A Veszprémi Járásbíróság P.20217/2011/16. számú határozata végrehajtás megszüntetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 207. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Juhász Gergely

VESZPRÉMI VÁROSI BÍRÓSÁG

3.P. 20.217/2011/16/I.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Veszprémi Városi Bíróság I.r. és II.r. felperesi képviselő neve ügyvéd (I.r. és II.r. felperesi képviselő címe) által képviselt I.r. felperes neve (I.r. felperes címe) I. r., II.r. felperes neve (II.r. felperes címe) II. r. felpereseknek - alperesi képviselő neve ügyvéd (alperesi képviselő címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen végrehajtás megszüntetése iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság a felperesek keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi egyetemlegesen felpereseket, hogy fizessenek meg felhívásra a Magyar Állam javára 907.000,- Ft feljegyzett költséget.

A bíróság kötelezi egyetemlegesen felpereseket, hogy fizessenek meg alperesnek 2.450.000,- Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Veszprém Megyei Bírósághoz címzett, de a Veszprémi Városi Bíróságnál 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A bíróság tájékoztatja a peres feleket:

- amennyiben a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az Állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik,

- a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos,

- a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul

tárgyalás tartását kérhetik, illetve közös kérelmük alapján a fellebbezést tárgyaláson kívüli bírálja el a másodfokú bíróság.

I n d o k o l á s :

A bíróság az ügyben a felek előadása, a felek által mellékelt iratok, valamint a meghallgatott tanúk vallomása alapján az alábbi tényállást állapította meg:

I. r. felperes (I.r. felperes neve) ötletgazdája egy szabadalmi újításnak, amely egy vákuumos kenyértartóra vonatkozik. II. r. felperes az I. r. felperes házastársa, ügyvéd. I. r. felperes gazdasági társaság létrehozását határozta el a termék gyártása, forgalmazása céljából. Üzlettársként 25-25%-os tulajdoni hányaddal 1.sz. tanút és 2.sz. tanút vonta volna be a 1.sz. üzletbe, I. r. felperes tulajdoni hányada 50% lett volna. A termék műszaki és formai alapjai akkorra már lefektetésre kerültek.

Tekintettel arra, hogy felperes a szükséges tőkével nem rendelkezett a gyártás megvalósításához, az 2.sz. üzlet igénybevételével egy vállalkozó szellemű embert keresett. Ezen közvetítő segítségével 2007. július 16-án alperes e-mailben megkereste I. r. felperest azzal, hogy az üzleti ajánlata érdekelné.

Alperesnek kenyérgyártó üzeme van, amely 3.sz. üzlet néven dolgozott. A felperes által kitalált termékben fantáziát látott, mivel az alperes társasága által folytatott profilhoz kapcsolódó termékről volt szó.

Felek ezt követően egyeztetést folytattak. Az alperesi 25 millió Ft-ról, a I. r. felperes 100 millió Ft-ról indította az egyeztetéseket, végül is 75 millió Ft-ban egyeztek meg.

Felek megállapodtak, hogy a felperes a saját 50%-os tulajdonrészéből 20% tulajdoni hányadot az alperesnek juttat, ily módon az I. r. felperes tulajdoni hányada 30% lesz.

Felek ezt követően a kölcsönszerződést kötöttek, azt írásba foglalták 2007. július 26. napján azzal, hogy ezen 2007. július 24-i dátum szerepel.

A kölcsönszerződésben felek rögzítették a hitel átutalásának ütemezését és a kölcsön célját. A kölcsön céljaként rögzítették, hogy a felperesek a kölcsön fedezeteként meghatározott ingatlannak a műszaki, kivitelezési munkák befejezésére, az ezen fennálló hitel kifizetésére és jelzálog törlésére, valamint a 1.sz. üzlet részére tagi kölcsön vagy más pénzbeli juttatás nyújtására felhasználják. A kölcsön fedezeteként felperesek az 1/2-1/2 arányú tulajdonukban álló 1.sz. helység neve belterület 1.sz. ingatlan helyrajzi száma alatti ingatlanukat jelölték meg. Ezen kívül rögzítették a felek, hogy vételi jogot kötnek ki hitelező, alperes javára a fenti ingatlanra azzal, hogy ezen vételi jogot abban az esetben gyakorolhatja, ha az adósok a fizetési kötelezettségüket nem teljesítik. Vételi jog az ingatlannyilvántartásba bejegyzésre nem került. A felek kamatot nem rögzítettek a szerződésben.

Felek ugyancsak július 26-án az alperes által átadott pénzből befizették a társaság megalapításához szükséges törzstőke összegét, majd benyújtásra kerültek az iratok a 2.sz. helység Megyei Bíróságára, mint Cégbíróságra, ily módon a társaság megalakult a fent részletezett tulajdoni hányadok szerint.

A szerződéseket 3.sz. tanú jegyezte ellen a 3.sz. tanú irodájának neve képviseletében. A felek tényleges szándékának megfelelően kerültek ezen szerződések megfogalmazásra.

Felperesek tartozásukat közjegyző neve (közjegyző címe) közjegyző előtt közjegyzői iratszám számú okiratában 70 millió Ft összegben elismerték. A tartozáselismerő nyilatkozat 2007. szeptember 21. napján kelt.

Ez rögzítette, hogy szívességi kölcsön jogcímén 17.400.000,- Ft, majd 15 millió, majd 37.600.000,- Ft, tehát összesen 70 millió Ft-ot átvettek alperestől, amelyet a kölcsönszerződés 3.1. pontjában a kölcsön fedezeteként meghatározott ingatlan műszaki kivitelezési munkáinak befejezésére, valamint 82.666,- CHF kiegyenlítésére és a jelzálogjog törlésére, valamint a gazdasági társaságba történő tagi kölcsön vagy más pénzbeli juttatás nyújtására használnak fel.

A tartozáselismerő nyilatkozatban felperesek megerősítették, hogy legkésőbb 2009. július 26. napjáig kamatmentesen, egy összegben visszafizetik alperesnek a tartozásukat.

A társaság ezt követően működését megkezdte, de a termelés beindulása elhúzódott, jövedelmet a társaság nem termelt. Az alperes 2008. őszén felperesekhez fordult a kölcsön egy részének visszaadása végett, ezért 2008. december 5-én 5 millió Ft-ot átadtak alperesnek.

Az ingatlant az alperes által korábban átadott pénzből a felperesek tehermentesítették, majd 2009. január 5. napján 110 millió Ft ellenében adásvétel címén átruházták, de az alperes felé fennálló tartozást nem rendezték. Ily módon a felek által kötött kölcsönszerződés fedezete elvonásra került és a felperesi követelés érvényesítése bizonytalanná vált. Felperesek ezt követően más ingatlant kívántak felajánlani fedezetül, de ezt az alperes nem fogadta el, a szerződés módosításra végül nem került. Felek ezt követően egyeztettek több ízben a kölcsön visszaadása tárgyában, így 2009. januárjában is 3.sz. tanú irodájában.

Ezt követően a felperesek alperes felhívására 2009. február 13. napján további 10 millió Ft-ot fizettek meg felé, a tőketartozás 60 millió Ft maradt.

Felperesek 2009. február 16-án e-mailben tartozásukat szintén elismerték.

A felek közötti egyeztetések nem vezettek eredményre, felperesek a kölcsönösszeget az alperesnek nem fizették vissza, további fedezetről nem gondoskodtak.