A Pécsi Ítélőtábla Pf.20104/2009/5. számú határozata megállapítás iránti per tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 213. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 5. §, 217. §, 237. §, 579. §] Bírók: Hrubi Adrienn, Szentpéteriné dr. Bán Erzsébet, Veszeley József

Kapcsolódó határozatok:

Pécsi Törvényszék P.20881/2008/18., *Pécsi Ítélőtábla Pf.20104/2009/5.*, Kúria Pfv.21186/2009/7. (BH 2011.7.196)

***********

Pécsi Ítélőtábla

Pf.III.20.104/2009/5. szám

A Magyar Köztársaság nevében!

A Pécsi Ítélőtábla a dr. Vida Sándor ügyvéd (7800 Siklós, Ady E. u. 13.) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek - dr. Horváth Gábor ügyvéd (7621 Pécs, Munkácsy M. u. 25.) által képviselt alperes neve (alperes címe.) alperes ellen örökösi jogállás megállapítása iránt indított perében a Baranya Megyei Bíróság 2009. január 23. napján kelt 8.P.20.881/2008/18. számú közbenső ítélete ellen az alperes által 21. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

közbenső ítéletet:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 15.000 (tizenötezer) forint másodfokú eljárásban felmerült költséget.

A közbenső ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint peres felek apja, H.J. (a továbbiakban örökhagyó) végintézkedés hátrahagyása nélkül 2003. július 21. napján elhunyt. A peres feleken kívül gyermeke nem volt, a vele közös háztartásban élő házastársa őt túlélte.

Az örökhagyó és a házastársa korábban értésére adták fiatalabb gyermeküknek, a felperesnek, azt a kívánságukat, hogy a hagyatékukat egyedül idősebbik gyermekükre, az alperesre kívánják hagyni. A szülők álláspontja szerint a felperesnek már életükben juttattak olyan mértékű vagyont, amely arányban áll az ő örökrészével.

A hagyaték tárgya az alperes és az örökhagyó özvegye által lakott Sz, A. u. 00. szám alatti lakóházas ingatlan egésze, továbbá több beépítetlen szilvási telek, és mintegy 35 hektár szántóföld, illetve erdő.

Az örökhagyó hagyatékát K-né dr. K.J. közjegyző Kjö.633/2003. szám alatt tárgyalta. A 2004. november 24. napján megtartott hagyatéki tárgyaláson a peres felek, valamint özv. H.J-né vettek részt. Özv. H.J-né bejelentette, hogy özvegyi haszonélvezeti jogát csak a lakóházas ingatlanra kívánja érvényesíteni. A felperes a korábban már kifejezésre juttatott szülői akaratnak megfelelően olyan nyilatkozatot tett, hogy "az örökhagyó után örökölni nem kíván, a hagyatékot visszautasítja". Az alperes nyilatkozatát a jegyzőkönyv nem tartalmazza. A jegyzőkönyvet a közjegyző az örökösök távollétében a hagyatéki tárgyalás befejezését követően diktálta le, majd a hagyatékátadó végzést kihirdette, amelyben az örökhagyó hagyatékát a lakóházas ingatlan vonatkozásában özvegyi haszonélvezeti joggal terhelten, az egyéb hagyatéki vagyont teher nélkül az alperesnek adta át teljes hatállyal. A végzés indokolásában arra utalt, hogy az alperes a teljes hagyatéknak a részére történő átadását kérte. A végzést nyomban kézbesítette az örökösöknek, illetve a haszonélvezeti jog jogosultjának, akik annak átvételét az eredeti példányon névaláírásukkal igazolták.

