A Szegedi Ítélőtábla Pf.20034/2022/7. számú határozata kártérítés (KÖZHATALOM GYAKORLÁSÁVAL okozott kár megtérítése) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 301. §, 339. §, (1) bek., 397. § (1) bek., 402. § (1) bek., 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 54. §, 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 191. § (1) bek., 237. §] Bírók: Béri András, Lengyel Nóra, Tolna András

A határozat elvi tartalma:

I. A bírósági eljárásban csak a tények kirívóan okszerűtlen értékelése, lényeges anyagi és eljárásjogi szabálysértés, illetve a kirívóan súlyos jogalkalmazási és jogértelmezési tévedés értékelhető a kártérítési felelősséget megalapozó magatartásként.

II. Eljárási szabályt sért a bíróság, ha a perfelvételi tárgyalás kezdetén elmulasztja a jogvita lényegének összegzését. Ez azonban csak akkor vezethet az ítélet hatályon kívül helyezéséhez, ha ez a mulasztás az érdemi döntésre kihatott.

***********

Szegedi ÍtélőtáblaAz ügy száma:

Pf.II.20.034/2022/7.

A felperes:

(felperes neve) ((felperes címe).)

A felperes meghatalmazott jogi képviselője:

Fazekas Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Fazekas Attila ügyvéd, ügyvédi iroda címe.)

Az alperes:

(X bíróság) ((......).)

Az alperes meghatalmazott jogi képviselője:

Dr. Varga István ügyvéd (ügyvéd címe)

A per tárgya:

Közhatalom gyakorlásával okozott kár megtérítése

Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma:

Kecskeméti Törvényszék, 9.P.21.575/2020/42.

A fellebbezést benyújtó fél:

Felperes, 9.P.21.575/2020/43.

Í T É L E T

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg az alperesnek 304 800 (háromszáznégyezer-nyolcszáz) Ft másodfokú perköltséget, valamint az államnak az adóhatóság felhívására 768 205 (hétszázhatvannyolcezer-kettőszázöt) Ft fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

A tényállás

[1] A felperes mint megrendelő, a (település neve, ingatlan címe) szám alatti ingatlan felújítása, illetve átépítése céljából vállalkozási szerződést kötött a perben nem álló (D.) Kft.-vel, mint vállalkozóval. A vállalkozási szerződést többször módosították és abban tételes, utólagos elszámolásban állapodtak meg. A vállalkozó és a megrendelő közötti viszony megromlott, ezért a munkálatok befejezésére nem került sor, a kft. az építkezés helyszínéről levonult. Az elszámolási vitára tekintettel a kft. a (elsőfokú bíróság neve)nál benyújtott keresetében 14 035 165 Ft vállalkozói díj és annak kamatai megfizetésére kérte kötelezni a felperest.

[2] A (elsőfokú bíróság neve) a 2017. július 20. napján kelt (...). számú ítéletében kötelezte jelen per felperesét, hogy fizessen meg a kft.-nek 13 949 000 Ft tőkét és ennek 2011. augusztus 11. napjától a kifizetés napjáig járó kamatait, továbbá 700 000 Ft perköltséget. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest 418 200 Ft elsőfokú eljárási illeték állam javára történő megfizetésére. Az eljárt elsőfokú bíróság szakértői bizonyítás útján tisztázta a kft. által elvégzett munkák körét.

[3] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen jelen per felperese terjesztett elő fellebbezést. Jogorvoslati kérelmében kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság túlterjeszkedett a kereseti kérelmén, mert az egyes részteljesítésekkel kapcsolatban magasabb összegű vállalkozói díjat határozott meg, mint amit a 127. és 135. sorszámú keresetmódosítása tartalmazott, ezen felül olyan munkanemek teljesítési értékét is figyelembe vette, amelyek kapcsán a vállalkozó nem érvényesített igényt. Tévesnek ítélte a tényállást és a bizonyítékok mérlegelését, mert nem volt tárgya a pernek az asztalosipari munkák, cserépkályha elkészítés, épületgépészeti munkák ellenértékének meghatározása, a szakértő ugyanakkor nem határozta meg a ténylegesen elvégzett munkák körét és értékét. Az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy egyes munkákhoz szükséges anyagot a megrendelő vásárolta meg, és a vállalkozó javára olyan anyagköltséget számolt el, amelynek kapcsán számlát nem csatolt. Állította, hogy nem átalánydíjas szerződés jött létre. Sérelmezte a magánszakértő és a perben kirendelt szakértő véleménye ütköztetésének hiányát, a magánszakértő tanúkénti meghallgatásának mellőzését. Kifogásolta a késedelmi kamat fizetésére kötelezését, mert a vállalkozó késedelme, azaz a számla kibocsátásának hiánya kizárta a megrendelő késedelmét. Több eljárási kifogást is előterjesztett.

[4] A fellebbezés folytán eljárt (X bíróság) 2018. február 22. napján kelt (.........) számú jogerős ítéletében az elsőfokú ítélet nem fellebbezett részét nem érintette, a megfellebbezett rendelkezéseit helybenhagyta és kötelezte a felperest, hogy fizessen meg a kft.-nek 130 000 Ft másodfokú eljárási költséget, míg az államnak 1 115 400 Ft másodfokú eljárási illetéket. Döntése indokolásában kifejtette, az eljárt elsőfokú bíróság a bizonyítékokat okszerűen mérlegelte, a kereseti kérelmen nem terjeszkedett túl azzal, hogy a felperes által megjelölthöz képest magasabb teljesítési értéket állapított meg, azaz összességében nem marasztalta magasabb összegben, mint amit a vállalkozó keresetmódosítása tartalmazott. Megállapította, az alperes által megjelölt munkanemek is a kereset tárgyát képezték és helyálló az elsőfokú bíróság álláspontja, hogy a felek tételes, utólagos elszámolásban állapodtak meg. Nem eljárási szabálysértés a magánszakértő meghallgatásának mellőzése, mert az az ügy érdemi elbírálására nem hatott ki. Részletesen kifejtette álláspontját az asztalosipari munkák, a cserépkályha készítés és az anyagköltségek tekintetében. Helytállónak ítélte az elsőfokú bíróság álláspontját a késedelmi kamatot illetően rámutatva, hogy a teljesítéssel a megrendelő fizetési kötelezettsége beállt és nem állapított meg olyan eljárási szabálysértést, ami indokolttá tenné az elsőfokú eljárás megismétlését.