BH 1991.12.476 A kártérítési igény vagyonjogi jellegén nem változtat az, ha érvényesítése személyhez fűződő jog megsértésén alapul [Pp. 23. § (1) bek a) pont, 27. § (1) bek., 28. §, Ptk. 84. § (1) bek. e) pont.].

A felperes keresetet nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz dr. K. A. és nyolc társa alperesek ellen személyhez fűződő jogainak megsértése miatt. Kérte a jogsértés megállapítását, a jogsértéssel keletkezett iratok megsemmisítését, elégtételt a nyilvánosság biztosításával, valamint vagyoni és nem vagyoni kára alapján 3 000 300 forint kártérítési igényt terjesztett elő

A Fővárosi Bíróság végzésével hatásköre hiányára hivatkozva elrendelte a keresetlevél áttételét a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz. Ennek indokaként arra mutatott rá, hogy a keresetben érvényesített jog nem tekinthető vagyonjogi igénynek, a per így nem minősül vagyonjogi pernek. A kereseti kérelem személyhez fűződő jogok megsértésével kapcsolatos igény érvényesítésére irányul, és a személyhez fűződő jogok polgári jogi védelmi eszközei közül csak az egyik a kártérítési igény. Ezért álláspontja szerint a Pp. 23-§-a (1) bekezdésének a) pontjában írt rendelkezés - a vagyonjogi perekre irányadó hatásköri szabály - alapján e perben nem állapítható meg a Fővárosi Bíróság hatásköre.

A végzés ellen a felperes fellebbezett. Fellebbezésében arra hivatkozott, hogy az V. r. alperes államigazgatási jogkörben eljárva okozott kárt, tehát a Fővárosi Bíróság hatáskörét a Pp. 23. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapozza meg. Ezért kérte, hogy keresetét a Fővárosi Bíróság bírálja el.

A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.

A Pp. 28. §-a szerint a bíróság hatáskörének hiányát hivatalból veszi figyelembe. Ez azt is jelenti, hogy a bíróságnak az eljárás egész tartama alatt hivatalból kell vizsgálnia a hatáskörét. Nem tévedett tehát az elsőfokú bíróság amikor - egyéb intézkedések megtétele előtt - azt vizsgálta, hogy felperes keresetében érvényesített igény elbírálása hatáskörébe tartozik-e. Tévedett azonban akkor, amikor hatáskörének hiányát állapította meg.