31994R3385[1]

A Bizottság 3385/94/EK rendelete (1994. december 21.) a 17. tanácsi rendelet szerinti kérelmek és bejelentések formai, tartalmi és egyéb részleteirőlEGT vonatkozású szöveg.

A Bizottság 3385/94/EK rendelete

(1994. december 21.)

a 17. tanácsi rendelet szerinti kérelmek és bejelentések formai, tartalmi és egyéb részleteiről

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségre vonatkozó megállapodásra,

tekintettel a legutóbb Spanyolország és Portugália csatlakozási okmányával módosított, a 1962. február 6-i 17.tanácsi rendeletre [1] (a Szerződés 85. és 86. cikkének végrehajtásáról szóló első rendelet) és különösen annak 24. cikkére,

mivel legutóbb a 3666/93/EK rendelettel [2] módosított, 1962. május 3-i 27. bizottsági rendelet [3] (a 17. tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló első rendelet) nem elégíti ki a hatékony igazgatási eljárás követelményeit; mivel ezért új rendelet lép a helyébe;

mivel egyrészt a 17. rendelet 2. cikke szerinti nemleges megállapítás iránti kérelmek és a 4., 5. és 25. cikke szerinti bejelentések fontos jogkövetkezményekkel járnak, amelyek egy megállapodásban, döntésben vagy magatartásban részt vevők számára kedvezőek, de másrészt a téves vagy félrevezető információk ezeknél a kérelmeknél vagy bejelentéseknél bírság kiszabásához vagy a felek számára magánjogi hátrányokhoz vezethetnek; mivel a jogbiztonság érdekében ezért szükség van a kérelmek és bejelentések benyújtására jogosult személyek körének, illetve azon kérelmek és bejelentések tárgyának és tartalmának pontos meghatározására, amelyet e kérelmeknek és bejelentéseknek tartalmazniuk kell, valamint azt az időpontot, amelytől kezdve hatályosak;

mivel valamennyi félnek biztosítani kell azt a jogot, hogy kérelmet vagy bejelentést nyújtson be a Bizottsághoz; mivel az említett jogot gyakorló félnek a jog gyakorlásáról tájékoztatnia kell valamennyi felet annak érdekében, hogy azok megvédhessék érdekeiket; mivel a vállalkozások társulásainak megállapodásaira, döntéseire vagy magatartásaira vonatkozó kérelmeket és bejelentéseket kizárólag az érintett társulások nyújthatják be;

mivel a kérvényezőnek és a bejelentő feleknek teljeskörűen és jóhiszeműen kell tájékoztatniuk a Bizottságot azokról a tényekről és körülményekről, amelyek az érintett megállapodásokkal, döntésekkel vagy magatartásokkal kapcsolatos határozat meghozatalához szükségesek;

mivel a vizsgálat egyszerűsítése és felgyorsítása érdekében elő kell írni a 85. cikk (1) bekezdésre vonatkozó nemleges megállapítás iránti kérelemhez és a 85. cikk (3) bekezdésének alkalmazására irányuló bejelentésekhez a formanyomtatvány használatát; mivel ezt fel lehet használni a 86. cikkel kapcsolatos nemleges megállapítás iránti kérelem esetén is;

mivel a Bizottság bizonyos esetekben, a felek kérésére lehetőséget biztosít arra, hogy az adott megállapodást, döntést vagy magatartást a kérelmet és bejelentést megelőzően informális úton, szigorú titoktartás mellett megtárgyalják; mivel a Bizottság a kérelem benyújtását vagy a bejelentést követően szoros kapcsolatot fog fenntartani a felekkel, annak érdekében, hogy az ügy első vizsgálata során észlelt magatartási vagy jogi problémák megtárgyalására lehetőség nyíljon és a problémákat kölcsönös megállapodással szüntessék meg;

mivel e rendelet rendelkezéseinek azon ügyekre is vonatkozniuk kell, amelyekben a Bizottsághoz az EGT-megállapodás 53. cikkének (1) bekezdése vagy 54. cikke szerinti nemleges megállapítás iránti kérelmeket vagy az EGT-megállapodás 53. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentéseket nyújtják be,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Kérelmek és bejelentések benyújtására jogosult személyek

(1) A következő személyek a Szerződés 85. cikke (1) bekezdésére vonatkozó 17. rendelet 2. cikke szerinti kérelmeket vagy a 17. rendelet 4., 5. és 25. cikke szerinti bejelentéseket nyújthatnak be:

a) bármely vállalkozás és vállalkozások bármely társulása, amely olyan megállapodásnak vagy összehangolt magatartásnak résztvevője;

b) vállalkozások bármely társulása, amely olyan döntéseket fogad el vagy magatartást követ,

amelyek a 85. cikk (1) bekezdése körébe tartoznak.

Amennyiben a kérelmet vagy a bejelentést nem valamennyi, az első albekezdés a) pontja szerinti fél nyújtja be, értesítik erről a többi felet.

(2) Bármely vállalkozás, amely egyedül vagy más vállalkozásokkal együtt a közös piacon vagy annak jelentős részén erőfölénnyel rendelkezhet, a Szerződés 86. cikkére vonatkozó 17. rendelet 2. cikke szerint nyújthat be kérelmet.

(3) Amennyiben a kérelmet vagy bejelentést a személyek, vállalkozások vagy vállalkozások társulásainak képviselői írják alá, a képviselőknek írásos bizonyítékot kell bemutatniuk jogosultságuk igazolására.

(4) Amennyiben a felek közös kérelmet vagy bejelentést nyújtanak be, közös képviselőt kell kinevezni, aki jogosult az iratok átadására vagy átvételére a kérelmet vagy bejelentést benyújtó valamennyi fél nevében.

2. cikk

Kérelmek és bejelentések benyújtása

(1) A Szerződés 85. cikke (1) bekezdésére vonatkozó 17. rendelet 2. cikke szerinti kérelmeket vagy a 17. rendelet 4., 5. és 25. cikke szerinti bejelentéseket az e rendelet mellékletében található A/B formanyomtatványon lehet benyújtani. Az A/B formanyomtatvány használható a Szerződés 86. cikkére vonatkozó 17. rendelet 2. cikke szerinti kérelmekhez is. A közös kérelmeket és közös bejelentéseket egy formanyomtatványon kell benyújtani.

(2) A kérelmeket és bejelentéseket tizenhét, a mellékleteket három példányban kell benyújtani a Bizottsághoz az A/B formanyomtatványon szereplő címen.

(3) A kérelemhez vagy a bejelentéshez mellékelt dokumentumok eredeti példányok vagy másolatok is lehetnek; a másolati példányok esetén a kérelmező vagy a bejelentő félnek igazolnia kell, hogy ezek hitelesek és az eredetivel mindenben megegyeznek.

(4) A kérelmek és a bejelentések a Közösség valamelyik hivatalos nyelvén készülnek. Ez a nyelv a kérelmező vagy bejelentő fél eljárásának nyelve is. A dokumentumokat eredeti nyelven kell benyújtani. Amennyiben a dokumentumok eredeti nyelve nem a Közösség valamely hivatalos nyelve, csatolni kell az eljárás nyelvére történő fordítást.

(5) Amennyiben az EGT-megállapodás 53. cikkének (1) bekezdése vagy 54. cikke szerinti nemleges megállapítás iránti kérelmeket vagy az EGT-megállapodás 53. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentéseket nyújtanak be, az EFTA-államok egyik hivatalos nyelvét vagy az EFTA Felügyeleti Hatóság munkanyelvét is lehet használni. Amennyiben a kérelem vagy a bejelentés választott nyelve nem a Közösség valamely hivatalos nyelve, a kérelmező vagy bejelentő félnek csatolnia kell az összes dokumentumnak a Közösség valamely hivatalos nyelvére történt fordítását. A fordításhoz kiválasztott nyelv lesz a kérelmező vagy bejelentő fél eljárásának a nyelve.

3. cikk

A kérelmek és bejelentések tartalma

(1) A kérelmek és bejelentések tartalmazzák az A/B formanyomtatványban meghatározott adatokat, beleértve a dokumentumokat is. Az adatoknak valósnak és hiánytalannak kell lenniük.

(2) A Szerződés 86. cikkére vonatkozó 17. rendelet 2. cikke szerinti kérelmeknek tartalmazniuk kell a teljes tényállást, különösen részletezve az érintett magatartást és a vállalkozásoknak, illetve vállalkozások társulásainak - a magatartás által érintett termékek vagy szolgáltatások tekintetében - a közös piacon vagy annak jelentős részén meglévő helyzetét.

(3) A Bizottság eltekinthet egyes, az A/B formanyomtatványban meghatározott információk szolgáltatásától - a dokumentumokat beleértve -, amennyiben a Bizottság úgy értékeli, hogy az információ nem szükséges az ügy kivizsgálásához.

(4) A Bizottság késedelem nélkül írásban igazolja vissza a kérelmező vagy bejelentő félnek a kérelem vagy bejelentés, illetve a 4. cikk (2) bekezdése szerinti, a Bizottság által küldött levél válaszlevelének átvételét.

4. cikk

A kérelmek és a bejelentések hatályossá válásának időpontja

(1) A kérelmek és bejelentések a Bizottsághoz történő beérkezésük időpontjában válnak hatályossá, a (2)-(5) bekezdés sérelme nélkül. Amennyiben azonban a kérelmeket vagy bejelentéseket ajánlott küldeményben küldik meg, akkor a hatályossá válás a feladás helye postabélyegzőjének napján következik be.

(2) Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a kérelemben vagy a bejelentésben található adatok - a dokumentumokat beleértve - valamely lényeges pont tekintetében hiányosak, erről késedelem nélkül írásban tájékoztatja a kérelmező vagy bejelentő felet, és az adatok pótlására megfelelő határidőt tűz ki. Ebben az esetben a kérelem vagy bejelentés akkor válik hatályossá, amikor a hiánytalan adatok a Bizottsághoz beérkeznek.

(3) A kérelemben vagy a bejelentésben szereplő tényekben történő lényeges változásokról, amelyeket a kérelmező vagy bejelentő fél ismer, vagy ismernie kell, haladéktalanul és önként tájékoztatni kell a Bizottságot.

(4) A téves vagy félrevezető adatok hiányos adatoknak minősülnek.

(5) Amennyiben a kérelem vagy a bejelentés beérkezésének napjától számított egy hónap elteltével a Bizottság nem közölte a kérelmező vagy bejelentő féllel a (2) bekezdés szerinti információt, a kérelmet vagy bejelentést a Bizottsághoz való beérkezésének időpontjától hatályosnak kell tekinteni.

5. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 27. rendelet hatályát veszti.

6. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet 1995. március 1-jén lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 1994. december 21-én.

a Bizottság részéről

Karel Van Miert

a Bizottság tagja

[1] HL 13., 1962.2.21., 204/62. o.

[2] HL L 336., 1993.12.31., 1. o.

[3] HL 35., 1962.5.10., 1118/62. o.

--------------------------------------------------

A/B Formanyomtatvány

BEVEZETÉS

Az A/B formanyomtatvány a mellékleteivel együttesen szerves részét képezi a 17. tanácsi rendelet szerinti kérelmek és bejelentések formai, tartalmi és egyéb részleteiről szóló, 1994. december 21-i 3385/94/EK bizottsági rendeletnek (a továbbiakban: a "rendelet"). Ez lehetővé teszi a vállalkozások és vállalkozások társulásai számára, hogy a Bizottsághoz nemleges megállapítás érdekében kérelmet nyújtsanak be az olyan megállapodások és magatartások tekintetében, amelyek az EK-Szerződés 85. cikkének (1) bekezdése és 86. cikke vagy az EGT-megállapodás 53. cikkének (1) bekezdése vagy 54. cikke szerinti tilalom alá tartozhatnak, vagy jelentsék be ezeket a megállapodásokat, illetve kérjék azoknak a mentesítését az EK-Szerződés 85. cikke (3) bekezdésének rendelkezései alapján a 85. cikk (1) bekezdése, illetve az EGT-megállapodás 53. cikke (3) bekezdésének rendelkezései alapján az 53. cikk (1) bekezdése szerinti tilalmak alól.

