A Fővárosi Törvényszék K.32108/2009/5. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) 13. §, 29. §, 30. §, 42. §] Bíró: Fábián Judit

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék K.32108/2009/5.*, Kúria Kfv.37289/2010/6. (BH 2011.3.78)

***********

Fővárosi Bíróság

20.K.32.108/2009/5.

A Magyar Köztársaság nevében!

A Fővárosi Bíróság a személyesen eljárt felperes(cím.) , a dr. Kővári Elvira jogtanácsos (hivatkozási szám: 117-89-1/2009.) által képviselt Országos Rendőr-főkapitányság (cím.) alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Az eljárási illetéket a magyar állam viseli.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy az alperesnek 15 napon belül fizessen meg 20.000.- (húszezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s :

A felperes a panaszában előadta, hogy 2008. október 4. napján 17 óra 45 perc körüli időben a ... haladt gyalogosan az ... felé, ahonnan a ... irányába szeretett volna továbbmenni, amikor megállt mellette a ... forgalmi rendszámú rendőrségi gépkocsi. Ezt követően a rendőrök kiszálltak a gépjárműből, és az intézkedés kezdeményezésének közlése nélkül elkérték a személyi igazolványát, és lakcímkártyáját. A felperes vezetői engedéllyel igazolta magát, de jelezte a rendőrnek, hogy tudomása szerint ehhez az okmányhoz nem tartozik a lakcímkártya, de a lakcímadatait ennek ellenére a rendőrnek mégis megadta. Ezt követően a rendőr a személyes adatait, és a lakcímét a felperesnek RK lapon rögzítette.

A felperes a panaszában azt sérelmezte, hogy annak ellenére került sor az adatai rögzítésére, hogy szabálysértést nem követett el, és ellene feljelentést sem tettek. Sérelmezte továbbá, hogy az intézkedő rendőr a ruházatát, csomagját a nagy nyilvánosság előtt, indokolás nélkül kutatta át. Az intézkedést a felperes elmondása szerint videóra vették, melynek jogalapjáról nem tájékoztatták őt. Sérelmezte továbbá, hogy a rendőr az intézkedés okáról tájékoztatást nem adott, csupán csak azt közölte, hogy fokozott ellenőrzés van elrendelve, az adatlapokat rögzíteni kell. A felperes nehezményezte, hogy a rendőr az iratait a rendőrségi szolgálati gépkocsiban ismeretlen okból, hosszasan nézegette. Kérte az intézkedő rendőrök nevét, születési idejét, anyja nevét, lakcímét, és indítványozta az RK lap, és a róla készült felvételek bekérését.

A Független Rendészeti Panasztestület az ügyben a 4/2009. (I. 7.) számon állásfoglalást adott ki, melyben megállapította, hogy a vizsgált ügyben alapjogot sértő intézkedésre nem került sor, mivel az alapjog korlátozása jogszerűen történt meg. Ugyanis bizonyítást nyert a perben, hogy a panaszban említett napon az ... tömörülés jelentett be demonstrációt 16 óra 30 perctől 21 óráig terjedő időre, melynek keretében a részvevők az ... vonultak a ... - ... - ... - ... útvonalon a .... A biztosítási tevékenységet ellátó állomány feladatait a végrehajtás megkezdése előtt kapott eligazítás, és folyamatos rádiókapcsolaton keresztüli utasítások szerint hajtották végre.

A rendezvény miatt Budapest Rendőrfőkapitánya a ....ált. számú egyedi utasításával fokozott ellenőrzést rendelt el 2008. október 4. napjának 00,00 órájától 24,00 óráig egész Budapest területére. A beosztott rendőri állomány feladata az volt, hogy az esetleges jogsértések kialakulásának megakadályozása, és ennek keretében szúrópróbaszerű igazoltatásokat, ruházat, és csomag átvizsgálásokat hajtson végre, ugyanis a demonstráción várható volt az ellentétes érzelmű csoportok megjelenése, és emiatt a rendezvény előkészítése, lebonyolítása, és utó-biztosítása a gyülekezési jogukkal élők biztonságának garantálása érdekében indokolt volt.

Az állásfoglalás rögzítette, hogy személy1 rendőr alezredes, és csoportja a rendezvény biztosításában mobilcsoport parancsnokaként részt vett, és feladata ellátása során, 17 óra 50 perc körüli időben az ..., és a ... kereszteződésében három főre lett figyelmes, akik közül az egyiknek az arca sállal volt eltakarva, illetve skinhead feliratú, nemzeti színű karszalagot viselt, míg a másik két személynél szatyor, illetve hátizsák volt. A személyeket meglátva a járműveikkel megálltak az ..., és a ... kereszteződésében, mely a gépjárműforgalom elől el volt zárva, és intézkedést kezdeményeztek a panaszossal, illetőleg a másik két személlyel szemben, amit személy2 rendőr hadnagy videokamerával rögzített.

