A Legfelsőbb Bíróság Pfv.20438/2010/5. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §] Bírók: Farkas Attila, Kovács Zsuzsanna, Mészáros Mátyás

Pfv.IV.20.438/2010/5.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a .. felperesnek az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Jogi Képviseleti Főosztálya I.r., a III.r., valamint a dr. Murányi Katalin által képviselt IV.r. alperesek ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és járulékai iránt a Baranya Megyei Bíróság előtt 9.P.20.513/2007. szám alatt megindult és a Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.444/2009/2. számú jogerős ítéletével befejezett perében az I.r. alperes által 75. és a felperes által 76. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelmek folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

A le nem rótt 72.000 (Hetvenkettőezer) forint felülvizsgálati eljárási illetékből 36.000 (Harminchatezer) forintot a felperes köteles az államnak külön felhívásra megfizetni, míg a fennmaradó illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából releváns tényállás szerint a felperes a perbeli időszakban a .. 1.Pf. tanácsának elnöke volt. A .. elnöke a felperessel szemben az igazságszolgáltatási feladatok teljesítésének megtagadása, valamint a bírósági vezetők igazgatási intézkedéseinek nem teljesítése miatt fegyelmi eljárást kezdeményezett. Az I.r. alperes fegyelmi bírósága a T.Fgy.07/2001/13. számú határozatával a felperest megrovás fegyelmi büntetéssel sújtotta. A felperes fellebbezése folytán eljárt IV.r. alperes fegyelmi bírósága másodfokon meghozott Fgy.F.2/2002/11. számú határozatával az elsőfokú fegyelmi határozatot megváltoztatta, a fegyelmi büntetés kiszabásától eltekintett és az eljárás megszüntetése mellett a felperessel szemben figyelmeztetést alkalmazott.

A felperes 2003. április 3-án új eljárást kezdeményezett az I.r. alperes fegyelmi bíróságának T.Fgy.07/2001/13. számú határozatával elbírált fegyelmi ügyben. Az I.r. alperes fegyelmi bíróságának elnöke tájékoztatta a felperest, hogy a fegyelmi eljárás megújításának nincs helye. E tájékoztatással szemben a felperes fellebbezéssel élt. Az I.r. alperes fegyelmi bíróságának elnöke ezután arról tájékoztatta a felperest, hogy fellebbezéssel támadható határozat nem született. Ezt követően a felperes ismételten intézkedést kért, majd az I.r. alperes fegyelmi bírósága a 2005. október 17-én meghozott T.Fgy.07/2001/41. számú határozatával a felperes perújítási kérelmét elutasította. A IV.r. alperes másodfokú fegyelmi bírósága a T.Fgy.F.9/2005/2. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A felperes 2006. április 19-én ismételten kérte a fegyelmi eljárás megújítását. A IV.r. alperes az eljárás lefolytatására a III.r. alperest jelölte ki. A III.r. alperes a T.Fgy.3/2006/8. számú határozatával az új eljárás kezdeményezése iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Határozatának indokolása szerint a felperes és a polgári kollégiumvezető között a vita abban a szakmai kérdésben merült fel, hogy a kollégiumvezető eltért-e az ügyelosztási rendtől a sérelmes szignálás során. A kérdésben az SZMSZ szerint állásfoglalásra jogosult megyei bíróság elnökének döntését a felperes nem hajtotta végre, az ügy tárgyalására vonatkozó utasításnak nem tett eleget. Ezért a fegyelmi vétség megállapítása alapos volt, a döntésre az új eljárás iránti kérelemben szereplő érvek kihatással nem lehetnek.

A szignálás miatt kialakult újabb nézeteltérés miatt a .. elnöke a felperessel szemben az igazságszolgáltatási feladat teljesítésének megtagadása és a bírósági vezető igazgatási intézkedésének nem teljesítése miatt ismét fegyelmi eljárást kezdeményezett. A III.r. alperes fegyelmi bírósága a T.Fgy.1/2003/14. számú határozatával a felperest megrovás fegyelmi büntetésben részesítette és az eljárással felmerült költségeinek viselésére kötelezte. A felperes fellebbezése folytán eljárt IV.r. alperes fegyelmi bírósága az Fgy.F.3/2003/9. számú határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta, a fegyelmi büntetés kiszabásától eltekintett, és az eljárás megszüntetése mellett a felperessel szemben figyelmeztetést alkalmazott. Határozatának indokolásában utalt arra, hogy nem csak a birtokháborítási, hanem a tulajdoni vagy az ingatlan-nyilvántartási kiigazítási tárgyú perekben is felmerülhet a helyszíni szemle szükségessége, amelyre a tanács elnöke magát, betegsége miatt, fizikailag alkalmatlannak minősítette.