Az A/B formanyomtatvány használatának megkönnyítése érdekében a következőkben szó lesz arról:

- mely esetekben szükséges kérelmet vagy bejelentést benyújtani (A. pont),

- mely hatósághoz (a Bizottsághoz vagy az EFTA Felügyeleti Hatósághoz) kell benyújtani a kérelmet vagy bejelentést (B. pont),

- milyen célra használhatók a kérelmek vagy bejelentések (C. pont),

- milyen adatokat kell megadni a kérelmekben vagy bejelentésekben (D., E. és F. pont),

- ki nyújthat be kérelmet vagy bejelentést (G. pont),

- hogyan lehet benyújtani kérelmet vagy bejelentést (H. pont),

- hogyan lehet megóvni a vállalkozások üzleti titkait (I. pont),

- milyen a kérelem vagy bejelentés benyújtását követő eljárás (J. pont), és

- hogyan kell értelmezni az A/B formanyomtatvány tartalmi részében használt egyes szakkifejezéseket (K. pont).

A. Mely esetekben szükséges kérelmet vagy bejelentést benyújtani?

I. Az EK-Szerződés és az EGT-megállapodás versenyszabályainak célja

1. Az EK-Szerződés versenyszabályainak célja

A versenyszabályozás célja, hogy megakadályozza a közös piacon belüli verseny torzulását a versenykorlátozó magatartások vagy az erőfölénnyel való visszaélés hatására. A versenyszabályokat letelepedési helytől függetlenül alkalmazzák valamennyi, a közös piacon közvetlenül vagy közvetetten kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásra.

Az EK-Szerződés 85. cikkének (1) bekezdése (a 85. és 86. cikk szövegét e formanyomtatvány I. melléklete tartalmazza) megtiltja azokat a versenykorlátozó megállapodásokat, döntéseket vagy összehangolt magatartásokat (megállapodások), amelyek érinthetik a tagállamok közötti kereskedelmet; a 85. cikk (2) bekezdése kimondja az ilyen megállapodások és határozatok semmisségét (a Bíróság joggyakorlata szerint, ha a megállapodások versenykorlátozó rendelkezései elkülöníthetők a megállapodás többi részétől, akkor csak a versenykorlátozó rendelkezések semmisek); a 85. cikk (3) bekezdése ennek ellenére meghatározott feltételek teljesülése esetén mentességet biztosít a kedvező hatások elérésére alkalmas megállapodások számára. A 86. cikk megtiltja az erőfölénnyel való visszaélést, amennyiben ez hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre. Az e cikkeket végrehajtó - a 85. cikk (3) bekezdése szerinti "nemleges megállapítást" és mentességet biztosító - eredeti eljárásokat a 17. rendelet tartalmazza.

2. Az EGT-megállapodás versenyszabályainak célja

Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (amely a Közösség, a tagállamok és az EFTA-államok [1] között jött létre) versenyszabályainak elvei a közösségi versenyszabályokra épülnek, a versenyszabályozás célja - a közösségi célokkal összhangban -, hogy megakadályozza a versenykorlátozó magatartásnak vagy az erőfölénnyel való visszaélésnek az EGT területén belüli versenyt torzító hatását. A versenyszabályokat az EGT területén a letelepedési helytől függetlenül alkalmazzák a közvetlen vagy közvetetten kereskedelmi tevékenységet folytató valamennyi vállalkozásra.

Az EGT-megállapodás 53. cikkének (1) bekezdése (az EGT-megállapodás 53., 54. és 56. cikkének szövegét az I. melléklet tartalmazza) megtiltja azokat a versenykorlátozó megállapodásokat, döntéseket vagy összehangolt magatartásokat (megállapodásokat), amelyek érinthetik a Közösség és az EFTA egy vagy több tagállama (vagy az EFTA-államok) közötti kereskedelmet, valamint az 53. cikk (2) bekezdése kimondja az ilyen korlátozásokat tartalmazó megállapodások vagy határozatok semmisségét; az 53. cikk (3) bekezdése a benne meghatározott feltételek teljesülése esetén mentességet biztosít a kedvező hatások elérésére alkalmas megállapodások számára. A 54. cikk megtiltja az erőfölénnyel való visszaélést, amennyiben ez hatással lehet a Közösség és az EFTA egy vagy több tagállama (vagy az EFTA-államok) közötti kereskedelemre. Az e cikkeket végrehajtó - az 53. cikk (2) bekezdése szerinti "nemleges megállapítás" - t és mentességet biztosító - eljárásokat a 17. rendelet tartalmazza, ezeket EGT-célokra az EGT-megállapodás 21., 22. és 23. jegyzőkönyve [2] egészítette ki.

II. Az EK-Szerződés és az EGT-megállapodás versenyszabályainak hatálya

Az EK-Szerződés 85. és 86. cikkének, illetve az EGT-megállapodás 53. és 54. cikkének alkalmazhatósága minden egyedi eset körülményeitől függ. Ez azt feltételezi, hogy a megállapodás vagy magatartás megfeleljen a vonatkozó rendelkezésekben megállapított valamennyi feltételnek. Következetesen meg kell vizsgálni, hogy az eset megfelel-e a követelményeknek, mielőtt a nemleges megállapítás iránti kérelmet vagy bármilyen bejelentést megteszik.

1. Nemleges megállapítás

A nemleges megállapítási eljárás lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy meggyőződjenek arról, hogy a Bizottság véleménye szerint megállapodásaik vagy magatartásuk az EK-Szerződés 85. cikkének (1) bekezdése vagy 86. cikke szerinti, illetve az EGT-megállapodás 53. cikkének (1) bekezdése vagy 54. cikke szerinti tilalom alá esnek-e. A nemleges megállapítási eljárást a 17. rendelet 2. cikke szabályozza. A nemleges megállapítás formája határozat, amellyel a Bizottság tanúsítja, hogy a birtokában lévő adatok ismeretében az EK-Szerződés 85. cikkének (1) bekezdése vagy 86. cikke, illetve az EGT-megállapodás 53. cikkének (1) bekezdése vagy 54. cikke alapján nincs jogalapja a megállapodással vagy magatartással kapcsolatos fellépésnek.

Ha a fent említett rendelkezések a megállapodást vagy magatartást nyilvánvalóan nem tiltják, nincs alap a kérelem benyújtására. Ebben az esetben a Bizottságnak sem kell nemleges megállapítást kiadni. A 17. rendelet 2. cikke szerint: "...a Bizottság tanúsíthatja ...". A Bizottság csak abban az esetben ad ki nemleges megállapítás ügyében határozatot, amikor egy fontos értelmezési kérdést kell megválaszolni. Egyéb esetekben egy megerősítő levél küldésével válaszol a kérelemre.

A Bizottság számos közleményt adott ki az EK-Szerződés 85. cikke (1) bekezdésének értelmezésével kapcsolatban. A közlemények meghatározzák azokat a megállapodástípusokat, amelyek természetük vagy csekély jelentőségük miatt nem tartoznak a tilalom alá [3].

2. Mentesítés

Az EK-Szerződés 85. cikkének (3) bekezdése és az EGT-megállapodás 53. cikkének (3) bekezdése szerinti mentesség lehetővé teszi a vállalkozások számára olyan megállapodások létrehozását, amelyek gazdasági előnyökkel járnak, de amelyek mentesítés nélkül az EK-Szerződés 85. cikke (1) bekezdésének vagy az EGT-megállapodás 53. cikke (1) bekezdésének tilalma alá tartoznának. Ezen eljárásra a 17. rendelet 4., 6. és 8. cikke, új tagállamok esetében az 17. rendelet 5., 7. és 25. cikke is vonatkozik. A Bizottság határozatával adja meg a mentességet, a határozatban kimondja, hogy az EK-Szerződés 85. cikkének (1) bekezdése vagy az EGT-megállapodás 53. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazható a megállapodásra. A 8. cikk előírja a Bizottságnak, hogy határozza meg a határozat érvényességi időtartamát, illetve lehetővé teszi számára, hogy feltételeket és kötelezettségeket írjon elő, valamint rendelkezik a határozatok bizonyos körülmények esetén történő módosításáról, visszavonásáról, vagy a felek meghatározott magatartásának megtiltásáról, különösen akkor, ha a határozatok téves adatokon alapultak, vagy a tényekben lényeges változás következik be.

A Bizottság számos rendeletet fogadott el, amelyek mentességet biztosítanak megállapodástípusok számára [4]. Valamely rendelet előírja, hogy egyes megállapodások csak abban az esetben részesülhetnek mentességben, ha azokat a mentesség érdekében a 17. rendelet 4. vagy 5. cikke szerint jelentik be a Bizottságnak, és a kifogásolási eljárás iránti igényt jelezték a bejelentésben.

A mentesítési határozatnak lehet visszaható hatálya, de bizonyos kivételektől eltekintve nem lehet a bejelentés időpontjánál korábbi időponttól kezdve hatályos (a 17. rendelet 6. cikke). Amennyiben a Bizottság úgy dönt, hogy a bejelentett megállapodás tiltott, és nem mentesíthető, valamint ezért marasztaló határozatot hoz a megállapodással szemben, a résztvevők a bejelentés időpontja és a határozat időpontja közötti időszakban védelmet élveznek a bejelentésben közölt jogsértésért kiszabott bírságokkal szemben (a 17. rendelet 3. cikke és 15. cikk (5) és (6) bekezdése).

A Bizottság rendszerint rendkívüli jogi, gazdasági vagy politikai jelentőségű ügyekben bocsát ki mentesítési határozatot. Egyéb esetekben megerősítő levél küldésével szünteti meg az eljárást.

B. Mely hatósághoz kell benyújtani a kérelmet vagy bejelentést?

A kérelmeket és bejelentéseket ahhoz a hatósághoz kell benyújtani, amely az adott ügyben hatáskörrel rendelkezik. A Bizottság felelős az EK-Szerződés versenyszabályainak alkalmazásáért. Az EGT-megállapodás versenyszabályainak alkalmazása terén azonban megosztott a hatáskör.

Az EGT versenyszabályainak alkalmazására az EGT-megállapodás 56. cikkéből következően a Bizottság és az EFTA Felügyeleti Hatóság rendelkezik hatáskörrel. A Bizottsághoz kell benyújtani a tagállamok közötti kereskedelmet érintő megállapodásokhoz, döntésekhez vagy összehangolt magatartásokhoz kapcsolódó kérelmeket és bejelentéseket, kivéve ha azoknak a tagállamok közötti kereskedelemre vagy a Közösségen belüli versenyre gyakorolt hatása a csekély jelentőségű megállapodásokról szóló 1986. évi bizottsági közlemény [5] szerint nem érzékelhető. Minden versenykorlátozó megállapodás, döntés vagy összehangolt magatartás, amely érinti az egy tagállam és egy vagy több EFTA-állam közötti kereskedelmet, a Bizottság hatáskörébe tartozik abban az esetben, ha az érintett vállalkozások együttes EGT-n belüli forgalmának több mint 67 %-át a Közösségben érik el. [6] Ha a tagállamok közötti kereskedelmet vagy a Közösségen belüli versenyt érintő megállapodás, döntés vagy összehangolt magatartás hatásai nem észlelhetők, a bejelentést szükség esetén az EFTA Felügyeleti Hatóság részére kell címezni. Minden egyéb, az EGT-megállapodás 53. cikkének hatálya alá eső megállapodást, határozatot és összehangolt magatartást az EFTA Felügyeleti Hatósághoz kell bejelenteni (a hatóság címe megtalálható a III. mellékletben).

Az EGT-megállapodás 54. cikke szerinti nemleges megállapítás iránti kérelmeket a Bizottságnak kell benyújtani, ha az erőfölény kizárólag a Közösségen belül áll fenn, az EFTA Felügyeleti Hatóságnak kell benyújtani, ha az erőfölény kizárólag az EFTA-államok területének egészén vagy jelentős részén áll fenn. Az 53. cikk tekintetében kizárólag abban az esetben alkalmazzák a fenti szabályokat, ha az erőfölény mind a két területen fennáll.

A Bizottság az értékelés során az EK-Szerződés versenyszabályait alkalmazza. Amennyiben az ügy az EGT-megállapodás hatálya alá tartozik, és az ügy ellátását a megállapodás 56. cikke a Bizottságra ruházza, arra egyidejűleg az EGT-szabályokat is alkalmazni kell.

