A Fővárosi Törvényszék P.22045/2016/13. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 28. §, 75. §, 76. §, 84. §, 339. §, 2013. évi CCXL. törvény (Bv. tv.) 143. §] Bíró: Győriné dr. Hollósi Laura

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék P.22045/2016/13.*, Fővárosi Ítélőtábla Pf.21391/2016/3. (ÍH 2017.90)

***********

A Fővárosi Törvényszék

...P..../2016/13.

A Fővárosi Törvényszék dr. Petró László (ügyvéd címe.) ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek, dr. Csonka Dorottya (képviselő címe.) által képviselt alperes neve alperes ellen személyhez fűződő jog megsértése iránt indított perében meghozta a következő

ítéletet

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 25.000,-(huszonötezer) Ft perköltséget.

A le nem rótt 36.000,-(harminchatezer) Ft kereseti illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet a Fővárosi Ítélőtáblához címezve, a Fővárosi Törvényszéken kell 3 példányban benyújtani.

A fellebbezésben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a fellebbezés irányul és elő kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja. A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a le nem rótt kereseti illeték viselésére vonatkozik, a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás megtartását.

A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény az elsőfokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve, hogy az - elbírálása esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna, illetve ha az az elsőfokú határozat jogszabálysértő voltának az alátámasztására irányul. Amennyiben a fellebbezés a megjelölt hivatkozást nélkülözi, a másodfokú tanács elnöke a fellebbezést hivatalból elutasítja. A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének a kérésére tárgyalást tart. A tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti.

Az ítélet elleni fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél fellebbezése hatálytalan, kivéve ha a fellebbező a jogi segítségnyújtó szolgálatnál pártfogó ügyvéd engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő, és ennek tényét igazolja, vagy a bíróság egyéb okból köteles elutasítani a fellebbezést.

A jogi képviselővel eljáró felek az ítélet ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Vagyonjogi ügyben akkor indítványozhatják a Kúria eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték, illetve a Pp.24.§.-a alapján megállapított értéke az 500.000.-Ft-ot meghaladja.

Indokolás

A bíróság a peres felek előadása, és a csatolt okiratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes 2013. szeptember 2-tól 16-ig volt fogvatartva a intézet BV Intézetben, a intézet BV Intézet átirata szerint 2013. szeptember 2-től 3-ig a 35. számú, 6,4 m2 alapterületű, 4,2 m2 össz mozgásterű és 24,5 m3 össz légterű zárkában másodmagával került elhelyezésre, ily módon ekkor egy fogvatartottra 2,1 m2 mozgástér, 12,25 m3 légtér jutott. 2013. szeptember 3. és 2013. szeptember 16. között a felperes 43. számú, 12,1 m2 alapterületű zárkában került elhelyezésre, amelyben az össz mozgástér 6,1 m2 az össz légtér 45,5 m3, az elhelyezettek száma összesen 6 fő volt. Ily módon egy fogvatartottra 1,01666 m2 mozgástér és 7,5833 m3 légtér jutott. A intézet BV Intézet házirendje szerint a dohányzó zárkák 8:00-tól 11:00 óráig, a dohányfüst mentes zárkák 13-16:00 óráig voltak nyitva. Amennyiben a fogvatartottak az intézet szabályait megszegték, vagy más büntetés-végrehajtási ok indokolta, a felügyelő utasítására a fogvatartottaknak vissza kell vonulniuk a zárkájukba.

2013-ban a intézet BV Intézet I. számú egységében a telítettség éves átlagban 242,5 % volt, amely időnként elérte a 290 %-ot. A felperes fogvatartása idején hatályos 6/1996. (VII.12.) IM. rendelet 137.§. (1) bekezdése értelmében a zárkában elhelyezhető létszámot úgy kellett meghatározni, hogy minden elítéltre lehetőleg 6 m3 légtér és lehetőség szerint a férfi elítéltek esetén 3 m2 mozgástér jusson. A 137 .§. (2) bekezdése szerint a mozgástér meghatározása szempontjából a zárka alapterületéből az azt csökkentő berendezési és felszerelési tárgyak által lefoglalt területet figyelmen kívül kellett hagyni.

