A Győri Ítélőtábla Pf.20488/2008/5. számú határozata tartozás megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 247. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 318. §, 339. §, 349. §, 361. §, 474. §, 529. §, 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 69. §] Bírók: Ábrahám Éva, Lezsák József, Vass Mária

Győri Ítélőtábla

Pf.I.20.488/2008/5. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Győri Ítélőtábla a dr. Elek Zsolt ügyvéd által képviselt felperesnek a Horváthné dr. Molnár Lívia jogtanácsos által képviselt I.r., a dr. Busa Barbara ügyvéd által képviselt II.r. alperesek ellen 402.530 Ft kártérítés és járulékainak megfizetése iránt indított perében a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság által 2008. október 8. napján meghozott 3.P.20.509/2008/10. számú ítélet ellen a felperes részéről 11. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét helybenhagyja.

Köteles a felperes 15 nap alatt az I.r.-II.r. alperes részére megfizetni fejenként 7.500 - 7.500 (Hétezer-ötszáz - Hétezer-ötszáz) Ft másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s :

A felperes keresetében kérte egyetemlegesen kötelezni az alpereseket 402.530 Ft tőke, ennek 2007. június 4. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamatai és a felmerült perköltség megfizetésére.

Az I.r. alperes kártérítési felelősségének jogalapját a Vht. 69. §-ában foglaltak megsértése miatt a Ptk. 349. §-ára alapította és hivatkozott a Ptk. 339. § /1/ bekezdésére is, valamint a Ptk.361.§-ára.

A II.r. alperes felelősségét - a Ptk. 318. § /1/ bekezdésében foglalt szabály felhívásával - a Ptk. 339. §-a alapján kérte megállapítani a Ptk. 529. § /1/ bekezdése és a Ptk. 474. § /2/ bekezdése rendelkezéseinek megsértése miatt.

Előadta, hogy az I.r. alperesi adóhatóság tévesen értelmezte a Vht. IV. és V. fejezete alkalmazási lehetőségeit és kötelezettségeit.

Helytelen azon álláspontja, hogy az inkasszót a V. fejezet alapján kellett elrendelni, mivel jelen esetben nem pénzügyi intézménynél kezelt összeg végrehajtása a kérdés, hanem az, hogy a pénzkövetelés végrehajtása esetén a családi pótlék - függetlenül attól, hogy azt bankszámlán tartják-e vagy sem - mentes a végrehajtás alól a Vht. 69. § /2/ bekezdése értelmében.

A bankszámlaszerződés alapján a II.r. alperes nem győződött meg arról, hogy az adóhatóság ilyen módon érvényesítheti-e a követelését a kötelezettel szemben. A számlán lévő jóváírt összeg eredetét a banknak vizsgálnia kellett.

Kérte megkeresni a MÁK-ot annak közlése iránt, hogy ezen bankszámlára utalások családi pótlék címén történt-e.

Az I.r. alperes a kereset elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy a beszedési megbízás benyújtásakor az Art. és a Vht. és a 21/2006. (XI.24.) MNB rendeletben foglaltaknak megfelelően járt el. Az adóhatóság hivatalból nem vizsgálja, és nem is tudja megállapítani - jogszabály sem kötelezi arra - , hogy a bankszámlára kiadott inkasszó milyen pénzből és mekkora összegben teljesül. A bankszámlát vezető pénzintézetnek kell ügyelnie arra, hogy az adózó jogszabályban foglalt jogai ne sérüljenek. A mentesség érvényesítése, illetve a teljesítés korlátozása az inkasszó teljesítését végző pénzintézet feladata. E körben hivatkozott a 227/2006. (XI.20.) Korm. rendelet 8. §-ában foglaltakra.

Hangsúlyozta, hogy a Vht. második részének V. fejezete irányadó a végrehajtás során. Az inkasszó esetén a Vht. 79/A. § /1/ bekezdése, valamint 82/A. § /1/ bekezdése értelmében a pénzügyi intézménynél kezelt, az adózót megillető pénzösszeg - a Vht. 79/A. § /2/ és /3/ bekezdésében foglalt korlátozásokkal - végrehajtás alá vonható. A végrehajtás alól relatív mentességet élvező pénzeszközök körét a Vht. 79/B. §-a határozza meg.

