szerződéssel. Az alperes a felperes jogviszonyát mindenképpen meg kívánta szüntetni. Miután a felperes a felajánlott közös megegyezést nem fogadta el, egyedül a vele 20 éve jogviszonyban álló felperest mentette fel létszámcsökkentés címén.

Az alperes a közös megegyezéssel történő megszüntetés tényleges okát nem kívánta feltárni, az indok megismerésének hiányában pedig a felperes érdekérvényesítési lehetőségét az elsőfokú bíróság szerint az alperes korlátozta, ezért a felmentés jogellenes.

Az alperes fellebbezése folytán eljárt Nyíregyházi Törvényszék 4.Mf.21.288/2014/4. számú ítéletével az elsőfokú ítélet fellebbezett részét megváltoztatva a felperes keresetét elutasította.

A másodfokú bíróság ítélete indokolásában kiemelte, hogy a felmentés indoka a Kormányhatározat végrehajtása érdekében elrendelt létszámcsökkentés volt. Nem értett egyet azonban az elsőfokú bíróság álláspontjával a rendeltetésellenes joggyakorlás megállapítása körében. A létszámcsökkentéssel érintettek kiválasztása során regionális szinten nemcsak a felperes felmentésére került sor. Az alperes regionális szinten 30 fő státuszát szüntette meg, ebből 22 üres státusz megszüntetésével és 8 fő tényleges felmentésével. Az a körülmény, hogy a ... Igazgatóságnál a létszám előírás teljesítéséhez nem volt szükség további felmentésre, a másodfokú bíróság kifejtett jogi álláspontja szerint nem eredményezi a felmentés jogellenességét.

A jogerős ítéletben foglaltak szerint nem lehetett megállapítani azt, hogy a felperes érdekérvényesítési lehetőségét kívánta volna az alperes korlátozni. Önmagában az, hogy a felajánlott közös megegyezéses jogviszony megszüntetést a felperes nem fogadta el, nem alapozza meg a rendeltetésellenességet. E körben a felperes nem tudta bizonyítani a munkáltatói bosszút, retorziót, rossz viszonyt.

A másodfokú bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján megállapította, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat megbízhatósági vizsgálatot indított a felperessel szemben. Minthogy a titokgazda titoktartás alóli felmentő nyilatkozata nem került beszerzésre, a munkáltatói jogkört gyakorló tanú vallomását nem lehet az alperes terhére értékelni.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben a törvényszék ítéletének hatályon kívül helyezését és elsődlegesen az elsőfokú ítélet helybenhagyását, másodlagosan az elsőfokú bíróság új határozat meghozatalára utasítását, valamint az alperes perköltségben való marasztalását kérte.