C. A formanyomtatvány célja

Az A/B formanyomtatvány felsorolja azokat a kérdéseket, amelyeket meg kell válaszolni, és azokat az adatokat és dokumentumokat, amelyeket rendelkezésre kell bocsátani a következő kérelmek esetén:

- az EK-Szerződés 85. cikkének (1) bekezdése és/vagy az EGT-megállapodás 53. cikkének (1) bekezdése alapján a vállalkozások közötti megállapodásokra, a vállalkozások társulásainak döntéseire és az összehangolt magatartásokra vonatkozó, a 17. rendelet 2. cikke szerinti nemleges megállapításra irányuló kérelem,

- az EK-Szerződés 85. cikkének (3) bekezdése és/vagy az EGT-megállapodás 53. cikkének (3) bekezdése alapján a vállalkozások közötti megállapodásokra, a vállalkozások társulásainak döntéseire és az összehangolt magatartásokra vonatkozó mentesség megállapítására irányuló kérelem,

- egyes bizottsági csoportmentességi rendeletekben szereplő kifogásolási eljárás iránti kérelem.

A formanyomtatvány lehetővé teszi, hogy a nemleges megállapítást kérvényező vállalkozások egyidejűleg bejelentést tegyenek annak érdekében, hogy mentesüljenek, amennyiben a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy nemleges megállapítás nem adható ki.

Az EK-Szerződés 85. cikkére vonatkozó nemleges megállapítás iránti kérelmeket és bejelentéseket az A/B formanyomtatványban meghatározott módon (lásd a rendelet 2. cikke (1) bekezdésének első mondatát) kell benyújtani.

Ezt a formanyomtatványt azok a vállalkozások is használhatják, amelyek a 17. rendelet 2. cikke alapján az EK-Szerződés 86. cikke vagy az EGT-megállapodás 53. cikke tekintetében nemleges megállapítás iránt kívánnak kérelmet benyújtani. Azon kérelmezőknek, akik a 86. cikk tekintetében kérvényezik a nemleges megállapítást, nem kell az A/B formanyomtatványt használniuk. Nyomatékosan ajánlott azonban, a következőkben felsorolt adatok szolgáltatása, annak érdekében, hogy kérelmük a teljes tényállást tartalmazza (lásd e rendelet 2. cikke (1) bekezdésének első mondatát).

Az EFTA által kiadott A/B formanyomtatványon benyújtott kérelmek vagy bejelentések egyaránt érvényesek. Amennyiben az érintett megállapodások, döntések vagy magatartások kizárólag az EK-Szerződés 85. vagy 86. cikke hatálya alá tartoznak, ezért nincs EGT vonatkozásuk, ajánlatos a Bizottság által összeállított formanyomtatványt használni.

D. A formanyomtatvány mely fejezeteit kell kitölteni?

A formanyomtatvány tartalmi része négy fejezetre van felosztva. Azon vállalkozásoknak, amelyek nemleges megállapítás iránti kérelmet vagy bejelentést kívánnak benyújtani, az I., II. és IV. fejezetet kell kitölteniük. E szabály alól kivétel az olyan kérelem vagy bejelentés, amely szerkezeti jellegű kooperatív közös vállalat létrehozásával kapcsolatos megállapodásra vonatkozik, ha a felek ennek érdekében gyorsított eljárást kérnek. Ebben az esetben az I., III. és IV. fejezetet kell kitölteni.

1992-ben kihirdetésre került a Bizottság által elfogadott új belső igazgatási szabályzat, amely biztosítja a szerkezeti jellegű kooperatív közös vállalattal kapcsolatos bejelentések és kérelmek meghatározott határidőn belüli vizsgálatát. Ezekben az esetekben a Bizottság szolgálatai a megállapodásról szóló teljes bejelentés kézhezvételétől számított két hónapon belül írásban értesítik a feleket az eset előzetes elemzésének eredményéről, és adott esetben az általuk alkalmazni kívánt igazgatási eljárás jellegéről és várható időtartamáról.

E levél tartalma a vizsgálat tárgyát képező ügy jellegétől függően változhat:

- azokban az esetekben, amelyek nem jelentenek problémát, a Bizottság egy megerősítő levelet küld, amelyben igazolja, hogy a megállapodás összeegyeztethető a 85. cikk (1) vagy (3) bekezdésével,

- amennyiben a megerősítő levél azért nem küldhető ki, mert az ügyet hivatalos határozattal kell elintézni, a Bizottság értesíti az érintett vállalkozásokat az engedélyezésről vagy elutasításról szóló határozat elfogadásának szándékáról,

- amennyiben a Bizottság komolyan kételkedik abban, hogy a megállapodás összeegyeztethető-e a versenyszabályokkal, akkor tájékoztató levelet küld a megállapodás résztvevőinek a részletesebb vizsgálatról, a vizsgálat az esettől függően zárulhat tiltó, feltételeket és kötelezettségeket előíró mentesítő határozattal, vagy egyedi mentesítéssel.

Ez az új gyorsított eljárás, amelyet 1993. január 1-jétől alkalmaznak, teljes egészében az önkorlátozás elvén alapszik. Az ügy előzetes vizsgálatára meghatározott, a teljes bejelentés benyújtásától számított két hónapos határidő nem jelent kötelező határidőt, és jogilag nem kötelező. A Bizottság azonban mindent megtesz, hogy betartsa azt. A Bizottság fenntartja a jogot, hogy a gyorsított eljárást a vállalkozások közötti együttműködés egyéb formáira is kiterjessze.

Egy közös vállalat akkor szerkezeti jellegű, ha létrejötte jelentős változást okoz a megállapodásban érintettek vagyonának szervezésében és szervezetében. Ez azzal magyarázható, hogy a közös vállalat átveszi vagy kiterjeszti az anyavállalatok tevékenységeit, és nevükben új tevékenységekbe kezdhet. Ezeket a műveleteket nagymértékű elkötelezettség jellemzi pénzügyi, anyagi és/vagy immateriális javak tekintetében, mint például a szellemi tulajdonjogok és a know-how. A szerkezeti jellegű közös vállalatokat rendszerint a közép- vagy hosszú távú működésre tervezik.

A fogalom kiterjed néhány "részfeladatot ellátó" közös vállalatra is, amelyek az anyavállalat üzleti tevékenységének egy vagy több meghatározott feladatát veszik át a piacra történő belépés nélkül, különösen a kutatás és fejlesztés és/vagy termelés területén. Magában foglalja azokat az "összes feladatot ellátó" közös vállalatokat is, amelyek a független vállalkozások versenymagatartásának összehangolását idézik elő, különösen a közös vállalatok résztvevői vagy maguk és a közös vállalatok között.

A belső határidő betartása érdekében fontos, hogy a bejelentés benyújtásakor a Bizottság megkapjon minden olyan lényeges információt, amely ésszerű elvárások alapján a bejelentő felek rendelkezésére áll, és amely szükséges a Bizottságnak ahhoz, hogy értékelje az adott művelet versenyre gyakorolt hatását. Az A/B formanyomtatvány egy külön fejezetet tartalmaz (III. fejezet), amelyet kizárólag azoknak a személyeknek kell kitölteniük, akik szervezeti jellegű kooperatív közös vállalatokkal kapcsolatos bejelentést tesznek, és a gyorsított eljárást kívánják igénybe venni.

Azoknak a személyeknek, akik szervezeti jellegű közös vállalatokkal kapcsolatos bejelentést nyújtanak be és az előbbiekben említett gyorsított eljárást kívánják igénybe venni, e formanyomtatványnak az I., III. és IV. fejezetét kell kitölteniük. A III. fejezet több olyan részletes kérdést tartalmaz, amelyre szüksége van a Bizottságnak, hogy felmérje az érintett piaco(ka)t és a közös vállalat tagjainak az azo(ko)n a piaco(ko)n betöltött szerepét.

Amennyiben a tagok nem kívánják a gyorsított eljárás igénybe vételét a szervezeti jellegű közös vállalatuk tekintetében, akkor e formanyomtatványnak az I., II. és IV. fejezetét kell kitölteniük. A II. fejezet kevésbé részletes kérdéseket tartalmaz az érintett piaccal, illetve a részt vevő tagok e piac(ok)on betöltött szerepével kapcsolatban, amelyek eléggé részletesek a Bizottság vizsgálatának elkezdéséhez és lefolytatásához.

E. A hiánytalan tájékoztatás követelménye

Az érvényes bejelentés Bizottsághoz történő beérkezésének két következménye van. Az első, hogy az érvényes bejelentés a Bizottsághoz történő beérkezésétől kezdődően mentességet biztosít a bírságokkal szemben, ha mentesítési kérelemről van szó (lásd a 17. rendelet 15. cikkének (5) bekezdését). A második, hogy az érvényes bejelentés beérkezéséig a Bizottság nem adhatja meg az EK-Szerződés 85. cikkének (3) bekezdése és/vagy az EGT-megállapodás 53. cikkének (3) bekezdése szerinti mentességet, és minden megadott mentesség kizárólag az érvényes bejelentés beérkezésének napjától kezdődően lehet hatályos [7]. Még ha a bejelentésre nincs is jogi kötelezettség, a 85. cikkének (1) bekezdése és/vagy az 53. cikkének (1) bekezdése hatálya alá tartozó megállapodást, döntést vagy összehangolt magatartást - ameddig nincs bejelentve és ezért nem lehet mentesíteni - a nemzeti bíróság a 85. cikk (2) bekezdése és/vagy 53. cikk (2) bekezdése [8] szerint semmisnek minősítheti.

Amennyiben egy vállalkozás a csoportmentesítés keretében élni kíván a kifogásolási eljárás lehetőségével, a Bizottság számára a csoportmentesítéssel kapcsolatos kifogásolási időtartam csak az érvényes bejelentés beérkezésétől kezdődik. Ez a Bizottság szolgálatai számára megállapított, a nemleges megállapítási kérelmeknek, valamint a gyorsított eljárást igénybe vevő szerkezeti jellegű kooperatív közös vállalatok bejelentésének előzetes vizsgálatára megállapított két hónapos időtartamra is érvényes.

Az érvényes kérelem vagy bejelentés ebben az értelmezésben olyan kérelmet vagy bejelentést jelent, amely nem hiányos (lásd a rendelet 3. cikkének (1) bekezdését). Ez alól két kivétel van. Az első: a formanyomtatványban előírt adatok vagy dokumentumok részben vagy egészében nem állnak rendelkezésre, ekkor a Bizottság a hiányzó adatok ellenére teljesnek és érvényesnek fogadja el a kérelmet vagy a bejelentést, ha a kérelmező vagy bejelentő az adatok hiányának okát megjelöli és a hiányzó adatokról a lehető legjobb becslést adja, valamint megadja a becslés alapjául szolgáló forrásokat. Meg kell jelölni, hogy a hiányzó adatot vagy dokumentumot a Bizottság hol érheti el. A második: a Bizottság csak azoknak az adatoknak a benyújtását követeli meg, amelyek az eset megítélésével kapcsolatos tájékozódásához feltétlenül szükségesek. Egyes esetekben, az e formanyomtatványban előírt adatok közül nem mindegyik szükséges ehhez. A Bizottság mentesíthet az egyes adatok közlése alól (lásd a rendelet 3. cikkének (3) bekezdését). Ez a rendelkezés lehetővé teszi, hogy az egyes kérelmeket vagy bejelentéseket az egyes esetekre vonatkoztassák, és így csak a feltétlenül szükséges adatokat tartalmazzák. Ezzel elkerülhető különösen a kis- és középméretű vállalkozásokra háruló felesleges adminisztratív teher. Ha ennek alapján a formanyomtatványban előírt adatokat vagy dokumentumokat a kérelmező vagy bejelentő nem bocsátja rendelkezésre, a kérelemnek vagy bejelentésnek tartalmaznia kell azokat az indokokat, amelyek miatt az adatnak az eset feldolgozása szempontjából nincs jelentősége.

Ha a Bizottság észleli, hogy a kérelem vagy bejelentés valamely lényeges pontjában hiányos, akkor a kézhezvételtől számított egy hónapon belül írásban értesíti a kérelmezőt vagy bejelentőt a hiányzó adatról. Ebben az esetben a kérelem vagy bejelentés attól a naptól érvényes, amikor a Bizottság a hiánytalan adatokat kézhez kapja. Amennyiben a Bizottság az egy hónapos határidő alatt nem tájékoztatta a kérelmezőt vagy bejelentőt arról, hogy a kérelem vagy bejelentés egy lényeges pontjában hiányos, a kérelmet vagy bejelentést teljesnek és érvényesnek kell tekinteni (lásd a rendelet 4. cikkét).

A vállalkozásoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot a tényállás lényeges változásairól, beleértve azokat a változásokat, amelyek a kérelem vagy bejelentés benyújtása után jutottak a tudomásukra. A Bizottságnak ezért késedelem nélkül be kell jelenteni a kérelem vagy bejelentés tárgyát képező megállapodás, döntés vagy magatartás bármely változását (lásd a rendelet 4. cikkének (3) bekezdését). A lényeges változásokról történő tájékoztatás elmulasztása a nemleges megállapítás hatálytalanságát vagy bejelentés esetén a Bizottság mentesítési határozatának [9] visszavonását eredményezheti.

F. A pontos felvilágosítás követelménye

A kérelem vagy bejelentés hiánytalansága mellett figyelni kell arra, hogy a szolgáltatott adatoknak pontosnak kell lenniük. (Lásd a rendelet 3. cikkének (1) bekezdését.) A 17. rendelet 15. cikke (1) bekezdésének a) pontja kimondja, hogy a Bizottság határozattal 5000 ECU-ig terjedő bírságot szabhat ki a vállalkozásokra vagy vállalkozások társulásaira, ha a nemleges megállapítás iránti kérelemben vagy bejelentésben szándékosan vagy gondatlanságból téves vagy félrevezető adatot szolgáltatnak. Az ilyen adat hiányosnak minősül (lásd a rendelet 4. cikkének (4) bekezdését), így a felek nem élhetnek a kifogásolási eljárás vagy a gyorsított eljárás lehetőségével (lásd az előbbi E. pontot).

G. Ki nyújthat be kérelmet vagy bejelentést?

Az EK-Szerződés 85. vagy 86. cikke szerinti, illetve az EGT-megállapodás 53. vagy 54. cikke szerinti valamely megállapodásban, döntésben vagy magatartásban részt vevő valamennyi vállalkozás benyújthatja a 85. és az 53. cikkel kapcsolatos nemleges megállapítás iránti kérelmet vagy mentesítést kérő bejelentést. A vállalkozások társulása kérelmet vagy bejelentést nyújthat be a társulás tevékenysége során hozott döntésekkel vagy követett magatartásokkal kapcsolatban.

Elterjedt gyakorlat, hogy az összes érintett fél közös kérelmet vagy bejelentést nyújt be a vállalkozások közötti megállapodásokkal és összehangolt magatartásokkal kapcsolatban. A Bizottság nyomatékosan ajánlja - de nem kötelező - az előbb említett megközelítést, mert így valamennyi, a megállapodásban közvetlenül érintett vállalkozás álláspontja egyidejűleg megismerhető a kérelemből vagy bejelentésből. A megállapodás bármelyik résztvevője egyénileg is benyújthat kérelmet vagy bejelentést, de ebben az esetben a bejelentő félnek erről a tényről értesítenie kell a megállapodásban, döntésben vagy összehangolt magatartásban érintett valamennyi felet (lásd a rendelet 1. cikkének (3) bekezdését). A bejelentő fél a bizalmas információk és az üzleti titkok törlése után a kitöltött formanyomtatvány másolatát is megküldheti valamennyi félnek (lásd tartalmi rész, 1.2. kérdés).

Közös kérelem vagy bejelentés benyújtatásakor elterjedt gyakorlat egy közös képviselő kijelölése, aki valamennyi érintett vállalkozás nevében eljár mind a kérelem vagy bejelentés benyújtása, mind pedig azt követően a Bizottsággal való kapcsolattartás ügyében (lásd a rendelet 1. cikkének (4) bekezdését). A közös kérelem lehetősége nem kötelező, a kérelmet vagy bejelentést közösen benyújtó valamennyi vállalkozás saját nevében egyedül is aláírhatja a kérelmet vagy bejelentést.

H. Hogyan lehet benyújtani kérelmet vagy bejelentést?

A kérelem vagy bejelentés az Európai Közösség vagy valamely EFTA-állam bármely hivatalos nyelvén benyújtható (lásd a rendelet 2. cikkének (4) és (5) bekezdését). Az eljárás gyors lefolyása érdekében az EFTA Felügyeleti Hatósághoz benyújtott kérelem vagy bejelentés esetén javasolt az EFTA-államok valamelyik hivatalos nyelvét vagy az EFTA Felügyeleti Hatóságának munkanyelvét használni, amely az angol, vagy a Bizottsághoz benyújtott kérelmek vagy bejelentések esetén a Közösség valamely hivatalos nyelvét vagy az EFTA Felügyeleti Hatóságának munkanyelvét használni. A továbbiakban ez a nyelv lesz a kérelmező vagy bejelentő fél eljárásának a nyelve.

Az A/B formanyomtatvány nem egy "kitöltendő" formanyomtatvány. A vállalkozásnak a kérelemben vagy bejelentésben az e formanyomtatványban kért adatokat kell megadni a szakasz- és bekezdésszámok felhasználásával, valamint a következő 19. szakaszban megjelöltnek megfelelően alá kell írnia, és csatolnia kell a kiegészítő dokumentumokat is.

A kiegészítő dokumentumot eredeti nyelven kell benyújtani; ha ez a Közösségnek nem hivatali nyelve, akkor le kell fordítani az eljárás nyelvére. A kiegészítő dokumentumok lehetnek eredetiek vagy az eredeti dokumentumok másolatai (lásd a rendelet 2. cikkének (4) bekezdését).

A formanyomtatványban kért valamennyi adatot, eltérő rendelkezés hiányában, a kérelmet vagy a bejelentést megelőző naptári évre kell vonatkoztatni. Amennyiben az adat nem áll rendelkezésre (például a mérlegidőszak nem egyezik meg a naptári évvel, vagy az előző év adatai még nem állnak rendelkezésre), a legújabb rendelkezésre álló adatot kell szolgáltatni, valamint meg kell jelölni az okot, hogy miért nem áll rendelkezésre a kérelem vagy bejelentés benyújtását megelőző évre vonatkozó adat.

A pénzügyi adatok megadhatók abban a valutában, amelyben az érintett vállalkozás(ok) hivatalos auditált éves beszámolói készültek vagy ECU-ben. Ebben az esetben meg kell adni az átváltáshoz használt árfolyamot.

A kérelmeket vagy a bejelentéseket tizenhét, a kiegészítő dokumentumokat csak három példányban kell benyújtani (lásd a rendelet 2. cikkének (2) bekezdését).

A kérelmet vagy bejelentést a következő címre kell küldeni:

Európai Közösségek Bizottsága,

Versenypolitikai Főigazgatóság (DG IV),

Iktató,

200, Rue de la Loi,

B-1049 Brussels,

vagy a Bizottság hivatali munkaideje alatt az alábbi címre kell kézbesíteni:

Európai Közösségek Bizottsága,

Versenypolitikai Főigazgatóság (DG IV),

Iktató,

158, Avenue de Cortenberg,

B-1040 Brussels.

I. Bizalmasság

Az EK-Szerződés 214. cikke, a 17. rendelet 20. cikke, az EGT-megállapodás 23. jegyzőkönyvének 9. cikke, az EGT-megállapodás 122. cikke és a Felügyeleti Hatóság és a Bíróság beiktatásáról szóló, az EFTA-államok között létrejött megállapodás 4. jegyzőkönyve II. fejezetének 20. és 21. cikke kötelezi a Bizottságot, a tagállamokat, az EGT Felügyeleti Bizottságot és az EFTA-államokat arra, hogy nem szolgáltathatnak ki olyan értesülést, amelyre a szakmai titoktartási kötelezettség vonatkozik. Másrészt a 17. rendelet előírja a Bizottság számára, hogy ha kedvező határozatot kíván hozni, nyilvánosságra kell hoznia a kérelem vagy bejelentés lényeges tartalmát. A nyilvánosságra hozatal során a Bizottság "...tekintetbe veszi a vállalkozások jogos érdekeit üzleti titkaik védelmére ..." (a 17. rendelet 19. cikkének (3) bekezdése; lásd még a rendelet 21. cikkének (2) bekezdését a határozatok közzétételével összefüggésben). Ha valamely vállalkozás véleménye szerint az általa szolgáltatott információk közzététele vagy egyéb módon más vállalkozások tudomására hozása sérti a vállalkozás érdekeit, akkor a Bizottságnak minden ilyen információt külön mellékletbe kell foglalnia, és minden oldalt az "Üzleti titok" felirattal jól láthatóan meg kell jelölnie. A vállalkozásnak meg kell adnia az okot is, hogy a bizalmasként vagy üzleti titokként megjelölt információk miért nem hozhatók nyilvánosságra vagy tehetők közzé (lásd még a tartalmi rész 5. szakaszát, amely meghatározza a nem bizalmasnak minősülő bejelentések és kérelmek összefoglalását).

J. A kérelem vagy bejelentés benyújtását követő eljárás

A kérelmet vagy bejelentést a Versenypolitikai Főigazgatóság (DG IV) iktatási osztályán iktatják. A benyújtás időpontja a Bizottsághoz való beérkezés napja vagy ajánlott levélben történő beküldés esetén a postára adás napja (lásd a rendelet 4. cikkének (1) bekezdését). A hiányos kérelemre és bejelentésre azonban külön szabályok vonatkoznak (lásd a fenti E. pont alatt).

A Bizottság írásban - az akta iktatási számának feltüntetésével - igazolja valamennyi kérelem és bejelentés átvételét. A kérelemhez vagy bejelentéshez kapcsolódó valamennyi további levelezésben erre az iktatási számra kell hivatkozni. Az átvételi igazolás önmagában nem jelenti a kérelem vagy bejelentés érvényességét.

A Bizottság a felektől vagy harmadik felektől további felvilágosítást kérhet - adott esetben a 17. rendelet 11-14. cikke szerint -, és a megállapodásokkal kapcsolatban javaslatokat tehet a közösségi joggal történő összhangba hozatal érdekében. A Bizottság közzétehet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjának C részében egy rövid előzetes közleményt, amelyben feltünteti azon érintett vállalkozások és csoportok nevét, amelyekhez a vállalkozások tartoznak, az érintett gazdasági ágazatokat, a megállapodások jellegét, továbbá felkéri a harmadik feleket észrevételeik megtételére (lásd alább, tartalmi rész, 5. szakasz).

A kifogásolási eljárás alkalmazása céljából tett közös bejelentés esetén a Bizottság kifogást emelhet az ellen, hogy a bejelentett megállapodás élvezze a csoportmentesítés kedvezményét. Amennyiben a Bizottság kifogásolja a kérelmet, és később sem változtatja meg döntését, az érintett bejelentést egyedi mentesítési kérelemként kezeli.

Amennyiben a Bizottság egy formális döntéssel a nemleges megállapítás vagy mentesítés iránti kérelem vizsgálata után engedélyezni kívánja a kérelmet, a 17. rendelet 19. cikkének (3) bekezdése alapján köteles annak lényeges tartalmát nyilvánosságra hozni, és a harmadik felek véleményét kikérni. Ezután az előzetes határozattervezetet a Bizottság beterjeszti, és megvitatja a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak tisztviselőiből álló, versenykorlátozó magtartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottsággal (17. rendelet 10. cikke), ha az ügy az EGT-megállapodás hatálya alá tartozik, a tanácsadó bizottságban részt vesznek az EFTA Felügyeleti Hatóság és az EFTA-államok képviselői is, akik már megkapták a kérelem vagy bejelentés másolatát. A Bizottság a tanácsadó bizottság meghallgatása után csak akkor fogadhatja el az előterjesztett határozatot, ha nincs olyan körülmény, amely megváltoztatta a véleményét.

Az aktákat gyakran formális határozat nélkül zárják le, például akkor, ha azt állapítják meg, hogy a megállapodások egy csoportmentesség hatálya alá tartoznak, vagy akkor, ha - a fennálló körülmények alapján - nincsen szükség a Bizottság fellépésére. Ezekben az esetekben a Bizottság megerősítő levelet (comfort letter) küld. Bár a megerősítő levél a Bizottság határozatával nem egyenértékű, de jelzi a Bizottság szervezeti egységeinek - a jelenleg birtokukban lévő információk alapján kialakított - véleményét az üggyel kapcsolatban. Ez azt jelenti, hogy ha egy szerződés az EK-Szerződés 85. cikkének (2) bekezdése és/vagy az EGT-megállapodás 53. cikkének (2) bekezdésének értelmében semmis, a Bizottság bármikor határozatot hozhat a jogi helyzet tisztázására.

K. A formanyomtatvány tartalmi részében használt kifejezések

Megállapodás: A "megállapodás" magában foglalja a megállapodások minden fajtáját, azaz a vállalkozások közötti megállapodásokat, vállalkozások társulásainak döntéseit és összehangolt magatartásukat.

Év: Az "év" - re történő valamennyi hivatkozás, ha másként nincs meghatározva, a naptári évet jelenti.