A felperes 2014. szeptember 15. és 2014. szeptember 22. között a 2-es intézet Intézetben a 39 m2 alapterületű, 26. számú zárkájába került elhelyezésre. A zárka nettó - berendezési és felszerelési tárgyak nélkül számított - alapterülete 23 m2, a légtere 142 m3 volt. A 2-es intézet Intézet nyilatkozata szerint ezen időszakban a zárka 16 férőhelyre volt berendezve, a zárkában 2014. szeptember 15-én 7 fő, 2014. szeptember 16-án 14 fő, 2014. szeptember 17-én és 18-án egyaránt 17 fő, 2014. szeptember 19-én és 20-án 15 fő, 2014. szeptember 21-én és 22-én 16 fő volt elhelyezve, ily módon egy fogvatartottra 2014. szeptember 15-én 3,28 m2 mozgástér és 20,2 m3 légtér, 2014. szeptember 16-án 1,64 m2 mozgástér, és 10,14 m3 légtér, 2014. szeptember 17-én és 18-án 1,43 m2 mozgástér és 8,87 m3 légtér, 2014. szeptember 19-én és 20-én 1,53 m2 mozgástér és 9,46 m3 légtér, 2014. szeptember 21-én és 22-én 1,43 m2 mozgástér és 8,87 m3 légtér jutott. A zárkában elhelyezett emeletes ágyak egymáshoz voltak rögzítve, ily módon a felperes és más fogvatartott az egymás melletti ágyon aludt.

A felperes 2014. október 17-én a intézet BV Intézetben 2013. szeptember 2-től 16-ig, a 2014. március 31-től április 7-ig, 2014. június 23-tól 30-ig, 2014. október 6-tól október 13-ig történő fogva tartása miatt a Fővárosi Főügyészségen panaszt terjesztett elő, amelyben sérelmezte, hogy a 3-as intézet Intézet nem vette figyelembe, hogy a jogerős ítélet szerint őt börtön fokozatba kellett volna elhelyezni, ennek ellenére a BV Intézet a zárka ajtaját nagyobb részben zárva tartotta, azt átlagosan naponta legfeljebb 1-2 óráig nyitotta ki, ezáltal őt fegyház fokozatúként kezelték. Előadása szerint 2013. szeptember 10-től 16-ig egyáltalán nem volt nyitva a zárka ajtaja. Kifogásolta továbbá, hogy hétfői napokon a törvényben előírt legalább egy óra séta nem volt biztosítva, míg a többi napokon átlagosan 30-40 perc sétát biztosítottak számára. Utalt arra, hogy a 43. számú zárka 8-9 fővel volt feltöltve és - ismeretei szerint - az emeletes ágy tiltott.

A panasz tárgyában eljáró intézet Főügyészség megkereste a intézet BV Intézetet a panasz kivizsgálása és a szükséges intézkedések megtétele végett, majd a .../2014. számon írásban tájékoztatta a intézet BV Intézet parancsnokát, hogy a felperes mozgástér hiányára vonatkozó panaszát megalapozottnak találta, de mivel a szóbeli konzultációjuk eredményeképp a parancsnok a szükséges intézkedéseket a zárkában elhelyezett fogvatartottak létszámának csökkentésére megtette, az ügyészi rendelkezés kibocsátását a 2011. évi CLXIII. törvény 22.§. (2) bekezdése alapján nem tartotta indokoltnak. Mellőzte a szabad levegőn tartózkodás megfelelő időtartamban való biztosítása érdekében történő ügyészi intézkedést is, mivel az azzal kapcsolatos megfelelő intézkedések megtörténtek.