A Fővárosi Törvényszék P.23661/2020/12. számú határozata kártérítés tárgyában. [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 15. §] Bíró: Kelemenné dr. Fenyves Enikő

Fővárosi Törvényszék

31.P.23.661/2020/12/II.

A Fővárosi Törvényszék a Gremsperger Ügyvédi Iroda, dr. Gremsperger Gábor ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt felperes (felperes címe.) felperesnek - dr. Várady Tímea Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe.) által képviselt alperes (alperes címe.) alperes ellen -felszámoló által okozott -kár megtérítése és irat kiadás iránt indított perében meghozta az alábbi

ítéletet:

A bíróság a keresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi felperest fizessen meg alperes javára 15 nap alatt 24.065.- (huszonnégyezer-hatvanöt) forint perköltséget.

A feljegyzett 28.880.-(huszonnyolcezernyolcszáznyolcvan) forint eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítést követő 15 nap alatt fellebbezést lehet benyújtani a Fővárosi Törvényszéknél írásban, kizárólag elektronikus úton a Fővárosi Ítélőtáblához, mint másodfokú bírósághoz címzetten; elektronikus kapcsolattartás esetén a fellebbezés csak elektronikus úton nyújtható be.

A másodfokú eljárásban a jogi képviselet kötelező, ezért a fellebbezést benyújtó félnek jogi képviselőt szükséges meghatalmaznia. Ha a fellebbezést benyújtó fél jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. A fellebbezést benyújtó fél pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránti esetleges kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő.

A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény vagy az új bizonyíték az elsőfokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve, hogy az - elbírálása esetén - rá kedvezőbb határozatot eredményezett volna.

A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására, vagy az elsőfokú bíróság által mellőzött bizonyítás lefolytatásának indítványozására akkor is sor kerülhet, ha az az elsőfokú határozat jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Indokolás

[1] A bíróság a per adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Felperes előadása szerint a cég1 Kft. (volt cég1 Kft.) cég székhelye székhelyű gazdasági társasággal 2013. október 22-én határozatlan időtartamú munkaszerződést kötött, és 2013. október 23. napjától a Kft munkavállalója volt. A munkaszerződés munkaerő kölcsönzés céljából jött létre, felperes rendelkezett a munkakör betöltéséhez szükséges érvényes vagyonőri igazolvánnyal, a szerződés szerint alapbére 114.000.- forint/hó volt, a szerződésben három hónap próbaidőt kötöttek ki, felperes csatolta a 2013. december havi bérjegyzékét, ekkor 74.670.- forint volt a munkabére.

Felperes a munkáltatótól a munkaviszonya megszűnését igazoló dokumentumokat nem kapott.

[2] Felperes a település Kormányhivatala Rehabilitációs Szakigazgatási Szervétől - mint megváltozott munkaképességű munkavállaló- TB ellátást igényelt, a Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve 2014. augusztus 25. napján kelt 70-2-087558/2014/8. számú határozatával a felperes igényét elutasította, mert felperes biztosítási jogviszonyában 2013. október 23. - 2014. május 14. napja közötti időszakban csak 201 nap volt elszámolható, és a kérelem benyújtását megelőzően 1090 napon át, illetve 10 éven belül 2555 napon, illetve 15 éven belül 3650 napon át nem volt társadalombiztosítási ellátásra biztosított.

Felperes nyilatkozata szerint a cég1 Kft. munkáktatótól a munkaviszonya megszűnéséről tájékoztatást, ezzel kapcsolatban okiratot nem kapott, és a cég1 Kft.-nél fennálló jogviszonyából eredő TB ellátás igényét is elutasították.

Erről tehát felperes 2014 év augusztusában már tudomást szerzett.

[3] 2015.02.05.- 2015.05.05.-ig a cég1 Kft kényszertörlési eljárás alatt állt.

2015.05.18. napján kelt levélben felperes az OEP-hez fordult a biztosítotti jogviszonya kivizsgálása érdekében, 2015 szeptemberében hiánypótlásra hívták fel; felperes a hiánypótlásnak megfelelően megkereste a munkáltatót, annak címéről a megkeresése elköltözött jelzéssel érkezett vissza, a majd a cégvezető cégjegyzékben írt lakcímére küldött levelet, ami nem kereste jelzéssel érkezett vissza.

[4] Felperes a munkáltatóval szembeni igényét a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt kívánta érvényesíteni, nyilatkozata szerint a bíróság keresetét 2016.01.06. napján kelt 14.M. 3500/2015/2/I.számú végzéssel idézés kibocsátása nélkül elutasította, mert a jogi képviselővel eljáró felperes nem terjesztett elő összegszerűen is megjelölt határozott kereseti kérelmet.

[5] A felperes munkáltatója a cég1 Kft felszámolását a Fővárosi Törvényszék 26.Fpk.1818/2017/7. számú végzésével rendelte el, a felszámolás kezdő időpontja 2017.05.17. napja. A bíróság felszámolóként az alperest rendelte ki, a kinevezett felszámolóbiztos felszámoló biztos1 volt.

Felperes a felszámolási eljárásban hitelezői igényt nem jelentett be, ezért esetében bérgarancia megigénylésére nem kerülhetett sor, tekintettel arra, hogy a felszámoló felperes igényéről a felszámolási eljárás során nem szerzett tudomást.

A felszámoló 2017 évben az egyszerűsített felszámolási eljárást befejezte, a bírósághoz benyújtott zárómérleghez készített zárójelentés szerint a felszámolási eljárás során a felszámolóhoz munkavállalói hitelezői igénybejelentés nem érkezett, iratok hiányában munkavállalót felkutatni nem lehetett.

A felszámolás eredményeként felperes volt munkáltatója megszűnt, 2018. május 14. napján a cégnyilvántartásból törölték.

[6] Alperes mint felszámoló az adós gazdasági társaság felszámolási eljárásnak lefolytatására a csődtörvény szabályai szerint volt köteles eljárni.

Alperes A/5., /6. és /7. szám alatt csatolta a munkáltató adóhatóságnál elérhető adatait, a felszámoló a felszámolás kezdetén ellenőrizte, hogy van-e lezáratlan jogviszony, a munkáltató részéről sem aktív jogviszonyt, sem bevallások benyújtását nem látta, ennek hiányában nem kellett arra következtetnie, hogy az adós cégnek esetleg van munkavállalója, és semmilyen körülmény nem utalt arra, hogy felperes állományban lenne, a felszámolónak vele kapcsolatban bármilyen teendője lenne.