Csoport: A csoporthoz tartozás e formanyomtatvány alkalmazásában akkor jön létre, ha egy vállalkozás egy másik vállalkozás:

- tőkéjének vagy üzleti vagyonának több mint felét birtokolja, vagy

- szavazati jogainak több mint a felével rendelkezik, vagy

- felügyelő bizottságának, igazgatótanácsának vagy a vállalkozás felhatalmazott testülete törvényes képviselete tagjainak több mint fele kinevezéséről rendelkezik, vagy

- jogosult a másik vállalkozás ügyeinek vitelére.

Az a vállalkozás, amelyet közösen irányít több más vállalkozás (közös vállalat) minden érintett vállalkozás csoportjának tagja.

Termék: A "termék" fogalma az árukat és szolgáltatásokat foglalja magában.

Érintett termékpiac: A formanyomtatvány 6.1. és a 11.1. kérdése előírja a bejelentő számára azon érintett termékpiac(ok) és/vagy érintett szolgáltatási piac(ok) meghatározását, amely(ek)re a megállapodás várhatóan hatással lehet. Ezek a meghatározás(ok) a formanyomtatványban szereplő további kérdések alapjául szolgál(nak). Ebben a formanyomtatványban a bejelentő által benyújtott meghatározás(ok) az "érintett termékpiac(ok)" fogalommal azonosak. Ez vonatkozhat termékek vagy szolgáltatások piacára. Ez az elnevezés vonatkozhat akár egy érintett termékpiacra, akár egy érintett szolgáltatáspiacra.

Érintett földrajzi piac: A formanyomtatvány 6.2. és 11.2. kérdése előírja a bejelentő számára azon érintett földrajzi piaco(k) meghatározását, amely(ek)re a megállapodás várhatóan hatással lehet. Ezek a meghatározás(ok) a formanyomtatványban szereplő további kérdések alapjául szolgál(nak). Ebben a formanyomtatványban az "érintett földrajzi piac(ok)" a bejelentő által benyújtott meghatározás(oka)t jelentik.

Érintett termékpiac és földrajzi piac: A formanyomtatvány 6. és a 11. kérdésére adott együttes válaszok alapján meghatározott, a bejelentett megállapodás(ok) által érintett piac(ok). Ezek a meghatározás(ok) a formanyomtatványban szereplő további kérdések alapjául szolgál(nak). Ebben a formanyomtatványban az "érintett termékpiac és földrajzi piac(ok)" a bejelentő által benyújtott meghatározás(oka)t jelenti.

Bejelentés: A formanyomtatványt nemleges megállapítási kérelem benyújtására és/vagy mentesítés igénylésére lehet használni. A "bejelentés" szó kérelemre vagy bejelentésre vonatkozik.

Felek és bejelentő fél: A "fél" azon vállalkozások, amelyek részt vesznek a bejelentett megállapodásban. Mivel a bejelentést benyújthatja a megállapodásban részt vevő bármelyik vállalkozás, a "bejelentő fél" a bejelentést ténylegesen benyújtó vállalkozást vagy vállalkozásokat jelenti.

TARTALMI RÉSZ

KÉREM, GYŐZŐDJÖN MEG, HOGY KÉRELMÉNEK VAGY BEJELENTÉSÉNEK ELSŐ OLDALA TARTALMAZZA-E A KÖVETKEZŐ SZÖVEGET:"NEMLEGES MEGÁLLAPÍTÁSI KÉRELEM - A/B FORMANYOMTATVÁNY SZERINTI BEJELENTÉS"

I. FEJEZET

A bejelentésben érintett vállalkozásokra, azok csoportjaira és a megállapodásra vonatkozó szakaszok (minden bejelentés esetén kitöltendő)

1. szakasz

A bejelentő vállalkozások vagy személyek azonosítása

1.1. Kérem, sorolja fel azokat a vállalkozásokat, amelyekre a bejelentés vonatkozik. Kérem, adja meg a vállalkozások hivatalos elnevezését, valamint kereskedelmi nevét, rövidített vagy általánosan használt formában (amennyiben különbözik a hivatalos elnevezéstől).

1.2. Amennyiben a bejelentést a bejelentendő megállapodásban részt vevő vállalkozások közül egy vagy a vállalkozások egy része nyújtja be, kérem, igazolja, hogy értesítette a többi vállalkozást a bejelentés tényéről, és jelezze, hogy a kitöltött formanyomtatvány másolatát az említett vállalkozásnak megküldte-e az esetleges bizalmas információk és üzleti titkok feltüntetése nélkül [10]. (Ebben az esetben a bejelentés többi vállalkozásnak megküldött átdolgozott példányának egy másolatát mellékelni kell a bejelentéshez.)

1.3. Amennyiben közös kérelmet nyújtanak be, kineveznek-e [11] közös képviselőt [12]?

Amennyiben igen, kérem, válaszolja meg a következő 1.3.1.-1.3.3. kérdést.

Amennyiben nem, kérem, adja meg azoknak a képviselőknek az adatait - megjelölve, hogy kit képviselnek-, akik jogosultak a megállapodásban érintett minden egyes fél nevében eljárni.

1.3.1. A képviselő neve.

1.3.2. A képviselő címe.

1.3.3. A képviselő telefon- és faxszáma.

1.4. Egy vagy több képviselő kinevezése esetében a bejelentéshez mellékelni kell a meghatalmazást arról, hogy a képviselő(k) eljárhat(nak) a bejelentő vállalkozás(ok) nevében.

2. szakasz

A megállapodásban érintett vállalkozásokra, illetve azokra a csoportokra vonatkozó adatok, amelyekhez ezek a vállalkozások tartoznak

2.1. Adja meg a bejelentés tárgyát képező megállapodásban érintett felek nevét és címét, illetve székhelyüket.

2.2. Adja meg a bejelentés tárgyát képező megállapodásban érintett felek üzleti tevékenységének jellegét.

2.3. Adja meg a megállapodásban érintett felek kapcsolattartó személyének nevét, címét, telefonszámát, faxszámát és a vállalkozásnál betöltött pozícióját.

2.4. Nevezze meg azokat a vállalkozáscsoportokat, amelyekhez a bejelentett megállapodásban érintett vállalkozások tartoznak. Adja meg, hogy ezek a csoportok mely szektorokban tevékenykednek, és adja meg az egyes csoportok világméretű forgalmát [13].

3. szakasz

Eljárási kérdések

3.1. Kérem, közölje, hogy ezzel a megállapodással kapcsolatban nyújtott-e be hivatalos beadványt más versenyhatósághoz is. Amennyiben igen, adja meg mely hatósághoz, ügyintézőhöz vagy részleghez, valamint a megkeresés jellegét. Ezen felül jelöljön meg minden korábbi bizottsági és/vagy EFTA felügyeleti hatósági eljárást vagy nem hivatalos megkeresést, amelyről tudomása van, és minden korábbi, Közösségen vagy EFTA államon belüli nemzeti hatósági vagy bírósági eljárást, amely erre vagy ehhez kapcsolódó megállapodásra vonatkozott.

3.2. Kérem, adja meg röviden azokat az indokokat, amelyek miatt az ügyben különösen sürgősen kell dönteni.

3.3. A Bizottság úgy döntött, hogy amennyiben a bejelentések nem bírnak különleges politikai, gazdasági vagy jogi jelentőséggel a Közösség számára, akkor azokat megerősítő levél formájában ("comfort letter") rendezi [14]. Megelégedne-e egy megerősítő levéllel? Amennyiben úgy gondolja, hogy a bejelentett megállapodás esetében nem megfelelő a fenti eljárás, kérem, indokolja álláspontját.

3.4. Adja meg, hogy kíván-e további olyan alátámasztó tényeket vagy érveket benyújtani, amelyek még nem állnak rendelkezésre, és ha igen, mely pontokhoz kapcsolódóan [15].

4. szakasz

A megállapodás részletei

4.1. Kérem, foglalja össze a bejelentés tárgyát képező megállapodás jellegét, tartalmát és az általa megvalósítani kívánt célokat.

4.2. Fejtse ki részletesen a megállapodás azon rendelkezéseit, amelyek korlátozhatják az érintetteket a kereskedelmi döntéseik meghozatalának szabadságában, például a következő területeken:

- vételi és eladási árak, kedvezmények vagy egyéb üzleti feltételek,

- az előállított vagy értékesített termékek, illetve a nyújtott szolgáltatások mennyisége,

- műszaki fejlesztés vagy befektetés,

- a piac vagy beszerzési források megválasztása,

- harmadik felektől történő vásárlás vagy részükre történő eladás,

- azonos feltételek alkalmazása azonos értékű termékek szállítása tekintetében,

- különböző szolgáltatások nyújtása külön vagy közösen történjen.

Amennyiben élni kíván a kifogásolási eljárás lehetőségével, adja meg a felsorolásban különösen azokat a versenykorlátozásokat, amelyek a rendelet alapján automatikusan mentesített korlátozásokon felül fennállnak.

4.3. Jelölje meg a Közösség tagállamai és EFTA-államok [16] közötti kereskedelmet érinthető megállapodásokat. Kérem, indokolja meg válaszát, és ahol lehetséges, ismertesse a kereskedelmi forgalom adatait. Jelölje meg továbbá a Közösség, vagy az EGT területe és harmadik országok közötti kereskedelmet érintő megállapodásokat, válaszát indokolja.

5. szakasz

Nem bizalmas összefoglaló

A Bizottság röviddel a bejelentés benyújtása után közleményt tehet közzé, amelyben felkéri a harmadik feleket, hogy az adott megállapodással kapcsolatban tegyék meg észrevételeiket [17]. Mivel a nem hivatalos előzetes közlemény célja, hogy a Bizottság a bejelentés beérkezését követően a lehető leggyorsabban kézhez kapja a harmadik felek észrevételeit, a közlemények rendszerint anélkül jelennek meg, hogy először a bejelentő felek kapnák meg őket véleményezésre. Ez a szakasz olyan adat szolgáltatását kéri, amelyek a nem hivatalos előzetes közleményben használhatók fel, ha a Bizottság annak kiadása mellett dönt. Fontos, hogy a kérdésekre adott válaszai ne tartalmazzanak üzleti titkot vagy egyéb bizalmas adatot.

1. Adja meg a bejelentés tárgyát képező megállapodásban érintett felek és azon vállalkozáscsoportok nevét és címét, amelyekhez tartoznak.

2. Foglalja össze röviden a megállapodás jellegét és céljait. Ez az összefoglalás lehetőleg ne legyen hosszabb 100 szónál.

3. Nevezze meg a megállapodás által érintett termékágazatokat.

II. FEJEZET

Az érintett piacokra vonatkozó szakasz

(a gyorsított eljárást kérelmező szerkezeti jellegű közös vállalatok kivételével minden bejelentés esetén ki kell tölteni)

6. szakasz

Az érintett piac

Az érintett termékpiac azoknak a termékeknek és/vagy szolgáltatásoknak az összességéből áll, amelyeket a fogyasztó a termékjellemzők, árak és rendeltetési célok alapján felcserélhetőnek vagy helyettesíthetőnek tekint.

Rendszerint a következő tényezőket tekintik az érintett termékpiac meghatározásához mérvadónak, és ezeket az elemzésben is figyelembe kell venni [18]:

- az adott termékek/szolgáltatások között fennálló fizikai hasonlatosság foka;

- a termékek végső felhasználása közötti különbségek;

- két termék ára közötti különbség;

- egyik termékről a másikra történő átállás költsége, ha lehetséges versengő termékekről van szó;

- egy termék vagy termékkategória kialakított vagy hagyományos fogyasztói preferenciája egy másik termékkel vagy termékkategóriával szemben;

- ágazati léptékű termékbesorolás (például szakmai szövetségek által összeállított osztályozás).

Az érintett földrajzi piac az a terület, ahol az érintett vállalkozás a terméket vagy a szolgáltatást nyújtja, ahol a versenyfeltételek megfelelő mértékben homogének, és amely különösen a versenyfeltételek tekintetében érzékelhetően különbözik a szomszédos területektől.

Az érintett földrajzi piac megállapítására használt tényezők között szerepelnek [19] a termékek vagy szolgáltatások jellege és sajátosságai, a belépési korlátok vagy fogyasztói preferenciák megléte, a vállalkozások piaci részesedésének különbségei vagy a szomszédos területek közötti jelentős árkülönbségek, illetve a szállítási költségek.