A II.r. alperes is kérte a felperes keresetének az elutasítását arra hivatkozással, hogy jogellenes magatartást nem tanúsított, a Ptk. 529. § /1/ bekezdésében foglaltakat nem szegte meg az I.r. alperes által benyújtott azonnali beszedési megbízás teljesítése szabályszerűen történt. A felperesnek a Ptk. 474. §-ára vonatkozó hivatkozása alaptalan, mivel közte és a felperes között bankszámlaszerződés jött létre. A banknak nincs olyan jogszabályokból eredő kötelezettsége, hogy a számlán kezelt jóváírások eredetét - több évre visszamenően - vizsgálja, mert ezt nem is lehetne teljesíteni. Hangsúlyozta, hogy a MÁK Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatósága a 2007. június 4-ei 25.400 Ft átutalását - munkabér és egyéb ellátás jogcímén - teljesítette. Ebből a jogcímből nem lehet következtetni a családi pótlék címén történő utalásra.

A megyei bíróság a felperes keresetét alaptalannak találta.

A jogszabályon alapuló beszedési megbízás benyújtása esetén az I.r. alperes az Art. 152. § /1/ bekezdése szerinti speciális rendelkezése értelmében járt el, a beszedési megbízáson a 21/2006. (XI.24.) MNB rendelet 28. §-a szerinti adatokat feltüntette. A pénzintézetnek ebben a körben nincs jogosultsága vizsgálni és felülmérlegelni az adóhatóság azonnali beszedési megbízását.

Az I.r. alperes a Vht. 82/A. §-ában és az Art. 152. §-ában foglaltakat nem sértette meg az adótartozás behajtása érdekében az azonnali beszedési megbízás kibocsátása során. Kártérítő felelősség megállapításának egyik eleme, a jogellenesség hiányzik, így az adóhatóság Ptk. 349. §-a szerinti felelőssége nem állapítható meg. Közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésére csak akkor kerülhet sor, ha a kártérítés általános és különös feltételei adottak (Ptk. 339. § /1/ bekezdés, 349. § /1/ bekezdés).

A felperes Ptk. 361. §-a szerinti hivatkozása is téves az I.r. alperes tekintetében. Az I.r. alperes a Ptk. 361. §-a alapján visszatérítésre nem kötelezhető. Amennyiben az irányadó jogszabályt megsértve nyújtotta be az adóhatóság a beszedési megbízást, úgy a Vht. 79/E. § /1/ bekezdése és az Art. 152. § /2/ bekezdése szerinti szankció terheli, emiatt a Ptk. 361. § /1/ bekezdésében foglalt szubszidiárius jellegű szabályok nem alkalmazhatók.

A megyei bíróság a II.r. alperes szerződésszegő magatartását sem találta bizonyítottnak.

A felperes és a II.r. alperes bankszámlaszerződést kötött, amely alapján a pénzintézet a Ptk. 529. § /1/ bekezdése alapján kötelezettséget vállal arra, hogy a számlatulajdonos rendelkezésére álló pénzeszközöket kezeli, és nyilvántartja, azok terhére a szabályszerű kifizetési és átutalási megbízásokat teljesíti, a számlatulajdonost a számla javára és terhére írt összegekről, valamit a számlaegyenlegről értesíti.

A pénzintézetnek nincs joga felülmérlegelni az adóhatóság azonnali beszedési megbízását, ha az megfelel az Art. 144. §-a, 152. §-a, a Vht. 82/A. §-a, a 21/2006. (XI.24.) MNB rendelet előírásainak. Az eljárásra irányadók a 227/2006. (XI.20.) Korm. rendelet III. fejezetében foglalt szabályok. Helyesen hivatkozott az I.r. alperes arra, hogy az általa benyújtott azonnali beszedési megbízás alaki és tartalmi megfelelősségének ellenőrzése, a Vht. szabályainak betartása a hitelintézet felelőssége. Ennek elmulasztása a bank kártérítési felelősségét megalapozza. Megalapozza az ügyfél felé akkor, ha a beszedési megbízás a törvény előírásainak nem felelt meg, mégis levonást eszközölt.