A Legfelsőbb Bíróság Kfv.38151/2010/5. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ERDŐGAZDÁLKODÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1996. évi LIV. törvény (Erdőtörvény) 5. §, 8. §, 72. §] Bírók: Fehérné dr. Tóth Kincső, Kalas Tibor, Kurucz Krisztina

Kfv.II.38.151/2010/5.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a felperesnek a Mezőgazdasági, Szakigazgatási Hivatal Központ Erdészeti Igazgatóság alperes elleni erdőgazdálkodási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, mely perbe a felperes érdekében a dr. Babák László ügyvéd által képviselt I.r. és II.r. beavatkozott, a Pest Megyei Bíróság 2010. február 24. napján kelt 6.K.27.484/2008/17. sorszámú jogerős ítélete ellen az alperes által 1 sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

i t é l e t e t:

A Legfelsőbb Bíróság a Pest Megyei Bíróság 6.K.27.484/2008/22. számú végzésével kijavított 6.K.27.484/2008/17. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest és a felperesi beavatkozókat, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 50.000 (azaz ötvenezer) forint elsőfokú és 30.000 (azaz harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt 16.500 (azaz tizenhatezer-ötszáz) forint kereseti és 36.000 (azaz harminchatezer) forint felülvizsgálati illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A Pest Megyei Bíróság K.27.484/2008/17. sorszámú, 2010. február 24. napján kelt jogerős ítéletében az alperes 04.4/36/3/2008. számú határozatát az elsőfokú hatóság határozatára is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú erdészeti igazgatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte.

Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása szerint az alperes keresettel felülvizsgálni kért határozatában részben helybenhagyta, illetőleg megváltoztatta az első fokon eljárt azon határozatát, amelyben a felperest erdőterület engedély nélküli igénybevétele miatt 152.615 forint erdőgazdálkodási bírsággal sújtotta, illetve kötelezte, hogy a hrsz-ú ingatlan dél-keleti sarkában a u. melletti családi ház építésével és tereprendezéssel, valamint a jogilag nem rendezett telkeket elválasztó kerítések építésével megvalósult erdőterület igénybevételt szüntesse meg és az erdőterületet az eredeti állapotába állítsa vissza legkésőbb 2008. május 1. napjáig.

Az alperes keresettel felülvizsgálni kért határozatában részben változtatta meg az elsőfokú határozatot, mivel az erdőterület termelésből történő visszaállításának határidejét legkésőbb a határozat jogerőre emelkedését követő 90 napban határozta meg.

Az elsőfokú bíróság a keresetet alaposnak találta. Felhívta az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Evt.) 72.§ (1) bekezdését, amely szerint az erdőterület mezőgazdasági művelésbe vonása, termelésből való kivonása, valamint időleges igénybevétele esetén az erdőgazdálkodó köteles az igénybe vett erdőnek megfelelő értékű erdőt létesíteni vagy az erdészeti hatóság határozata alapján az újraerdősítés költségét az e törvényben, valamint külön jogszabályban meghatározott mértékben és módon megfizetni. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az ügyben elengedhetetlen volt , valamint tanúkénti meghallgatása, mivel mindkét tanú az eredeti állapot visszaállításának lehetősége vonatkozásában tud vallomást tenni. A tanúvallomások alapján az is vizsgálható, hogy az érintett ingatlant milyen övezet veszi körül, illetőleg a korábbi szabályozási terv milyen időpontig volt hatályban és a perbeli terület miként került megjelölésre. Az elsőfokú bíróság szerint mindenképpen figyelembe kell venni, hogy műszakilag helyreállítható-e a terület, megoldható-e a csereerdősítés. Arra is utalt az elsőfokú bíróság, hogy elengedhetetlen valamennyi érintett részvételével ismételt helyszíni szemle megtartása és konkrétan vizsgálandó, hogy az I.r. beavatkozó részére eladott ingatlanról megközelíthető-e a Duna parti ingatlanrész. Vizsgálni kell továbbá azt is, hogy a II.r. beavatkozó ingatlanáról mennyiben közelíthető meg a Duna part figyelemmel a több mint 8 m-es szintkülönbségre. Az elsőfokú bíróság hivatkozott arra is, hogy a helyi építési szabályzat az erdészeti hatóság egyetértésével készült és a besorolás tartalmazta a lakóterület megnevezést. Az eredeti állapot helyreállítása nem csupán költség-oldalról, hanem műszaki szempontból is vizsgálandó az elsőfokú bíróság megítélése szerint, melynek keretében arra is ki kell térni, hogy a felperes konkrétan milyen minősítésű területet vett igénybe a lakóterület kialakítása céljából.

A felperes jóhiszeműsége szempontjából vizsgálandó kérdés továbbá az is, hogy a településszerkezeti tervet, illetve a helyi építési szabályzatot az erdészeti hatóság jóváhagyta-e vagy sem, illetőleg kifogásolta-e a terület változtatást. Hivatkozott arra is az elsőfokú bíróság, hogy konkrétan vizsgálandó miszerint az eredeti állapot helyreállítása milyen anyagi veszteséget okozna a helyzet kialakulásában vétlen magánszemélyeknek. Figyelembe kell venni a döntés meghozatalánál továbbá, hogy a közelben lévő állami tulajdonú területen a felperes csereerdősítést ajánlott fel.

A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. A felülvizsgálati kérelemben foglaltak szerint az elsőfokú bíróság ítélete sértette az Evt. 5.§-át,a 8.§ (1) bekezdését, valamint az Evt. végrehajtásáról szóló 29/1997.(IV.30.) FM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 3.§ (1) bekezdését. Az alperes kiemelte, hogy a fenti jogszabályi rendelkezések alapján az erdő és az erdőterület fogalmának meghatározásából látható, hogy amennyiben egy földterület megfelel az erdő jogszabályban meghatározott kritériumainak akkor erdőnek minősül, függetlenül attól, hogy az ingatlan-nyilvántartásban milyen művelési ág szerint tartják nyilván. Az alperes hivatkozott arra is, hogy a Legfelsőbb Bíróság a BH 2006. évi 43. számú eseti döntésében is ezt az álláspontot foglalta el. Emiatt nincs jelentősége annak, hogy az érintett területet milyen övezet veszi körül, illetőleg a korábbi szabályozási terv milyen időpontig volt hatályban,s a terület minősítésére vonatkozó bizonyítást is szükségtelen lefolytatni.

Az alperes a felülvizsgálati kérelemben arra is utalt, hogy az ügy szempontjából nincs továbbá jelentősége a beavatkozói ingatlanokról a Duna-part megközelíthetősének,mivel a hatóság az eredeti állapot helyreállítását rendelte el. Ez azt jelenti, hogy az épületet, valamint a kerítést le kell bontani, az eredeti állapot helyreállítása után az épület, valamint a kerítés által elfoglalt terület újból az erdő részévé fog válni. Az alperes arra is hivatkozott, hogy az érintett terület a 2001. évi erdőtervezés során került be a körzeti erdőtervbe, valamint az Országos Erdőállomány Adattárába. Az alperes megjegyezte, hogy nem bizonyítható, miszerint az engedély nélküli igénybevétel során fakitermelés is történt, ezért nem kötelezte a felperest engedély nélküli fakitermelés miatt erdőgazdálkodási bírság megfizetésére. Az, hogy nem történt fakitermelés nem jelenti azt, hogy az erdőterülete nem csökkent, mivel egy adott erdőterülethez a fával nem borított részek is tartoznak.