6.1. A fentiek figyelembevételével kérem, adja meg az érintett termékpiac vagy termékpiacok meghatározását, amelynek az ön megítélése szerint a bejelentés bizottsági elemzésének alapját kell képeznie.

A válaszában indokolja a feltevéseket és a megállapításokat, és magyarázza meg, hogy a fenti tényezőket hogyan vette figyelembe. Adja meg azokat a termékeket vagy szolgáltatásokat, amelyeket a bejelentés alapját képező megállapodás közvetlenül vagy közvetetten hátrányosan érint, és adja meg azokat az árukategóriákat, amelyek az ön által meghatározott piacon helyettesíthetők.

A következő pontokban feltett kérdések az így meghatározott piaco(ka)t nevezik "érintett termékpiac(ok)" - nak.

6.2. Kérem, adja meg az érintett földrajzi piac vagy piacok meghatározását, amelynek az ön megítélése szerint a bejelentés bizottsági elemzésének alapját kell képeznie. Válaszában indokolja a feltevéseket és a megállapításokat, és magyarázza meg, hogyan vette figyelembe a fenti tényezőket. Jelölje meg azokat az országokat, ahol a felek az érintett termékpiac(ok)on tevékenységüket kifejtik, ha úgy ítéli meg, hogy az érintett földrajzi piac, amelyen a megállapodásban érintett felek tevékenységüket kifejtik, nagyobb kiterjedésű, mint a Közösség vagy az EFTA egyes tagállamai, akkor azt indokolja meg.

A következő pontokban feltett kérdések az így meghatározott piaco(ka)t nevezik "érintett földrajzi piac(ok)" - nak.

7. szakasz

A bejelentett megállapodásban érintett felekkel megegyező piacokon működő vállalkozáscsoport-tagok

7.1. Kérem, sorolja fel a bejelentés alapját képező megállapodásban érintett minden egyes felet és a vele egy csoportba tartozó vállalkozásokat, amelyek:

7.1.1. az érintett termékpiac(ok)on fejtik ki tevékenységüket;

7.1.2. az érintett termékpiaccal (termékpiacokkal) szomszédos piacokon fejtik ki tevékenységüket (azaz olyan termékek és/vagy szolgáltatások piacán, amelyek nem teljesen vagy részlegesen helyettesíthetők az ön által meghatározott termékpiac(ok)on szereplőkkel).

Ezeket a vállalkozásokat akkor is fel kell tüntetni, ha a terméket vagy szolgáltatást a bejelentés alapját képező megállapodásban érintett felek tevékenységének földrajzi piacától eltérő földrajzi piacon értékesítik. Kérem, sorolja fel a vállalkozáscsoport tagjainak nevét, alapítási helyét, a pontos termékeit és a földrajzi területet, ahol tevékenységüket kifejtik.

8. szakasz

A felek helyzete az érintett termékpiacokon

Az e szakaszban kért adatokat azon vállalkozáscsoportokról kell szolgáltatni, amelyeknek az érintett felek tagjai. Nem elegendő a kért adatokat csak a bejelentett megállapodás által közvetlenül érintett egyes vállalkozásokra vonatkozóan megadni.

8.1. Kérem, adja meg a 6.1. kérdésre adott válaszában felsorolt minden egyes érintett termékpiac tekintetében a következő adatokat:

8.1.1. a felek piaci részesedése az érintett földrajzi piacon az elmúlt három évben;

8.1.2. amennyiben eltérő, a felek piaci részesedése a) az EGT, mint egész területén; b) a Közösség területén; c) az EFTA-államok területén; és d) az egyes EK-tagállamok és EFTA-államok területén az elmúlt három évben [20]. Kérem, adja meg - abban az esetben, ha a piaci részesedés kevesebb mint 20 % -, a következő sávok közül a megfelelőt: 0-5 %, 5-10 %, 10-15 %, 15-20 %.

E kérdések megválaszolásánál a piaci részesedést akár az érték-, akár a mennyiségi adatok alapján ki lehet számítani. A megadott számértékeket alá kell támasztani, vagyis minden válaszhoz meg kell adni a teljes piaci értéket/mennyiséget, illetve minden adott fél értékesítését/forgalmát. Az információk forrását/forrásait szintén meg kell jelölni (például hivatalos statisztikák, becslések stb.), valamint ha lehetséges, mellékelni kell azoknak a dokumentumoknak a másolatát, amelyekből az információk származnak.

9. szakasz

A versenytársak és a vevők helyzete az érintett termékpiac(ok)on

Az e szakaszban kért adatokat az érintett felek összességéről kell szolgáltatni, és nem elegendő a kért adatokat csak a bejelentett megállapodásban közvetlenül érintett egyes vállalkozásokra vonatkozóan megadni.

Valamennyi érintett termékpiacon és földrajzi piacon, ahol a felek összesített piaci részesedése meghaladja a 15 %-ot, válaszolni kell a következő kérdésekre:

9.1. Kérem, nevezze meg a felek öt legfőbb versenytársát. Nevezze meg a vállalkozást, és legjobb tudomása szerint adjon becslést az érintett földrajzi piaco(ko)n megszerzett részesedésről. Adja meg valamennyi megjelölt vállalkozás kapcsolattartó személyének címét, telefonszámát, faxszámát és amennyiben lehetséges nevét.

9.2. Kérem, nevezze meg az egyes felek öt legfőbb vevőjét. Adja meg a vállalkozások nevét, címét, telefonszámát, faxszámát egy kapcsolattartó személy nevével együtt.

10. szakasz

Belépés a piacra és potenciális verseny a termékek és a földrajzi piacok tekintetében

Valamennyi érintett termék- és földrajzi piachoz kapcsolódóan, ahol a felek piaci részesedése meghaladja a 15 %-ot, válaszolni kell a következő kérdésekre.

10.1. Írja le a szóban forgó eset különböző tényezőit, amelyek az érintett termékpiac(ok)ra történő belépést befolyásolják (azaz milyen korlátok akadályozzák, hogy az érintett termékpiac(ok)on jelenleg nem termelő vállalkozások belépjenek a piac(ok)ra). Ahol lehetséges, vegye figyelembe a következőket:

- A piacra történő belépést milyen mértékben befolyásolja kormányzati engedély vagy bármilyen irányadó szabályozás? Van-e az ezekre a piacokra történő belépésnek valamilyen jogilag vagy másképpen szabályozott ellenőrzése?

- A piacra történő belépést milyen mértékben befolyásolja a nyersanyagkínálat?

- A piacra történő belépést milyen mértékben befolyásolja a vállalkozás és szállítói és/vagy vevői között létrejött szerződések időtartama?

- Milyen szerepet játszik ezen a piacon a kutatás és fejlesztés, és különösen a szabadalmak, a know-how és egyéb jogok licenciába adása?

10.2. Írja le a szóban forgó eset különböző tényezőit, amelyek az érintett földrajzi piac(ok)ra földrajzi értelemben történő belépést befolyásolják (azaz milyen korlátok akadályozzák, hogy az érintett termékpiac(ok)hoz tartozó termékeket az érintett földrajzi piac(ok)on kívül már termelő és piacra vivő termelő és piacra vivő vállalkozások eladásaik hatókörét az érintett földrajzi piac(ok)ra is kiterjesszék?). Kérem, indokolja válaszát, ahol ez lehetséges, hangsúlyozva a következő tényezők jelentőségét:

- a jog által meghatározott kereskedelmi akadályok, mint a vámtarifák, kvóták stb.,

- helyi előírások vagy műszaki követelmények,

- beszerzési politika,

- megfelelő és rendelkezésre álló helyi forgalmazási- és kiskereskedelmi feltételek megléte,

- szállítási költségek,

- rögzült vásárlói preferenciák a helyi márkák vagy termékek iránt,

- nyelv.

10.3. Lépett-e be új vállalkozás az elmúlt három évben az érintett földrajzi piac(ok)ra azon a földrajzi területen, ahol a felek értékesítik termékeiket? Adja meg ezeket az adatokat mind a termékek, mind a földrajzi terület tekintetében. Amennyiben történt ilyen belépés, nevezze meg az érintett vállalkozás(oka)t (név, cím, telefonszám és faxszám, amennyiben lehetséges, a kapcsolattartó személy tekintetében), illetve legjobb tudomása szerint adjon becslést e vállalkozások piaci részesedéséről az érintett termékpiac(ok)on, illetve földrajzi piaco(ko)n.

III. FEJEZET

Az érintett piacra vonatkozó adatok a gyorsított eljárást igénylő szervezeti jellegű közös vállalatok tekintetében

11. szakasz

Az érintett piac

Az érintett termékpiac azoknak a termékeknek és/vagy szolgáltatásoknak az összességéből áll, amelyeket a vásárló a termékek jellemzői, árai és rendeltetése alapján felcserélhetőnek vagy helyettesíthetőnek tart.

A következő tényezőket tekintik rendszerint az érintett termékpiac meghatározásához mérvadónak és ezeket ebben az elemzésben is figyelembe kell venni [21]:

- az adott termékek/szolgáltatások között fennálló fizikai hasonlatosság foka,

- a termékek végső felhasználása céljai közötti különbségek,

- két termék ára közötti különbség,

- egyik termékről a másikra történő átállás költsége, ha lehetséges versengő termékekről van szó,

- kialakult vagy rögzült fogyasztói preferenciák egy termék vagy termékkategória iránt,

- különböző vagy hasonló ágazati léptékű termékbesorolás (például szakmai szövetségek által összeállított osztályozás).

Az érintett földrajzi piac az a terület, ahol az érintett vállalkozások a termékeket vagy szolgáltatásokat nyújtják, és ahol a versenyfeltételek megfelelő mértékben homogének, és amely nevezetesen a versenyfeltételek tekintetében érzékelhetően különbözik a szomszédos területektől.

Az érintett földrajzi piac megállapítására használt tényezők között szerepelnek [22] a termékek vagy szolgáltatások jellege és sajátosságai, a belépési korlátok vagy fogyasztói preferenciák megléte, a vállalkozások piaci részesedésének különbségei vagy a szomszédos területek közötti jelentős árkülönbségek, illetve a szállítási költségek.

11.1. alszakasz

A bejelentő felek értékelése az érintett piacról

11.1.1. A fentiek figyelembevételével, kérem, adja meg az érintett termékpiac vagy termékpiacok meghatározását, amelynek a felek megítélése szerint a bejelentés bizottsági elemzésének alapját kell képeznie.

A válaszában indokolja a feltevéseket és a megállapításokat, és magyarázza meg, hogy a fenti tényezőket hogyan vette figyelembe.

A következő pontokban ezt (vagy ezeket) a meghatározott piaco(ka)t jelöli az "érintett termékpiac(ok)" kifejezés.

11.1.2. Kérem, adja meg az érintett földrajzi piac vagy földrajzi piacok meghatározását, amelynek a felek megítélése szerint a bejelentés bizottsági elemzésének alapját kell képeznie.

Válaszában indokolja a feltevéseket és a megállapításokat, és magyarázza meg, hogyan vette figyelembe a fenti tényezőket.

11.2. alszakasz

Az érintett termékpiac(ok)kal és földrajzi piac(ok)kal kapcsolatos kérdések

A következő kérdésekre adott válaszok lehetővé teszik a Bizottság számára annak ellenőrzését, hogy az ön által a 11.1. szakaszban meghatározott termékpiac(ok) és földrajzi piacok megegyeznek-e a fenti meghatározásokkal.

Termékpiac meghatározása

11.2.1. Sorolja fel a bejelentett megállapodás által közvetlenül vagy közvetve érintett termékeket vagy szolgáltatásokat.

11.2.2. Sorolja fel azokat a termékkategóriákat és/vagy szolgáltatásokat, amelyek a bejelentő felek véleménye alapján közeli helyettesítői a 11.2.1. pont kérdésében megnevezett termékeknek vagy szolgáltatásoknak. Amennyiben egynél több terméket vagy szolgáltatást sorolt fel a 11.2.1. pont kérdésére adott válaszában, készítsen külön felsorolást minden termék vonatkozásában.

A felsorolásban megadott termékeket és szolgáltatásokat a helyettesítésük foka alapján rendezze sorrendbe, úgy, hogy kezdje a legjobban és fejezze be a legkevésbé helyettesítő termékkel [23].

Kérem, magyarázza meg, hogy az érintett termékpiacra vonatkozó tényezőket hogyan vette figyelembe a sorrend meghatározásakor és a termékek/szolgáltatások összeállításakor.