A hagyatéki tárgyalást követően özv. H.J-né megkérdezte a felperest, hogy mit fog szólni a férje a hagyatéki tárgyaláson történtekhez, és kijelentette, hogy: ne gondolja a férje, hogy a felperes gyermekének nem fognak adni semmit. A felperes és családja azonban hiába várakoztak, hogy "valahogy rendezni fogja az alperes ezt az öröklési helyzetet", erre számukra megfelelő módon nem került sor. A felperes házastársának ezzel kapcsolatos kérdésre az alperes és házastársa 4 millió forintot ajánlott a hagyatéki termőföldek "ellenértékeként". Ezt az ajánlatot a felperes nem fogadta el. Ezt követően a felperes gyermeke indított pert a Baranya Megyei Bíróságon P.20.457/2007. szám alatt annak megállapítása végett, hogy az anyjának a hagyatékot visszautasító jognyilatkozata következtében néhai H.J. hagyatékának ½-ed részét törvényes öröklés jogcímén megszerezte. Keresetét a bíróság elutasította, mert azt állapította meg, hogy a felperesnek a hagyatéki tárgyaláson tett nyilatkozata nem tekinthető az örökség visszautasításának. A megyei bíróság ítéletét a Pécsi Ítélőtábla Pf.III.20.006/2008/5. számú ítéletével helybenhagyta.

A felperes a jelen perben benyújtott keresetében annak megállapítását kérte, hogy néhai H.J. örökhagyó hagyatékának ½-ed részét törvényes öröklés címén megszerezte. Kérte a hagyaték átadását, ennek keretében az alperes kötelezését a birtokbaadásra, továbbá a hagyatéki vagyon alperes általi többlethasználata folytán 2004-2008. gazdasági évekre 1.338.560 forint használati díj megfizetésére is igényt tartott.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperes hagyatéki eljárásban tett ajándékozási nyilatkozatát a hagyatékátadó végzés értelmében elfogadta. A szóbeli elfogadásra tekintettel a felperes a szerződési ajánlatához kötve van, s az elfogadó írásbeli nyilatkozatát pedig az elsőfokú eljárásban megtette, így az ajándékozási szerződés közöttük érvényesen létrejött. A felperes egyébként is kötve van a hagyatéki eljárásban tett nyilatkozatához, az csak az ő hozzájárulásával lenne visszavonható, ő pedig ahhoz a hozzájárulását nem adja. Mindezek alapján az ajándékozási szerződés létrejöttének megállapítását, érvénytelenség esetére pedig az ajándékozási szerződés érvényessé nyilvánítását kérte az érvénytelenségi ok - kötelező írásbeliség - kiküszöbölésével. Hivatkozott még arra is, hogy a felperes a Ptk. 5.§-ának (1) bekezdése által tiltott joggal való visszaélés útján kíván vele szemben igényt érvényesíteni. Keresete ezért is alaptalan.

Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletet hozott, amelyben megállapította, hogy a felperes, néhai H.J. hagyatékába tartozó - az ítéletben felsorolt - vagyon ½-ed tulajdoni illetőségét törvényes öröklés címén megszerezte, a lakóházas ingatlan tekintetében H.J-né özvegyi jogával terhelten, egyebekben özvegyi haszonélvezeti jogtól mentesen. Az ítélet indokolása szerint a felperes hagyatéki tárgyaláson tett nyilatkozata a - korábbi perben hozott ítéletekben már megállapítottaknak megfelelően - az örökségre vonatkozó ajándékozási ajánlat volt. A szerződés létrejöttének feltétele az örökség elfogadása. A felperes ajándékozási ajánlatát és az alperes arra vonatkozó elfogadó nyilatkozatát a közjegyzőnek a hagyatéki eljárásról szóló jogszabály értelmében egyezségbe kellett volna foglalnia és döntenie kellett volna annak jóváhagyásáról. A közjegyző azonban nem így járt el, az alperes nyilatkozatát egyáltalán nem rögzítette. A hagyaték egészét, a felperes nyilatkozatát az örökség visszautasításának minősítve, az alperes részére átadta, utalva arra, hogy az alperes kérte a hagyatékot részére átadni. Ez a körülmény, továbbá az, hogy a hagyatékátadó végzést az alperes sem fellebbezte meg, arra utal, hogy a felperes ajándékát az alperes elfogadta, a felek akarata ekkor egybevágott. Az alperes tehát ráutaló magatartással a szerződési akaratát kifejezésre juttatta, ezért közöttük az ajándékozási szerződés létrejött.