A jelentés szerint személy3 rendőr törzsőrmester az intézkedést a napszaknak megfelelő köszönéssel, neve, rendfokozata, és beosztási helye közlésével kezdte meg, majd kérte az intézkedés alá vont személyek személyi igazolványát, és lakcímkártyáját. Ez mintegy tíz percet vett csak igénybe. A panaszos az intézkedést mobil telefonjával rögzítette, és ennek során provokatív, sértő megjegyzéseket tett a rendőrökre. Az adatok ellenőrzését követően a fokozott ellenőrzés elrendelésére hivatkozva sor került az intézkedés alá vont személyek csomagjainak, és ruházatának átvizsgálására is, melyben közbiztonságra veszélyes eszközöket nem találtak, csupán gyümölcsöket, amelyek a jelentés szerint dobálásra alkalmasak voltak.

Az állásfoglalás szerint a jogszabályoknak megfelelően történt az intézkedés, hiszen fokozott ellenőrzés került elrendelésre a perbeli időpontban Budapest területére, és ezért a felperes, és társai igazoltatása indokolt volt, a helyszínen történő igazoltatásokról készített felvételek rögzítése pedig azért jogszerű, mert preventív hatású, ugyanis elősegíti a rendőrség munkáját. Az állásfoglalás azt is rögzíti, hogy megfelelő jogalap birtokában indokoltan végezték el a panaszos ruházatának, csomagjának átvizsgálását is. Azzal kapcsolatosan, hogy értesítették a panaszost, és tájékoztatták-e arról, hogy fokozott ellenőrzés miatt került sor az intézkedésre vele szemben az állásfoglalás azt a megállapítást tette, hogy erre vonatkozóan a videofelvétel anyagot nem tartalmazott, de, ha máskor nem, az intézkedés során a felperes kapott arról tájékoztatást, hogy erre a fokozott ellenőrzés miatt került sor. Az állásfoglalás rögzítette azt is, hogy a jogszabályoknak megfelelően történt a felvétel elkészítése az igazoltatásról . Az, hogy elhúzódott az igazoltatás az állásfoglalás szerint nem megalapozott felperesi érv, ugyanis a rendőr kötelessége, hogy az intézkedés alá vont személyek adatait a megfelelő nyilvántartásban ellenőrizze.

Ezért az állásfoglalás azt állapította meg, hogy alapjogot sértő intézkedésre nem került sor, az alapjog korlátozása jogszerűen történt, ezért a panaszt a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz tette át.

Az első fokú eljárásban Budapest Rendőrfőkapitánya a 01000/105/193/3/2009.RP. számon, 2009. március 13. napján kelt határozatában a felperes panaszát, mint alaptalant elutasította. Jogszabályi hivatkozással alátámasztottan kifejtette azt, hogy fokozott ellenőrzést rendelt el Budapest Rendőrfőkapitánya a Független Rendészeti Panasztestületi határozatban már megjelölt számon, és idő intervallumra, melynek során az esetleges jogsértések kialakulásának megakadályozása érdekében szúrópróbaszerű igazoltatások, ruházat, és csomag átvizsgálások végrehajtása volt a beosztott rendőri állomány feladata. A határozat kifejtette azt, hogy joguk volt a fokozott ellenőrzésre figyelemmel az eljáró rendőröknek a felperest igazoltatni, illetőleg ruházatát, csomagját átvizsgálni, adatait RK lapon rögzíteni. Nem vitatottan elképzelhető, hogy az adatai ellenőrzése tíz percet igénybe vett, hiszen az a rendszer leterheltsége miatt ez előfordulhat. A határozat utalt arra, hogy magából a felperes panaszából is kitűnik az, hogy az adatainak RK lapon történő rögzítésekor kapott arról tájékoztatást, hogy fokozott ellenőrzés keretében került sor az igazoltatására, és a miért kérdésére a rendőr azt válaszolta, hogy ezeket az adatokat rögzíteni kell. Így a határozat szerint a felperes a megfelelő tájékoztatást megkapta, az intézkedés kezdeményezése közlése tehát megvalósult. A határozat rögzítette, hogy az intézkedésről készült videofelvétel másolata a felperesnek átadásra került, és a rendőrök azonosító számát felperes az intézkedés befejezésekor le tudta olvasni, azt fel tudta jegyezni. A határozat kifejtette azt is jogszabályi hivatkozással alátámasztottan, hogy jogszerűen készítettek videofelvételt a rendőri intézkedésről, tekintettel annak bizonyító erejére.