Földrajzi piac meghatározása

11.2.3. Sorolja fel azokat az országokat, amelyekben a felek az érintett termékpiac(ok)on tevékenységet folytatnak. Amennyiben egy adott országcsoport vagy kereskedelmi övezet (például az egész Közösség vagy az EFTA, az EGT országok vagy a világ) valamennyi országában tevékenységet fejtenek ki, elegendő az adott területet megjelölni.

11.2.4. Fejtse ki, milyen módon állítják elő és értékesítik a felek a termékeket és/vagy szolgáltatásokat ezen országok vagy régiók területén (például helyi előállítás, helyi elosztócsatornák, vagy kizárólagos, illetve nem kizárólagos importálók és forgalmazók).

11.2.5. Van-e jelentős kereskedelmi forgalom az érintett termékpiac(ok)on termékek/szolgáltatások tekintetében az i. EK-tagállamok között (adja meg, mely tagállamokban fejtenek ki tevékenységet a felek, és becsülje meg minden egyes ilyen tagállamban az összes eladás importból eredő hányadát); ii. az EK-tagállamok egy része vagy összessége és az EFTA-államok egy része vagy összessége között (itt is részletezzen és becsülje meg az összes eladás importból eredő hányadát); iii. az EFTA-államok között (adja meg, mely EFTA-államokban fejtenek ki tevékenységet a felek, és becsülje meg minden egyes ilyen tagállamban az összes eladás importból eredő hányadát); és iv. az EGT-terület egy része vagy egésze és egyéb országok között (itt is részletezzen és becsülje meg az összes eladás importból eredő hányadát)?

11.2.6. Melyek azok a Közösség területén vagy az EGT területén kívül alapított előállító vállalkozások, amelyek az EGT-területnek azon országaiban értékesítenek, ahol a felek az érintett termékek terén fejtenek ki tevékenységet? Hogyan értékesítik termékeiket ezek a vállalkozások? Különböző-e ez az EK-tagállamonként és/vagy az EFTA-államonként?

12. szakasz

A bejelentett megállapodásban érintett felekkel azonos piacon tevékenykedő csoporttagok

12.1. Sorolja fel a bejelentett megállapodásban érintett minden egyes fél tekintetében a vele egy csoporthoz tartozó valamennyi vállalkozást, amely:

12.1.1. az érintett termékpiac(ok)on fejti ki tevékenységét;

12.1.2. az érintett termékpiac(ok)kal szomszédos piacokon fejt ki tevékenységet (azaz olyan termék/szolgáltatás piacán, amely tökéletlen vagy részleges helyettesítője [24] az érintett termékpiac(ok)ról adott meghatározásban szereplőknek);

12.1.3. a termelési-forgalmazási láncban az érintett termékpiac(ok) előtti vagy utáni termékpiacon fejti ki tevékenységét.

Ezeket a vállalkozásokat akkor is meg kell jelölni, ha a vállalkozások az adott terméket vagy szolgáltatást a bejelentett megállapodásban érintett felek tevékenységi területétől eltérő földrajzi területen értékesítik. Kérem, adja meg valamennyi vállalkozáscsoport-tag nevét, székhelyét, a termékét és azt a területet, ahol tevékenységét kifejtik.

13. szakasz

A felek helyzete az érintett termékpiac(ok)on

Az e szakaszban kért adatokat a felek összességéről kell szolgáltatni, és nemcsak a megállapodás által közvetlenül érintett egyes vállalkozásokra vonatkozóan megadni.

13.1. Kérem, adja meg a 11.1.2. kérdésre adott válaszában felsorolt, az érintett termékpiachoz kapcsolódó következő adatokat:

13.1.1. a felek piaci részesedése az érintett földrajzi piacon az elmúlt három évben;

13.1.2. amennyiben eltér, a felek piaci részesedése az a) EGT mint egész területén; b) a Közösség területén; c) az EFTA-államok területén; és az d) egyes EK tagállamok és EFTA-államok területén az elmúlt három évben [25]. Kérem, adja meg - abban az esetben, ha a piaci részesedés kevesebb, mint 20 % -, a következő sávok közül érték vagy mennyiség alapján a megfelelőt: 0-5 %, 5-10 %, 10-15 %, 15-20 %.

E kérdések megválaszolásánál a piaci részesedést akár az érték-, akár a mennyiségi adatok alapján ki lehet számítani. A megadott számértékeket alá kell támasztani, vagyis minden válaszhoz meg kell adni a teljes piaci értéket/mennyiséget, illetve az adott felek értékesítésének értékét/forgalmát. Az információ forrását szintén meg kell jelölni, valamint ha lehetséges, mellékelni kell azoknak a dokumentumoknak a másolatát, amelyekből az információk származnak.

13.2. Ha a 13.1. kérdésben megjelölt piaci részesedést nem a felek által használt módon számították ki, az így kapott piaci részesedés eltérése nagyobb-e bármely piacon, mint 5 % (azaz amennyiben a felek a piaci részesedést a mennyiség alapján határozták meg, mekkora volna a részesedés, ha azt az érték alapján határoznák meg)? Kérem, adja meg mind az érték, mind a mennyiség alapján a 13.1. kérdésben kért információt, ha annak eltérése nagyobb, mint 5 %.

13.3. Legjobb tudomása szerint becsülje meg az érintett termékpiac(ok)on és földrajzi piac(ok)on a felek, valamint a teljes ágazat jelenlegi kapacitás kihasználásának mértékét.

14. szakasz

A versenytársak és a vevők helyzete az érintett termékpiac(ok)on

Az e szakaszban kért adatokat a felek vállalkozáscsoportjának egészéről kell szolgáltatni, és nem a bejelentett megállapodás által közvetlenül érintett egyes vállalkozásokra vonatkozóan megadni.

Valamennyi érintett termékpiachoz és földrajzi piachoz kapcsolódóan, ahol a felek együttes piaci részesedése az EGT területének egészére, a Közösségre, az EFTA területére vagy bármely EK- vagy EFTA-állam területére nézve meghaladja a 10 %-ot, válaszolni kell az következő kérdésekre.

14.1. Kérem, nevezze meg az érintett termékpiac(ok)on a felek azon versenytársait, amely versenytársaknak a piaci részesedése bármely EK-tagállamban, EFTA-államban, az EFTA-államok területén, az EGT-területen vagy világviszonylatban meghaladja a 10 %-ot. Nevezze meg a vállalkozásokat, és legjobb tudomása szerint becsülje meg az érintett földrajzi piaco(ko)n megszerzett részesedésüket. Adja meg valamennyi megjelölt vállalkozás címét, telefonszámát, faxszámát, és amennyiben lehetséges, a kapcsolattartó személy nevét.

14.2. Kérem, írja le a kereslet jellegét az érintett termékpiac(ok)on. (Például: Kevés vagy nagyszámú vásárló van-e a piacon? Vannak-e különböző vásárlókategóriák? Jelentős vásárlók-e a kormányügynökségek vagy hivatalok?)

14.3. Kérem, nevezze meg az egyes felek öt legnagyobb vevőjét az érintett termékpiac(ok)on. Adja meg a vállalkozások nevét, címét, telefonszámát, faxszámát, valamint a kapcsolattartó személy nevét.

15. szakasz

Piacra lépés és potenciális verseny

Valamennyi érintett termékpiachoz kapcsolódóan, ahol a felek összpiaci részesedése az EGT területének egészén, a Közösségen belül, az EFTA-területen vagy bármely EK- vagy EFTA-állam területén meghaladja a 10 %-ot, válaszolni kell a következő kérdésekre.

15.1. Írja le azokat a különböző tényezőket, amelyek az érintett termékpiac(ok)ra történő belépést befolyásolják. Ahol lehetséges, vegye figyelembe a következőket:

- A piacra történő belépést milyen mértékben befolyásolja kormányzati engedély vagy bármilyen irányadó szabályozás? Van-e az e piacokra történő belépésnek valamilyen jogi vagy másképpen szabályozott ellenőrzése?

- A piacra történő belépést milyen mértékben befolyásolja a nyersanyagkínálat?

- A piacra történő belépést milyen mértékben befolyásolja a vállalkozás és a szállítói és/vagy vevői között fennálló szerződés időtartama?

- Milyen szerepet játszik ezen a piacon a kutatás és fejlesztés, és különösen a szabadalmak, a know-how és egyéb jogok licenciába adása?

15.2. Lépett-e be új vállalkozás az elmúlt három évben az érintett földrajzi piac(ok)ra azon a földrajzi területen, ahol a felek értékesítik a terméküket? Amennyiben történt ilyen belépés, adja meg az érintett vállalkozás(oka)t (név, cím, telefonszám, faxszám és amennyiben lehetséges, a kapcsolattartó személy tekintetében), valamint a legjobb tudomása szerint becsülje meg ezek piaci részesedését azokban az EK-tagállamokban és EFTA-államokban, amelyekben tevékenységet fejtenek ki, valamint a Közösségben, az EFTA-államok területén és az EGT-terület egészén.

15.3. Legjobb tudomása szerint becsülje meg az érintett termékpiac(ok)ra történő belépéshez és a nyereséges működéshez szükséges piaci részesedés minimális nagyságát.

15.4. Áll-e az érintett termékpiac(ok)on működő vállalkozások belépésének útjában jelentős akadály:

15.4.1. az EGT egyéb területein értékesítő EK-tagállam vagy EFTA-állam esetén;

15.4.2. az EGT-terület egy részén vagy egészén értékesítő EGT-területen kívüli ország esetén.

Indokolja válaszait, ahol lehetséges, kifejtve a következő tényezők jelentőségét:

- a jog által meghatározott kereskedelmi akadályok, mint például vámtarifák, kvóták stb.,

- helyi előírások vagy műszaki követelmények,

- beszerzési politika,

- megfelelő és rendelkezésre álló helyi forgalmazási és kiskereskedelmi feltételek megléte,

- szállítási költségek,

- rögzült fogyasztói preferenciák helyi márkákkal vagy termékekkel szemben,

- nyelv.

IV. FEJEZET

Záró szakasz

Minden bejelentés esetén ki kell tölteni!

16. szakasz

A nemleges megállapítási kérelem alapja

Amennyiben nemleges megállapítást kérelmez, adja meg a következőket:

16.1. Miért kérelmezi az eljárást? Véleménye szerint, mely rendelkezések vagy a megállapodás mely hatása vetheti fel a Közösség és/vagy az EGT versenyszabályaival való összeegyeztethetőségnek a kérdését? Ennek a szakasznak a célja, hogy a Bizottság tiszta képet kapjon az Ön kétségeiről a megállapodással vagy magatartással kapcsolatban, amelyeket nemleges megállapítással kíván megoldani.

A következő három hivatkozás alapján ismertesse azokat a tényeket és indokokat, amelyek alapján azt gondolja, hogy az EK-Szerződés 85. cikkének (1) bekezdése vagy 86. cikke és/vagy az EGT-megállapodás 53. cikkének (1) bekezdése vagy 54. cikke nem alkalmazható, azaz:

16.2. a megállapodásnak vagy magatartásnak miért nincs a Közösségen belül vagy az EFTA-államok területén versenyt megakadályozó, korlátozó vagy torzító szándéka vagy hatása, illetve miért nincs az Ön vállalkozása erőfölényben, vagy a vállalkozás magatartása miért nem jelent erőfölénnyel való visszaélést; és/vagy

16.3. a megállapodásnak vagy magatartásnak miért nincs az EGT területén belüli versenyt megakadályozó, korlátozó vagy torzító szándéka vagy hatása, illetve miért nincs az Ön vállalkozása erőfölényben, vagy a vállalkozás magatartása miért nem jelent erőfölénnyel való visszaélést; és/vagy

16.4. a megállapodás vagy a magatartás miért nem alkalmas arra, hogy érzékelhető mértékben érintse a tagállamok közötti, vagy a Közösség és egy vagy több EFTA-állam közötti, vagy az EFTA-államok közötti kereskedelmet?

