A Veszprémi Törvényszék Pf.21205/2011/8. számú határozata végrehajtás megszüntetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 164. §, 195. §, 196. §, 235. §, 253. §, 369. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 242. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 46. §, 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 21. §] Bírók: Kovácsfi László, Sepsi Erika, Vargáné dr. Keresztes Klára

Veszprém Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság

1.Pf. 21.205/2011/8. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Veszprém Megyei Bíróság Dr. Bors István (ügyvéd címe szám alatti) ügyvéd által képviselt I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe. szám alatti lakos) I.r., és II.rendű felperes neve (II.rendű felperes címe szám alatti lakos) II.r. felpereseknek - Albertné Dr. Kertész-Farkas Éva (ügyvéd címe szám alatti) ügyvéd által képviselt alperes neve (alperes címe szám alatti lakos) alperes ellen, végrehajtás megszüntetése iránt indított perében, a Veszprémi Városi Bíróság 3.P. 20.217/2011/16/I. sorszámú ítéletével szemben, a felperesek 20. és Pf. 6. sorszám alatti fellebbezése folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és a felperesekkel szemben 1901.-Vh. 3066/2009. és 1901.-Vh. 3067/2009. bírósági végrehajtási ügyszámon elrendelt és 111.V. 1384/2009. és 1385/2009. számú végrehajtói számon folyamatban lévő végrehajtást 59.400.000.-(Ötvenkilencmillió-négyszázezer) Ft tőkére és annak 2009. július 27-től a kifizetésig járó törvényes mértékű késedelmi kamatára, végrehajtás elrendelésével felmerült és végrehajtási költségekre korlátozza.

A bíróság kötelezi a felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az Államnak külön felhívásra 900.000.-(Kilencszázezer) Ft fellebbezési illetéket.

A bíróság kötelezi a felpereseket, hogy fizessenek meg egyetemlegesen alperesnek 15 napon belül 500.000.-(Ötszázezer) Ft másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

Az elsőfokú bíróság elutasította a felperesek keresetét, amely a velük szemben végrehajtási záradék kibocsátásával 60.000.000.- Ft tőke és járulékai iránt folyamatban lévő végrehajtás megszüntetésére irányult. Az ítélet indokolása szerint a felperesek nem tudták bizonyítani, hogy a végrehajtás alapjául szolgáló közjegyzői okiratba foglalt és tartozáselismerő nyilatkozattal megerősített 2007. július 26-án kelt ügyvéd által ellenjegyzett kölcsönszerződés, mint színlelt szerződés semmis és az a kft. neve Kft.-ben - amelyet I.r. felperes, alperes és perben nem álló további két személy 2007. július 26-án kelt társasági szerződéssel alapított - az alperes nevén lévő 20 %-os üzletrész adásvételi szerződést leplezne. Az okiratokat készítő és ellenjegyző ügyvéd neve ügyvéd vallomása szerint a felek tényleges szándékának megfelelően kerültek megfogalmazásra a szerződések, az ügyvédnek nem volt más szerződési akaratról tudomása. A peres felek közötti levelezésből sem lehetett azt a következtetést levonni, hogy ne kölcsönszerződésre irányult volna a felek akarata. Cáfolja a felperesek által állított adásvételi szerződést, hogy az alperes által felpereseknek átadott 75.000.000.- Ft-ból a felperesek két alkalommal összesen 15.000.000.- Ft-ot visszafizettek, bár ekkor a visszafizetési határidő még nem telt el, az ezzel összefüggésben készült átvételi elismervény is a kölcsönre utal vissza. Életszerűbbnek tartotta az alperes azon előadását, hogy 75.000.000.- Ft-ot az alperes nem kamatmentesen adta át a felpereseknek - amelynek nagy részét az alperes is banktól vette kölcsön -, hanem a Kft.-ből származó haszna képezte volna az alperes jövedelmét, szemben a felperesi állítással, hogy egy még nem létező társaság 20 %-os üzletrész ellenértéke lett volna a 75.000.000.- Ft, figyelemmel arra, hogy rövid ideje ismerte csak alperes a felpereseket. A kölcsönszerződés nem cáfolja, hogy azzal egyidőben került aláírásra a Kft. társasági szerződése. I.r. felperesnek volt egy később szabadalmaztatott terméke : vákuumos kenyértároló, s ezzel összefüggésben I.r. felperes és ügyvéd neve között több elképzelés merült fel, hogy hogyan lehetne ezt apportálni, vagy pénzügyi befektetővel a szükséges tőkét biztosítani. A Kft. egyébként a működését megkezdte, de a termelés beindulása elhúzódott. Az elsőfokú bíróság szerint az I.r. felperesnek lehetősége lett volna arra, ha ez lett volna a szerződési akaratuk, hogy az összeg egy részéről kölcsönszerződést kötnek, míg a másik részére társaság létrehozása után üzletrész adásvételi szerződést kötnek. Mivel a kölcsönszerződés semmisségét a felperesek nem bizonyították, a végrehajtás megszüntetésének nem volt helye.

