A Fővárosi Ítélőtábla Mf.31077/2022/8. számú határozata munkaviszony megszüntetése (munkaviszony JOGELLENES megszüntetése) tárgyában. [1989. évi VII. törvény (Sztrájk tv.) 1. § (2) bek.] Bírók: Kovács Edit, Kulisity Mária, Vajas Sándor

A határozat elvi tartalma:

A sztrájkjog miatti munkaviszony megszüntetés a munkavállaló sztrájkhoz való jogát sérti, ezért nem joggal való visszaélésnek minősül, hanem jogellenes intézkedésnek.

A védett tulajdonságok közé sorolható a politikai és más vélemény is, ha ezek az egyén számára önazonossága (személyisége) elválaszthatatlan részét alkotják és mint ilyenek nem változtathatók tetszőlegesen.

***********

Záradék: A 9.sz. kijavító végzéssel együtt érvényes és kijavítva.

Fővárosi Ítélőtábla

mint másodfokú bíróság

1.Mf.31.077/2022/8.

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a Dr. Zempléni Kinga Ügyvédi Iroda (Cím18., ügyintéző: dr. Zempléni Kinga ügyvéd) által képviselt Felperes1 felperes címe1.) felperesnek a Szutrély Ügyvédi Iroda (jogi képviselő címe., helyettes benyújtó1 ügyvéd) által képviselt alperes Cím2 épület) alperessel szemben jogellenes munkaviszony megszüntetés jogkövetkezményei iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 12.M.71.691/2020/28. számú ítélete ellen - melyet az elsőfokú bíróság 36. számon kiegészített, és 37. számon kijavított - az alperes által 31. sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja, kötelezi az alperest, hogy a keresetfelemelés folytán 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 817.386 (nyolcszáztizenhétezer-háromszáznyolcvanhat) forint elmaradt munkabért, 17.962 (tizenhétezer-kilencszázhatvankettő) forint vendéglátás és 50.893 (ötvenezer-nyolcszázkilencvenhárom) forint szabadidő juttatást, valamint ezen összegek után 2021. szeptember 7-től a kifizetésig az adott naptári félév teljes idejére az érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamatot.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 43.550 (negyvenháromezer-ötszázötven) forint és ÁFA másodfokú perköltséget, valamint az állam javára - külön felhívásra - 139.360 (százharminckilencezer-háromszázhatvan) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek

I n d o k o l á s

Ítéleti tényállás

[1] Az elsőfokú bíróság által megállapított ítéleti tényállás szerint a felperes 2017. május 1. napjától 2020. február 15-ig határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyban állt az alperes alkalmazásában kutató munkakörben. A felperes 2020. szeptember 14. napjától határozatlan idejű munkaviszonyt létesített az alperessel egyetemi tanársegéd munkakörre heti 20 órás részmunkaidőben. A felek a munkaszerződésben három havi próbaidőt kötöttek ki.

[2] A felperes az egyetem doktorandusz hallgatója is volt a perbeli időszakban.

[3] 2020. szeptember 1-jével - a 2020. évi LXXV. törvény módosítása folytán - az alperes állami egyetemből alapítványi fenntartású magánegyetemmé alakult át, a fenntartóváltás következtében modellváltás és jogállásváltozás történt. Az egyetem szenátusa az alapítvány kuratóriuma által elfogadott új szmsz-t elutasította, úgy ítélte meg, hogy az sérti az egyetemi autonómiát, ezért augusztus végén feloszlatta önmagát, egyben 2020. szeptember 30-ával visszahívta a rektori feladatokat ellátó általános rektorhelyettest, majd a kancellár is távozott a hivatalából. A szakmát képviselő valamennyi intézetvezető lemondott, a korábbi intézményvezetők irányításával az egyetem hallgatósága az egyetem tulajdonát képező ingatlant 2020. szeptember 1. napjától blokád alá vette. A hallgatói közösség bejelentette, hogy nem fogadják el a modellváltást, azt illegitimnek tekintik, ezért elfoglalják az egyetem létesítményeit, tanköztársaságot hirdettek. 2020. szeptember 9. napján az egyetem dolgozói sztrájkbizottságot hoztak létre, 2020. szeptember 24. napján figyelmeztető sztrájkot tartottak, 2020. október 1. napjától sztrájkoltak. A sztrájkban résztvevő dolgozók sztrájkköveteléseikben azt kérték az alperestől, hogy garantálja az alkotás, az oktatás és az egyetem szabadságát, állítsa vissza a szenátus modellváltás előtti jogköreit, az egyetemi közösség határozhassa meg az egyetem belső működését önrendelkező demokratikus úton, a szenátuson keresztül, a vezetőket is az egyetemi közösség választhassa meg. A sztrájk jogszerűségét utóbb a bíróság jogerősen megállapította.

