A Debreceni Ítélőtábla Pf.20538/2008/7. számú határozata közös vagyon megosztása (ÉLETTÁRSI közös vagyon megosztása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, 253. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 51. §] Bírók: Csiki Péter, Madarász Anna, Szilágyiné dr. Karsai Andrea

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf. III. 20.538/2008/7. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Debreceni Ítélőtábla a Dr. Varak Zsuzsanna ügyvéd (3530 Miskolc, Arany J. u. 11-13. I/38. szám) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek-, a Nónay & Nónay Ügyvédi Iroda (3535 Miskolc, Városház tér 9. I/7. szám, ügyintéző: Ifj. Dr. Nónay György ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen élettársi közös vagyon megosztása iránt indított perében, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 2008. július 16. napján kelt, 10. P. 23.136/2007/32. számú - 33. sorszám alatt kijavított - ítélete ellen a felperes részéről 34. sorszám alatt előterjesztett, majd a 37. sorszám alatt, és az ítélőtábla előtt 3. sorszám alatt indokolt, az alperes részéről pedig 36. sorszám alatt előterjesztett fellebbezések alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

ítéletet:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, a felperesnek járó értékkiegyenlítés összegét 5 977 548 (Ötmillió-kilencszázhetvenhétezer-ötszáznegyvennyolc) Ft-ra felemeli, az ebédlő garnitúrát 50 000 (Ötvenezer) Ft értékben rendeli kiadni, mellőzi az elsőfokú ítéletnek a C. Kft. üzletrészére, és az 1 db szolárium gép kiadására vonatkozó rendelkezését, továbbá az Államot terhelő első- és másodfokú eljárási illeték összegét 1 722 000 (Egymillió-hétszázhuszonkettőezer) Ft-ra leszállítja, az alperes által fizetendő első- és másodfokú eljárás illeték összegét 380 000 (Háromszáznyolcvanezer) Ft-ra felemeli, egyebekben pedig az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 240 000 (Kettőszáznegyvenezer) Ft másodfokú perköltséget.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás:

A peres felek 1984. december 1. napjától 1996. szeptember 1. napjáig élettársak voltak.

Kapcsolatukból 1993. november 19. napján ... nevű gyermekük született.

A felek az élettársi kapcsolat kezdetén a felperes önálló bérleményét képező, ..., ... szám alatti önkormányzati bérlakásban laktak, melynek tulajdonjogát a felperes, mint a bérlakás vételi joggal rendelkező önálló bérlője 1990-ben megszerezte.

Az alperes 1992. májusában megvásárolta a ..., ... szám alatti, majd 1994-ben a ..., ... szám és a ...-..., ... szám alatti ingatlanokat.

A peres felek 1994-ben értékesítették a ... utcai lakást, és az alperes ingatlanjait, melyek eladási árából 1994. június 29. napján 3 000 000 Ft vételárért megvásárolták, majd részben felújították a ..., ... szám alatti ingatlant. A beruházás műszaki értéke 8 626 500 Ft volt.

A peres felek 1994. október 17. napján "Élettársi vagyonjogi szerződést" kötöttek. Ebben rögzítették, hogy 1984. december 1. napjától kezdődően élettársi kapcsolatban együtt élnek, és hogy a jelenleg tulajdonukban álló minden ingó-, és ingatlan vagyonukat közösen szerezték. Ennek megfelelően a ..., ... szám alatti ingatlan jogát 1/2-1/2 arányban jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba.

A szerződés 3.) pontjában rögzítették azt is, hogy az ingó-, és ingatlan vagyonok tekintetében a tulajdonjogot nem a szerzés arányában kívánják megjelölni, hanem 1/2-1/2 arányban, és ez nemcsak a meglévő ingó-, és ingatlan vagyonra vonatkozik, hanem a jövőben szerzett ingatlanokra, illetve ingóságokra is.

Az élettársi kapcsolatuk megszűnése esetére abban állapodtak meg, hogy az ingókból és ingatlanból álló élettársi közös vagyon megosztására 1/2-1/2 arányban kerül sor. Ezt a szerzési arányt az ingatlan, vagy ingóból származó jövedelem, haszon vonatkozásában is kikötötték.

