A Fővárosi Törvényszék P.23661/2020/12. számú határozata kártérítés tárgyában. [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 15. §] Bíró: Kelemenné dr. Fenyves Enikő

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék P.23661/2020/12.*, Fővárosi Ítélőtábla Pf.20761/2021/3., Kúria Gfv.30116/2022/2.

***********

Fővárosi Törvényszék

31.P.23.661/2020/12/II.

A Fővárosi Törvényszék a Gremsperger Ügyvédi Iroda, dr. Gremsperger Gábor ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt felperes (felperes címe.) felperesnek - dr. Várady Tímea Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe.) által képviselt alperes (alperes címe.) alperes ellen -felszámoló által okozott -kár megtérítése és irat kiadás iránt indított perében meghozta az alábbi

ítéletet:

A bíróság a keresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi felperest fizessen meg alperes javára 15 nap alatt 24.065.- (huszonnégyezer-hatvanöt) forint perköltséget.

A feljegyzett 28.880.-(huszonnyolcezernyolcszáznyolcvan) forint eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítést követő 15 nap alatt fellebbezést lehet benyújtani a Fővárosi Törvényszéknél írásban, kizárólag elektronikus úton a Fővárosi Ítélőtáblához, mint másodfokú bírósághoz címzetten; elektronikus kapcsolattartás esetén a fellebbezés csak elektronikus úton nyújtható be.

A másodfokú eljárásban a jogi képviselet kötelező, ezért a fellebbezést benyújtó félnek jogi képviselőt szükséges meghatalmaznia. Ha a fellebbezést benyújtó fél jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. A fellebbezést benyújtó fél pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránti esetleges kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő.

A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény vagy az új bizonyíték az elsőfokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve, hogy az - elbírálása esetén - rá kedvezőbb határozatot eredményezett volna.

A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására, vagy az elsőfokú bíróság által mellőzött bizonyítás lefolytatásának indítványozására akkor is sor kerülhet, ha az az elsőfokú határozat jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Indokolás

[1] A bíróság a per adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Felperes előadása szerint a cég1 Kft. (volt cég1 Kft.) cég székhelye székhelyű gazdasági társasággal 2013. október 22-én határozatlan időtartamú munkaszerződést kötött, és 2013. október 23. napjától a Kft munkavállalója volt. A munkaszerződés munkaerő kölcsönzés céljából jött létre, felperes rendelkezett a munkakör betöltéséhez szükséges érvényes vagyonőri igazolvánnyal, a szerződés szerint alapbére 114.000.- forint/hó volt, a szerződésben három hónap próbaidőt kötöttek ki, felperes csatolta a 2013. december havi bérjegyzékét, ekkor 74.670.- forint volt a munkabére.

Felperes a munkáltatótól a munkaviszonya megszűnését igazoló dokumentumokat nem kapott.

[2] Felperes a település Kormányhivatala Rehabilitációs Szakigazgatási Szervétől - mint megváltozott munkaképességű munkavállaló- TB ellátást igényelt, a Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve 2014. augusztus 25. napján kelt 70-2-087558/2014/8. számú határozatával a felperes igényét elutasította, mert felperes biztosítási jogviszonyában 2013. október 23. - 2014. május 14. napja közötti időszakban csak 201 nap volt elszámolható, és a kérelem benyújtását megelőzően 1090 napon át, illetve 10 éven belül 2555 napon, illetve 15 éven belül 3650 napon át nem volt társadalombiztosítási ellátásra biztosított.

Felperes nyilatkozata szerint a cég1 Kft. munkáktatótól a munkaviszonya megszűnéséről tájékoztatást, ezzel kapcsolatban okiratot nem kapott, és a cég1 Kft.-nél fennálló jogviszonyából eredő TB ellátás igényét is elutasították.

Erről tehát felperes 2014 év augusztusában már tudomást szerzett.

[3] 2015.02.05.- 2015.05.05.-ig a cég1 Kft kényszertörlési eljárás alatt állt.

2015.05.18. napján kelt levélben felperes az OEP-hez fordult a biztosítotti jogviszonya kivizsgálása érdekében, 2015 szeptemberében hiánypótlásra hívták fel; felperes a hiánypótlásnak megfelelően megkereste a munkáltatót, annak címéről a megkeresése elköltözött jelzéssel érkezett vissza, a majd a cégvezető cégjegyzékben írt lakcímére küldött levelet, ami nem kereste jelzéssel érkezett vissza.

[4] Felperes a munkáltatóval szembeni igényét a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt kívánta érvényesíteni, nyilatkozata szerint a bíróság keresetét 2016.01.06. napján kelt 14.M. 3500/2015/2/I.számú végzéssel idézés kibocsátása nélkül elutasította, mert a jogi képviselővel eljáró felperes nem terjesztett elő összegszerűen is megjelölt határozott kereseti kérelmet.

[5] A felperes munkáltatója a cég1 Kft felszámolását a Fővárosi Törvényszék 26.Fpk.1818/2017/7. számú végzésével rendelte el, a felszámolás kezdő időpontja 2017.05.17. napja. A bíróság felszámolóként az alperest rendelte ki, a kinevezett felszámolóbiztos felszámoló biztos1 volt.

Felperes a felszámolási eljárásban hitelezői igényt nem jelentett be, ezért esetében bérgarancia megigénylésére nem kerülhetett sor, tekintettel arra, hogy a felszámoló felperes igényéről a felszámolási eljárás során nem szerzett tudomást.

A felszámoló 2017 évben az egyszerűsített felszámolási eljárást befejezte, a bírósághoz benyújtott zárómérleghez készített zárójelentés szerint a felszámolási eljárás során a felszámolóhoz munkavállalói hitelezői igénybejelentés nem érkezett, iratok hiányában munkavállalót felkutatni nem lehetett.

A felszámolás eredményeként felperes volt munkáltatója megszűnt, 2018. május 14. napján a cégnyilvántartásból törölték.

[6] Alperes mint felszámoló az adós gazdasági társaság felszámolási eljárásnak lefolytatására a csődtörvény szabályai szerint volt köteles eljárni.