17. szakasz

A mentesítés iránti kérelem indokai

Amennyiben ön - akár csak elővigyázatosságból - azért jelenti be a megállapodást, hogy az EK-Szerződés 85. cikkének (3) bekezdése és/vagy az EGT-megállapodás 53. cikkének (3) bekezdése szerinti mentességet kapjon, akkor adja meg, hogy:

17.1. hogyan járul hozzá a megállapodás a termelés vagy forgalmazás fejlesztéséhez és/vagy hogyan mozdítja elő a műszaki vagy gazdasági fejlődést. Kérem, adja meg, miért várható ilyen előny az együttműködés eredményeként; rendelkeznek-e például a felek kiegészítő technológiával vagy értékesítési rendszerrel, amely jelentős együttműködést eredményez (amennyiben igen, adja meg, mi az). Adja meg azt is, hogy a bejelentő felek készítettek-e bármilyen dokumentumot vagy tanulmányt a művelet és az abból várhatóan származó előnyök megvalósíthatóságának értékelése során, valamint ezek a dokumentumok tartalmaznak-e valamilyen becslést a várható megtakarításokról vagy termelékenységről? Kérem, csatolja e dokumentumok vagy tanulmányok példányát;

17.2. hogyan válnak a fogyasztók megfelelő mértékben részeseivé a fejlesztésből vagy a fejlődésből származó előnyöknek;

17.3. miért nélkülözhetetlenek a megállapodás korlátozó rendelkezései a 17.1. kérdésben meghatározott cél megvalósítása érdekében (amennyiben ön a kifogásolási eljárás lehetőségét kívánja igénybe venni, különösen fontos, hogy megadja és indokolja azokat a korlátozásokat, amelyek meghaladják az érintett rendelet alapján automatikusan mentességet élvező korlátozásokat). Magyarázza meg, miért nem, vagy miért valósíthatók meg olyan gyorsan vagy hatékonyan vagy, csak magasabb költséggel vagy csak a siker kisebb valószínűsége mellett a 17.1. kérdésre adott válaszában megnevezett, a megállapodásból származó előnyök a) a megállapodás egészének megkötése nélkül; vagy b) a 4.2. kérdésre adott válaszában megjelölt kikötések és rendelkezések nélkül;

17.4. miért nem zárja ki a megállapodás a versenyt az érintett termékek vagy szolgáltatások jelentős része tekintetében.

18. szakasz

Benyújtandó dokumentumok

A bejelentést egy eredeti példányban kell összeállítani és benyújtani. A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentés tárgyát képező valamennyi megállapodás legutolsó változatát. A bejelentéshez csatolni kell a következőket:

a) a bejelentés másolatát tizenhat példányban;

b) a megállapodásban, határozatban vagy magatartásban érintett felek üzleti jelentéseinek és éves beszámolóinak másolatát három példányban az utolsó három évre visszamenőleg;

c) a legújabb belső vagy külső, hosszú távú - az érintett piac(ok) megbecslésére, illetve elemzésére szolgáló - piactanulmány vagy tervek másolatát három példányban, a versenyfeltételekre, a tényleges és potenciális versenytársakra és a piaci helyzetre vonatkozóan. Minden dokumentumon szerepelnie kell a szerző nevének és beosztásának;

d) a vállalkozás vezetőségének tagja által vagy részére készített, a bejelentett megállapodás értékeléséről vagy elemzéséről szóló jelentés és elemzés másolatát három példányban.

19. szakasz

Nyilatkozat

A bejelentést a következő nyilatkozattal kell zárni, amelyet alá kell írnia valamennyi kérelmező vagy bejelentő félnek vagy a nevében eljáró félnek [26].

"Alulírottak kijelentik, hogy a bejelentésben szolgáltatott adatok legjobb tudomásuk és meggyőződésük szerint megfelelnek a valóságnak, hogy az A/B formanyomtatványban kért minden, a vállalkozáscsoport birtokában lévő dokumentum hiánytalan másolatát a kérelmező/bejelentő felek az elérhető mértékben benyújtották, valamint valamennyi becslést mint becsült adatot megjelölték, és a lehető legjobb becslésén alapulnak, és hogy minden véleményt jóhiszeműen nyilvánítottak ki.

Alulírottak ismerik a 17. rendelet 15. cikke (1) bekezdése a) pontjának rendelkezéseit.

Kelt:

Aláírások:"

Kérem, tüntesse fel a kérelmet vagy bejelentést aláíró személy(ek) nevét (neveit), tisztségét (tisztségeit).

[1] Lásd az EFTA államainak listáját a III. mellékletben.

[2] Szövege megtalálható az I. mellékletben.

[3] Lásd a II. mellékletet.

[4] Lásd a II. mellékletet.

[5] HL C 231., 1986.9.12., 2. o.

[6] Az ebben szövegösszefüggésben használt "forgalom" fogalmához lásd az I. mellékletben található EGT-ről szóló megállapodás 22. jegyzőkönyvének 2., 3. és 4. cikkét.

[7] A 17. rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerinti korlátozással.

[8] A bejelentés elmulasztásának további következményeit lásd a Bizottságnak a nemzeti bíróságok és a Bizottság együttműködéséről szóló közleményében (HL C 39., 1993.2.13., 6. o.).

[9] Lásd a 17. rendelet 8. cikke (3) bekezdésének a) pontját.

[10] A Bizottság tudatában van annak, hogy kivételes esetekben nem megvalósítható a bejelentés tárgyát képező megállapodásban érintett felek tájékoztatása a megállapodás bejelentéséről, illetve a bejelentés másolatának átadása. Ez például akkor fordulhat elő, amikor nagyszámú vállalkozás között létrejött megállapodástípussal kapcsolatban történik a bejelentés. Ebben az esetben meg kell adni az indokot, amely miatt nem követhető az e pontban megállapított irányadó eljárás.

[11] Megjegyzés: a bejelentés kitöltésére és/vagy benyújtására nem kötelező képviselőt kinevezni. Ez a pont abban az esetben írja elő csak a képviselő adatainak megjelölését, ha a bejelentő felek képviselő kinevezéséről döntöttek.

[12] Megjegyzés: e pont alkalmazásában a képviselő olyan személyt vagy vállalkozást jelent, akit, illetve amelyet szabályszerűen neveztek ki a kérelmet benyújtó fél vagy felek nevében a kérelem vagy bejelentés benyújtására. Ettől az esettől meg kell különböztetni azt, ha a bejelentést a vállalkozás vagy vállalkozások vezetőségének tagja írta alá. Utóbbi esetben nincsen közös képviselő kinevezve.

[13] A bank- és a biztosítási ágazat forgalmának meghatározásához lásd az EGT-megállapodás 22. jegyzőkönyvének 3. cikkét.

[14] Lásd az EK-Szerződés 85. és 86. cikkének alkalmazásáról szóló, a nemzeti bíróságok és a Bizottság együttműködésére vonatkozó közlemény (14) bekezdését (HL C 39., 1993.2.13., 6. o.).

[15] Megjegyzés: amennyiben a bejelentő felek szolgáltatják azokat az e kérdőívben kért adatokat, amelyek rendelkezésükre álltak a bejelentés időpontjában, akkor az a tény, hogy a felek további tényeket vagy dokumentumokat kívánnak szolgáltatni, nem befolyásolja a bejelentés érvénytelenségét a bejelentés időpontjában, valamint szerkezeti jellegű közös vállalatoknál a gyorsított eljárás igénybevételekor veszi kezdetét a két hónapos határidő.

[16] Lásd a II. mellékletben található listát.

[17] Ilyen közleményminta található e formanyomtatványnak az 1. mellékletében. Ezt a közleményt meg kell különböztetni a 17. rendelet 19. cikkének (3) bekezdése szerint kiadott hivatalos közleménytől. A 19. cikk (3) bekezdése szerint kiadott közlemény részletes és a Bizottság ügyhöz való jelenlegi viszonyulására utal. Az 5. szakaszban azon adatok szolgáltatását kéri a Bizottság, amelyeket az előzetes rövid közleményhez, és nem a 19. cikk (3) bekezdése szerint kiadott közleményben használnak fel.

[18] Ez a felsorolás azonban nem teljes, a bejelentő felek más tényezőket is megnevezhetnek.

[19] Ez a felsorolás azonban nem teljes, a bejelentő felek más tényezőket is megnevezhetnek.

[20] Amennyiben érintett földrajzi piacként az egész világ kerül meghatározásra, ezeket az adatokat az EGT, a Közösség, az EFTA-államok területének és az egyes EK-tagállamoknak a vonatkozásában kell megadni. Amennyiben érintett földrajzi piacként a Közösség kerül meghatározásra, ezeket az adatokat az EGT, az EFTA-államok területe és az egyes EK-tagállamok vonatkozásában kell megadni. Amennyiben a piac nemzetiként kerül meghatározásra, ezeket az adatokat az EGT, a Közösség és az EFTA-államok területe vonatkozásában kell megadni.

[21] Ez a felsorolás azonban nem teljes, a bejelentő felek más tényezőket is megnevezhetnek.

[22] Ez a felsorolás azonban nem teljes, a bejelentő felek más tényezőket is megnevezhetnek.

[23] Közeli helyettesítő-, legjobban helyettesítő-, legkevésbé helyettesítő termék, ezek a meghatározások csak azokra vonatkoznak, akik a formanyomtatvány III. fejezetét kitöltik (azok a bejelentést tevő szervezeti jellegű közös vállalatok, amelyek gyorsított eljárást igényeltek).Bármely termék esetében (e meghatározásban a "termék" szó a termékeket és szolgáltatásokat jelenti) felállítható egy helyettesítési sorrend. A helyettesítési sorrend az adott termék összes elképzelhető helyettesítő termékét tartalmazza, amely kisebb-nagyobb mértékben kielégíti a vásárló igényeit. A helyettesítő termékek a nagyon közeli ("tökéletes") helyettesítő termékektől (azok a termékek, amelyeket a vásárló például az adott termék már egy nagyon kismértékű áremelkedése esetén is megvásárol) a nagyon távoli ("tökéletlen") helyettesítő termékekig (azok a termékek, amelyeket a vásárló kizárólag az adott termék nagymértékű áremelése esetén vásárolna meg) terjed. Az érintett piac meghatározása és a piaci részesedés kiszámítása során a Bizottság a termékeknek csak a közeli helyettesítő termékeit veszi figyelembe. Közeli helyettesítő termékek azok, amelyeket a vásárlók az adott termék kismértékű, de nem elhanyagolható áremelése (mondjuk 5 %) esetén vásárolnának. Ez lehetővé teszi, hogy a Bizottság felbecsülje a bejelentő felek piaci erőviszonyait az olyan termékek piacán, amelyekre a termékek vásárlói azonnal és könnyedén áttérhetnek.Ez nem jelenti azonban, hogy a Bizottság nem veszi figyelembe a felek versenymagatartásának korlátjait, amelyek a tökéletlen helyettesítő termékek (azok a termékek, amelyeket a vásárlók az adott termék kismértékű de nem elhanyagolható áremelése (5 %) esetén még nem vásárolnának meg) jelenlétéből fakadnak. Ezeket a tényezőket a piac meghatározását és a piaci részesedések kiszámítását követően veszik figyelembe. A Bizottság számára fontos, hogy a termékeknek mind a közeli helyettesítő termékeiről, mind pedig a kevésbé közeli helyettesítő termékeiről rendelkezzen információval.Tegyük fel, hogy a luxuskarórák ágazatában tevékenykedő két vállalkozás kutatás-fejlesztési megállapodást köt. Mindkettőjük 1800-2000 ECU értékű karórákat készít. A közeli helyettesítő termék valószínűleg a másik cég által készített hasonló árkategóriájú óra lesz, amelyet az érintett piac meghatározásakor figyelembe kell venni. Az olcsóbb órák és különösen az eldobható műanyag órák tökéletlen helyettesítők, mivel nem valószínű, hogy egy 2000 ECU értékű óra vásárlója egy 20 ECU értékű órát fog vásárolni, ha a drágább óra ára 5 %-kal emelkedik.

[24] Részleges helyettesítőknek minősülnek: olyan termékek és szolgáltatások, amelyek kizárólag bizonyos földrajzi területeken, kizárólag az év egyes szakaszaiban vagy kizárólag bizonyos felhasználási területen helyettesíthetik egymást.

[25] Vagyis: amennyiben érintett földrajzi piacként az egész világ kerül meghatározásra, ezeket az adatokat az EGT, a Közösség, az EFTA-államok területének és az egyes EK-tagállamok vonatkozásában kell megadni. Amennyiben érintett földrajzi piacként a Közösség kerül meghatározásra, ezeket az adatokat az EGT, az EFTA-államok területe és az egyes EK-tagállamok vonatkozásában kell megadni. Amennyiben a piac nemzeti piacként kerül meghatározásra, ezeket az adatokat az EGT, a Közösség és az EFTA-államok területe vonatkozásában kell megadni.

[26] Az aláírás nélküli kérelmek és bejelentések érvénytelenek.

--------------------------------------------------