A szerződés 6.) pontjában rögzítették, hogy az élettársi kapcsolat időtartama alatt szerzett üzletrészek tulajdonjogára, valamint az ezekből származó jövedelmekre és hasznokra is az 1/2-1/2 arányú megosztás vonatkozik.

Az élettársi kapcsolat alatt az alperes több társaság üzletrészét is tulajdonolta.

A N. Kft-t 1994. március 16. napján alapította négy magánszemély - köztük az alperes - és egy jogi személy. Az alperes üzletrésze 1996. február 1. napján 15 000 000 Ft névértékű volt.

A cég neve 1996. szeptember 17. napján névváltozás folytán A. Kft-re változott. Az alperes 1996. december 27. napján értékesítette az üzletrészét a T. Kft-nek 15 000 000 Ft eladási áron, ezt a szerződést a felek utóbb hatálytalanították.

Az A. Kft. ezt követően 21 186 497 Ft értékben megvásárolta az R. Kft. üzletrészét, ezt a társaságot 1998. november 30. napján törölték. Az értéktelen üzletrész vásárlás miatt az A. Kft. is elértéktelenedett, 1997. január 1. napjától már nem működött, és jelentős összegű tartozást halmozott fel.

Az alperes értékesítette 1993. november 30. napján a H. Kft-ben, 1994. március 16. napján a N. Kft-ben, 1995. december 16. napján az A. Kft-ben, majd 1996. szeptember 10. napján az R. Kft-ben lévő üzletrészét.

Az alperes ez utóbbi társaság 9 660 000 Ft üzletrészének az eladása előtt 1995. március 4. napján 2 540 000 Ft készpénzt vett ki a társaságból. Ez az összeg csakúgy, mint a többi társaság üzletrészének az eladási ára az életközösség megszűnésekor már nem állt a felek rendelkezésére.

Az alperes 1996. január 26. napján 9 000 000 Ft kölcsönt vett fel J. T.-tól, a F. Kft. ügyvezetőjétől, mely ügyletet a felek írásba foglalták azzal, hogy a kölcsönösszeg visszafizetése 1996. augusztus 30. napján 20 %-os mértékű kamattal együtt esedékes. Lényegében ezt az összeget a F. Kft. bocsátotta az alperes rendelkezésére, aki ebből vásárolta meg az A. Kft-ben lévő 15 000 000 Ft névértékű üzletrészt.

Az alperes a kölcsönt nem fizette vissza, ellenben 1996. szeptember 10. napján a tartozás fejében átengedte a F. Kft-nek az R. Kft. 9 666 000 Ft értékű üzletrészét.

A C. Kft. jelenleg is működik, az alperes üzletrésze pedig 1996. szeptember 1. napján 500 000 Ft névértékű volt.

Az alperes az életközösség megszűnését követően "új N. Kft" néven társaságot alapított, a korábbi társasághoz hasonló tevékenységi körrel és cégadatokkal.

Az alperes a felek közös tulajdonát képező ... ... . hrsz. alatt nyilvántartott ingatlan 494/7163 tulajdoni illetőségét 1999. szeptember 14. napján 300 000 Ft-ért értékesítette.

A felek az élettársi kapcsolat megszakadása után a közös tulajdonukat képező ingatlanban laktak.

Az alperes előadása szerint 1997. évben kerítést létesített az ingatlanban és kazánt cserélt, ezen munkálatok jelenlegi forgalmi értékvetülete 1 170 000 Ft, illetve 364 424 Ft volt.

A felperes 2003. évben lakhatóvá tette az ingatlanon lévő melléképületet, melynek a perbeli ingatlan forgalmi értékére gyakorolt értéknövelő hatása 900 000 Ft.

Az ingatlan közüzemi számláit túlnyomórészt az alperes fizette. A későbbiekben beszámítani kért, igazolt rezsiköltség összetétele az alábbiak szerint alakult: