A Kúria Köf.5013/2013/7. számú precedensképes határozata. Bírók: Balogh Zsolt, Kozma György, Marosi Ildikó

A határozat elvi tartalma:

Az önkormányzat a HÉSZ-t csak meghatározott garanciális eljárási szabályok megtartása mellett fogadhatja el. ezen eljárási szabályok megsértése az önkormányzati norma közjogi érvénytelenség miatti megsemmisítésére vezet. A törvényellenesség jogkövetkezményeit a Kúria úgy vonja le, hogy az garantálja a jogbiztonság alkotmányos elvének érvényesülését.

***********

A KÚRIA

önkormányzati tanácsa

Köf.5013/2013/7.szám

A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Dr. Danka Ferenc jogtanácsos által képviselt Pest Megyei Kormányhivatal (1052 Budapest, Városház utca 7.) indítványa alapján, a Dr. Nyitrai Judit ügyvéd által képviselt Göd Város Önkormányzata (2131 Göd, Pesti út 81.) által alkotott, a város helyi építési szabályzatáról szóló 46/2008. (IX. 25.) számú rendelete felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárásban, meghozta az alábbi

h a t á r o z a t o t

1. A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapítja, hogy Göd Város Önkormányzata által alkotott, a város helyi építési szabályzatáról szóló 46/2008. (IX. 25.) számú rendelet törvénysértő, ezért e rendeletet megsemmisíti.

2. A Kúria Önkormányzati Tanácsa elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét, illetve elrendeli, hogy határozatát - a Magyar Közlönyben való közzétételt követő nyolc napon belül - az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon hirdessék ki.

A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

I.

1. Az Indítványozó 2011. december 29-én kelt törvényességi észrevételében aggályosnak ítélte az érintett Önkormányzat Településszerkezeti Tervét módosító 183/2008. (IX. 25.) számú határozatát (a továbbiakban: TSZT), valamint a helyi építési szabályzatról szóló 46/2008. (IX. 25.) számú rendeletét (a továbbiakban: HÉSZ.) arra tekintettel, hogy azok az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 9. §-ába ütközően törvénysértőek. 30 napos határidő tűzésével hívta fel az érintett Önkormányzatot arra, hogy a törvényességi észrevételek megtárgyalását követően szüntesse meg a törvényellenes helyzetet.

2. Az érintett Önkormányzat 2012. január 25-én megtartott képviselő-testületi ülésén a törvényességi észrevételeket megtárgyalta és a TSZT esetében indokolatlannak minősítette, a HÉSZ esetében pedig azzal fogadta el, hogy azt az új HÉSZ hatályba lépésével egyidejűleg helyezi hatályon kívül. A felek között 2012. január 25-én megtartott egyeztetés eredményeként az Indítványozó a TSZT esetében a törvényességi észrevételben foglaltaktól eltekintett.

3. Az Indítványozó 2012. július 13-án kelt átiratában - az érintett Önkormányzat kérelmére - a törvényesség helyreállítására megadott határidőt 2012. november 30-áig meghosszabbította. Az érintett Önkormányzat 2012. november 28-án kelt levelében arról tájékoztatta az Indítványozót, hogy az érintett államigazgatási szervekkel folytatott elhúzódó egyeztetési eljárás miatt az új HÉSZ tervdokumentációjának elkészítése időben késedelmet szenvedett, ami akadályát képezte annak, hogy a törvényességi észrevételekben foglaltaknak maradéktalanul eleget tegyen.

4. Az Indítványozó 2013. január 23-án megismételte törvényességi észrevételeit azzal, hogy 30 napban határozta meg azt a határidőt, amely alatt a törvénysértő állapot megszüntetését az érintett Önkormányzatnak meg kellett szüntetnie.

5. Az érintett Önkormányzat 2013. február 28-án kelt levelében - az új HÉSZ egyeztetési eljárásának részletes ismertetése mellett - ismételten tájékoztatta az Indítványozót az új HÉSZ késedelmes elfogadásának okairól azzal, hogy arra 2013. áprilisában kerülhet sor legkorábban.

6. Az Indítványozó ilyen előzmények után terjesztette elő indítványát a Kúrián. Indítványa a HÉSZ megsemmisítésére irányult tekintettel arra, hogy annak elfogadására az Étv. 9. § (6) bekezdés b) pontjával ellentétesen került sor. Az érintett Önkormányzat a HÉSZ-t az országos főépítész véleményének beszerzése nélkül fogadta el 2008. szeptember 25-én. Az Indítványozó indokolásában hivatkozott az Alkotmánybíróság tárgykörben folytatott gyakorlatára is.

7. Az érintett Önkormányzat vitatta az indítványban foglaltakat és annak elutasítását kérte. Indokolásában az Étv. 9. § (6) bekezdés b) pont harmadik fordulatával érvelt, amelynek értelmében az országos főépítésznek 30 napos határidővel kell véleményét megadni, amely határidő elmulasztása esetén a véleményt egyetértőnek kell tekinteni. Az érintett Önkormányzat a HÉSZ tervezetét 2008. augusztus 4-én megküldte az országos főépítésznek. Jogi álláspontja értelmében az Étv. hivatkozott 9. §-a a véleményeztetési eljárás befejezését követően írja elő a településrendezési eszközök megküldését, de nem teszi kötelezővé azoknak az egyeztetési eljárást követő ismételt megküldését. Az eltérő vélemények tisztázására az egyeztető tárgyalás szolgál, amely az utolsó fórum és lehetőség az eltérő vélemények ütköztetésére a rendelet elfogadása előtt.

Az érintett Önkormányzat végül hivatkozott arra is, hogy a HÉSZ-t 2009-ben és 2011-ben is módosította, amelyről az Indítványozót tájékoztatta, de az Indítványozó azokat nem, ahogy a HÉSZ rendelkezéseit érdemben sem kifogásolta.

Indítványozta ugyanakkor, hogy a Kúria az egyeztetés részletei tekintetében személyes meghallgatás keretében hallgassa meg T.J. főépítészt.

II.

Az indítvány megalapozott.

1. Előjáróban indokolt utalni arra, hogy a Kúria Önkormányzati Tanácsa kormányhivatali indítványok esetében a támadott önkormányzati rendeletet avagy annak rendelkezését a hatályos jogszabályokhoz méri, mert feladata az, hogy "az önkormányzati normákat a törvényekkel összhangba hozza, illetőleg - az új jogalkotást tekintve - összhangban tartsa" (Köf.5031/2012/11. számú határozat, MK 2012. évi 76. szám).

A jelen esetben az Indítványozó kormányhivatal a HÉSZ eljárási jellegű törvénysértését állította. Mivel az önkormányzati jogalkotón visszamenőlegesen csak a norma megalkotásakor hatályos eljárási szabályok tiszteletben tartása kérhető számon, ezért a Kúria Önkormányzati Tanácsa a közjogi érvénytelenség ezen esetében a törvényességi vizsgálatot nem az elbíráláskori, hanem az önkormányzati rendelet megalkotásakor hatályos jogszabályi kerethez viszonyította.