A felpereseket pervesztességük okán kötelezte az Állam javára feljegyzett kereseti illeték, illetve az alperes javára perköltség megfizetésére.

Az elsőfokú ítélettel szemben a felperesek éltek fellebbezéssel, az elsőfokú ítélet megváltoztatását, a kölcsönszerződés színleltségének megállapításával a felperesekkel szembeni végrehajtás megszüntetését és az alperes első-, másodfokú perköltségben való marasztalását kérték. A felperesek fenntartották azt az álláspontjukat, hogy az I.r. felperes újításához befektetőt keresett, az alperes kereste meg az I.r. felperest 2007. július 16-án e-mailben azzal, hogy "beszállna" az üzletbe. Az I.r. felperesnek nem volt szüksége kölcsönre, a személyes találkozások alkalmával a termék műszaki rajzának alperes általi megismertetésével egyeztetés eredményeként jutottak el oda, hogy az I.r. felperes a reménybeli 50 %-os Kft. üzletrészéből 20 %-ot elad az alperesnek 75.000.000.- Ft-ért, és ennek érdekében az alperes is hitelt vett fel. Az alperes akarata volt, hogy kölcsönszerződés formájában kerüljön írásba foglalásra a megállapodás, és mivel indulócégről volt szó, nem ismerték egymást, az alperes biztosítékot akart, és az alperesnek a 20 %-os üzletrész kezdetben nem jelenthetett elegendő biztosítékot, mivel a kft. neve Kft. 3.000.000.- Ft-os törzstőkével alakult; bár a felperesek tulajdonát képező ingatlan is fedezetül szolgált, de az alperes a vállalkozás beindulásáig kívánta biztosítani magát és megállapodtak, hogy a termék elkészülte után a szerződést a valóságos akaratnak megfelelően módosítják. A felperesek a vételár és a felek valós szerződési akarata bizonyítékaként hivatkoztak arra, hogy az alperes által átadott második részlet (52.600.000.- Ft) feltétele volt a termék műszaki tervdokumentációjának bemutatása, az első részlet feltétele volt a Kft. létrehozása, és hogy a pénz a Kft.-nek tagi kölcsön, vagy egyéb pénzbeli juttatás nyújtására is szolgált az okirat szerint. Az alperes nem a felperesektől várta, hanem a Kft.-től várta a pénze megtérülését. Cáfolja a kölcsön jogcímet, hogy a szerződés szerinti visszafizetési határidő előtt, az alperesnek anyagi gondjai voltak, pénzre volt szüksége, pénzfizetést kért a felperesektől, emiatt a felperesek a fedezetül szolgáló ingatlant eladták - amelyet egyébként a kölcsönszerződés szerinti feltételeknek megfelelően be kellett fejezniük és részben tehermentesíteniük kellett - s az ingatlan vételárából adtak az alperesnek 5.000.000.- Ft-ot, ami visszavártak az alperestől.