[4] A munkaszerződés megkötését követően a felperes lett az alperes testületi szervének, a Tanácsnak a delegáltja. A felperes a sztrájkban és annak szervezésében aktívan részt vett, melyről az alperes tudomással bírt. A felpereshez volt köthető a TV csatorna nevű facebook csatorna, amelyen beszélgetéseket, előadásokat szerveztek, sajtótájékoztatót tartottak. A felperes a sztrájk alatt is végzett munkát.

[5] A felperes 2020. október 5-én meginterjúvolta a gazdasági igazgatót, aki másnap jelezte, hogy az interjú nyilvánosságra hozatalához nem járul hozzá. A felperes ezen kérést teljesítette, de a felvételt a gazdasági igazgató kérelme ellenére nem semmisítette meg.

[6] A rektor 2020. november 25. napjára egyenkénti megbeszélésre hívta a sztrájkolókat, így a felperest is. A felperes a megbeszélésre nem ment el, más oktatókkal együtt előzetesen bejelentette távolmaradását. A megbeszélésen az egyetem név szerint meg nem határozható vezetője kijelentette, hogy megszüntetésre kerül annak a munkavállalónak a munkaviszonya, aki nem jelent meg.

[7] Az alperes 2020. november 25-én kelt, november 30-án postai úton közölt intézkedésével próbaidő alatt azonnali hatállyal megszüntette a felperes munkaviszonyát. Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint a felperes politikai vagy más véleménye miatt került sor a felmondásra.

Kereset és ellenkérelem

[8] A felperes kereseti kérelmében 2020. november 26. és november 30. közötti időre elmaradt munkabér megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Emellett elsődleges kereseti kérelmében arra hivatkozással kérte a jogellenesség jogkövetkezményeinek megítélését, hogy a munkaszerződésben a próbaidő kikötése a jóhiszeműség és tisztesség elvébe ütközött. Másodlagos keresetét arra alapította, hogy az alperes intézkedése sértette az egyenlő bánásmód követelményét, mert politikai vagy más véleménye miatt szüntette meg a munkaviszonyt. Erre tekintettel kérte a munkaviszonya helyreállítására kötelezni az alperest, valamint 2020. december 1-től elmaradt munkabére, egyéb juttatásai és késedelmi kamatai megfizetését kérte, továbbá 500.000.- forint sérelemdíj iránti igényt is előterjesztett.

[9] Hivatkozásképpen előadta, hogy a jogszerű sztrájkban a munkaviszony fennállása alatt aktívan részt vett, miként a TV csatorna szervezésében is: jelen volt és felszólalt fórumokon, a diákokat aktívan támogatta, állásfoglalásokat küldött az alperes részére, Tanács tagként erős kritikát fogalmazott meg a vezetés felé. Az alperesnek mindezekről tudomása volt. Az alperes által kezdeményezett 2020. november 25-i megbeszélésre nem ment el, a Intézet 95 oktatójából 87 oktató közös levelet írt, hogy a találkozás előtt érdemes lenne a problémákat tisztázni, összesen öt ember ment el a találkozóra. Ekkor azt mondta a rektor, hogy aki nem jött el, annak a munkaviszonya megszüntetésre kerül. Ezt követően még aznap megszüntették a munkaviszonyát. Előadta, hogy az új vezetés nem ismeri a munkavégzését, nem volt alkalma a sztrájk miatt azt megítélni, ezért az azonnali hatályú felmondás indoka nem kapcsolódhatott a munkavégzéséhez, az indok kizárólag a véleménynyilvánítása lehetett. Összehasonlítható csoportként megjelölte azt a próbaidős munkavállalót, aki ugyanazon intézetben dolgozott, nem vett részt a sztrájkban és nem került megszüntetésre a munkaviszonya.