A felperes - többször módosított - keresetében az I.r. alperest elsődlegesen bírósági jogkörben okozott kár megtérítése címén, másodlagosan a kártérítés általános szabályai szerint, összesen 3.061.500 forint és törvényes kamatai megfizetésére kérte kötelezni. A követelt összegből 1.000.000 forint nem vagyoni kárigényt a T.Fgy.07/2001. számú fegyelmi eljárásban vétkességének megállapítása miatt terjesztett elő. További 1.000.000 forint nem vagyoni kárigényének jogalapját abban jelölte meg, hogy az I.r. alperes a fegyelmi eljárás megújítását tartalmazó beadványának elintézését éveken keresztül megtagadta. Ezen felül 1.061.500 forint vagyoni kárának megtérítését is kérte. A felperes a III.r. alperessel szemben előterjesztett keresetében összesen 1.015.000 forint kártérítést és törvényes kamatait igényelte. Ebből a T.Fgy.3/2006/8. számú határozatában a becsületét, jóhírnevét és emberi méltóságát sértő közlések miatt a III.r. alperes 1.000.000 forint nem vagyoni kárának, valamint a fegyelmi eljárással felmerül 15.000 forint vagyoni kárának megfizetésére kötelezését kérte. A felperes a IV.r. alperest összesen 1.040.000 forint vagyoni és nem vagyoni kárának és kamatai megtérítésére kérte kötelezni. Ebből 1.000.000 forint nem vagyoni kártérítési igényét a IV.r. alperes Fgy.F.3/2003/9. számú határozatának emberi méltóságát és becsületét sértő közlése miatt terjesztette elő. Kérte továbbá a jogsértő fegyelmi határozatok megsemmisítését.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. és III.r. alperes részére összesen 30.000 forint perköltséget, valamint az államnak felhívásra 303.000 forint eljárási illetéket. Indokolásában az I.r. alperessel szemben előterjesztett igény kapcsán kifejtette, hogy a bírósági jogkörben okozott kár megtérítésének a Ptk. 349. § (1) és (3) bekezdés szerinti szabályai a perbeli esetben nem alkalmazhatók, miután a fegyelmi bíróság eljárása nem tartozik a bíróságok ítélkező, igazságszolgáltatási munkájának körébe. Ezért sem a polgári, sem a büntetőeljárás szabályainak megsértése nem kérhető számon a fegyelmi bíróságon. Amennyiben a fegyelmi eljárás során sérül az eljárás alá vont személy személyhez fűződő joga, e jogsértésből eredő kárigényét a Ptk. 84. § (1) bekezdés e) pontján keresztül alkalmazandó Ptk. 339. § (1) bekezdése alapján érvényesítheti. Az I.r. alperes T.Fgy.07/2001. számú fegyelmi ügyben hozott határozatában sérelmezett kitételek miatt előterjesztett nem vagyoni kárigény jogellenes magatartás hiányában alaptalan, miután az I.r. alperessel szemben a felperes által e tárgyban korábban indított perben hozott jogerős ítélet már megállapította, hogy a fegyelmi eljárás során az I.r. alperes a felperes személyhez fűződő jogait nem sértette meg. Az I.r. alperesnek a fegyelmi eljárás megújítása során tanúsított magatartásával kapcsolatban pedig a késedelem ugyan megállapítható, emiatt azonban a felperest kár nem érte, miután a kérelmei nem vezettek eredményre. Az I.r. alperessel szemben előterjesztett vagyoni kárigény is alaptalan. A III.r. alperes T.Fgy.3/2006/8. számú határozatában sérelmezett közlések (a felperes az igazgatási vezető utasítását nem teljesítette, a megyei bíróság elnöke utasítást adott az ügy tárgyalására és ennek a felperes nem tett eleget, illetve a felperes és a polgári kollégiumvezető között nézeteltérés alakult ki) a másodfokú fegyelmi határozat indokolásából megállapíthatóan a valóságnak megfelelnek, illetve lényegtelen pontatlanságot tartalmaznak. Ezért a határozat kifogásolt kitételei a személyhez fűződő jog megsértését nem teszik megállapíthatóvá. A felperes erre alapított nem vagyoni és a további vagyoni kárigénye is alaptalan. A IV.r. alperessel szemben az Fgy.F.3/2003/9. számú határozatban sérelmezett megállapítás, mely szerint a felperes magát betegsége miatt fizikailag alkalmatlannak minősítette, ugyancsak megfelel a valóságnak, ezért személyhez fűződő jogot nem sért. A fegyelmi határozatok megsemmisítésére irányuló kereseti kérelem jogsértés hiányában alaptalan.